Pál László, az MVM vezérigazgatója könnyen vált meg a miniszterségtől

[caption id="" align="alignleft" width="222"] A hivatalában készült interjúban elmondta: legjobban a műszaki fejlesztés területén érezte magát. Mostani feladata is nagy kihívást jelent.
[/caption]A magyar villamosenergia-rendszer 1949-ben jött létre. Vállalatait 1963-tól a Magyar Villamos Művek Tröszt fogta össze. Az 1995-ben kezdődött privatizáció során magán-, illetve külföldi tulajdonba került az összes áramszolgáltató és az erőművek többsége. Állami tulajdonban maradt az MVM Rt., az Országos Villamos-távvezeték Rt., a Paksi Atomerőmű Rt., és a Vértesi Erőmű Rt. Ezek alkotják az MVM társaságcsoportot.

– Az MVM igazi mamutvállalat. Miért veszteséges? Mert állami?
– Két évvel ezelőtt nem 1,2 milliárd forint volt a veszteség, mint tavaly, hanem 38 milliárd forint. Az idén pedig már nyereségesek leszünk. Tehát egy nagyvállalat nem szükségképp veszteséges, ha állami kézben van. A korábbi években azért zártuk negatívummal a főkönyvet, mert erőművi vásárlásaink és az áramszolgáltatóknak az eladásaink is hatósági áron történtek. Idén az erőművi árakat újratárgyalhattuk, s ennek a hatására nyereségesek leszünk.
– Mennyire érzi ezt személyes sikerének?
– Az árakról természetesen nem a vezérigazgató tárgyal, tehát ez a kollégáim sikere. Ilyen értelemben mellékszereplő vagyok. Ha a kollégák sikeresek, jó a vezér is, ha nem azok, nem jó. A mai világ ilyen.
– Magam nehezen tudom megkülönböztetni a gyengeáramot az erőstől. De ha jól értem, akár én is lehetnék vezér ennél a cégnél...
– Három papírom azért van ehhez a munkához. Az egyik szerint erősáramú villamosmérnök vagyok. Emellett informatikusi és gazdaságpolitikusi végzettségem is van. A sorban most a három egyformán fontos.

– Korábban a Mol elnöke volt, abban az időben, amikor
a vállalatot bevezették a tőzsdére. Az izgalmasabb feladat volt a mostaninál?
– Amikor a Molhoz kerültem, még állami vállalat volt. Amikor eljöttem onnan, már magánvállalat. Tehát végigéltem a tulajdonosváltás izgalmas korszakát. Azt hiszem, kijelenthető, hogy a tulajdonosokon sok múlik, a vállalatvezetésen annál is több. Annak idején a Molnál a geológusok nekem szegezték a kérdést, hogy az új tulajdonosi szerkezetben mi az elvárás a geológiával szemben. Ugyanaz, mint korábban, válaszoltam. Találjátok meg a föld alatt az ásványi kincseket. Az MVM-et sem kell azért másként vezetni, mert az állam a tulajdonos.
– Egy áramfogyasztót mégis bosszant, hogy a szolgáltatók dúskálnak a nyereségben, az iparág állami kézben maradó része pedig veszteséges. Vagy-is az adófizetők tartják el.
– Bocsánat, de az MVM veszteségeit eddig sem az adófizetők állták. Az állam egy fillérrel nem járult hozzá az MVM működéséhez. Hitelekből fedeztük a veszteségeket. Hogy a privát vállalatoknál nagy a nyereség, annak az az oka, hogy a hatóságok gyengén tudnak tárgyalni. 2001-ben közölték, ha a kormány nem teszi lehetővé az áremelést, akkor ők nem fizetik ki az áramszámlát az MVM-nek. Az akkori kormány úgy döntött, hogy adjuk oda nekik az árrést az MVM terhére. Ebből lett a 38 milliárdos veszteség. Most kemény alku folyik az árakért. 

– Kitől lehet még vásárolni?
– Közvetlenül az erőművektől is. Ma 20 olyan vállalat működik az országban, amelyik áramkereskedelemmel foglalkozik. Az erőművek áramtermelésének nagy részét mi kötjük le, s az áramszolgáltatóknak mi adjuk el az áramot.
– Ön sokáig volt a Vasas elnöke. Hogy élte meg, amikor a futballcsapat kiesett az NB I-ből?
– A csődhelyzet a mai magyar labdarúgásban nem Vasas-sajátosság. De úgy látom, kilábalnak ebből.
– Említette az unokáit. Hány van?
– Saját jogon kettő. És további kettő a fiam családjában, hozott unokákból. A feleségem meghalt, ők az én vigaszaim.

– Dolgozott a műszaki fejlesztésben, az államigazgatásban, volt államtitkár, miniszter, magántársaság elnöke, állami vállalat vezérigazgatója. Melyik volt az igazi?
– Talán az, hogy az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságban közreműködhettem a hazai számítástechnika megteremtésében. A hetvenes években négy-százezer magyar fiatal kapott számítástechnikai képzést, aminek később óriási szerepe volt a gazdaság átalakításában. Hiszen a számítástechnikai eszközök embargósak voltak, ezért kénytelenek voltunk magunk fejleszteni. 1969-ben Magyarországon 78 darab számítógép volt. Ma pedig ott tartunk, hogy néhány órás informatikai kiesésnél szinte lebénul egy cég. Egyébként a legkevésbé miniszter szerettem lenni. Egy miniszter szabadságfoka ugyanis nem túl nagy. A politikai súlyának nagyobb hatása van, mint az érveinek, s ez nem jó.

- Autó: Örököltem az elődömtől egy 80-as Volvót, nagyon elégedett vagyok vele. Magánemberként természetesen nem használnék ilyen autót. Túl nagy, túl sokat fogyaszt. A kedvencem a Toyota, azzal jártam korábban, mielőtt az MVM-hez jöttem. - Nyaralás: A legutolsó nyaralás egy nagy családi társaságban zajlott a szüleim, a gyermekeim, az unokáim társaságában Rovinjban, a horvát tengerparton. - Hobbi: Nagyon szeretem a társaságot, a könyvet, nagy napilapolvasó vagyok. Baráti társaságom nem változott attól, hogy az élet ide-oda vetett. Van köztük zenész, vállalatvezető. - Sport: Rendszeresen vitorlázom, síelek, teniszezem. A sporttal töltött idő energiákat szabadít fel az emberben. S ez megtérül a munkában is.

A cég és a cégcsoport tevékenysége

Az MVM Rt. feladata a villamos energia közüzemi nagykereskedelme, amely a teljes hazai áram-nagykereskedelem 90 százalékát teszi ki. A villamosenergia-átviteli tevékenység a hazai áramellátás másik kulcstényezője. A társaság a hazai erőművek által termelt, valamint az importból származó energiát továbbítja nagyfeszültségű hálózatán, és juttatja el a közvetlen fogyasztói értékesítést végző szolgáltatókhoz.

Forgalom, nyereség, piaci részesedés

Értékesítés nettó árbevétele 2003-ban: 396,2 milliárd Ft Mérleg szerinti eredménye 2003-ban: –1237,8 millió Ft 2004-ben várható nyeresége: 5 milliárd Ft