Kelet-Európa ütemesen zárkózik fel

Négy és hét százalék közötti növekedésükkel az olyan új tagok, mint Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Litvánia, túlszárnyalják a régi nyugatiakat. Ezzel persze még nem válnak az Európai Unió egészének motorjává, hiszen a gazdasági teljesítményből kivett részesedésük – jó négy százalék – még viszonylag csekély.

Az új tagok a modern nyugattal szembeni visszamaradottságukat kívánják ledolgozni – mondja Josef Pöschl, a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlítások Intézetének (WWIW) szakértője. Máltát és Ciprust figyelmen kívül hagyva, a nyolc közép- és kelet-európai új tagországból Szlovénia a legfejlettebb, a második helyen Csehország tanyázik. Őket követi Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – állítja a WWIW szakértője.

Szerinte Magyarország főként a jövő technológiájának és logisztikájának alkalmazásában mutat jó példát. Emellett a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a biotechnológia, továbbá az egészségügy, a gyógyszeripar és a wellness-turizmus áll ugrásszerű fejlődés előtt. Ezek a folyamatok pedig odavezetnek, hogy a keleti bővítés versenyképesebbé teszi az EU-t a nemzet-közi gazdasági életben.