Ki kellett várnia a sorát

Nem játszott, de ott volt a tokió olimpián (1964), kétszer volt gólkirály (1967, 1968), ám csak mindezek után ünnepelhette első válogatottságát Dunai Antal. 1969 májusában, a Csehszlovákia elleni világbajnoki selejtezőn tette be a csapatba Sós Károly szövetségi kapitány.
– Nem voltam türelmetlen, tudtam, hogy eljön az én időm
– mondja. – Korábban Baróti Lajos bácsi és Illovszky Rudi bácsi ragaszkodott a kipróbált embereihez, és miért ne tették volna, hiszen Albert Flóriról, Bene Feriről, Göröcs Titiről és Farkas Jancsiról volt szó.
Mindössze tizenkét percet kellett várni ahhoz, hogy a válogatottban is bebizonyítsa: mestere a góllövésnek.
– Zámbó Sanyi ment el a bal oldalon, belőtte a labdát a rövid sarok felé. Érkeztem, és a jobb sarokba küldtem a labdát, amely éppenhogy csak befért Vencel kapus keze és a kapufa közé.
Dunai Antalnál azért különösen nagy szó, hogy többszörös gólkirály, mert fantasztikus csatársorban játszott. Fazekassal, Göröccsel, Benével és Zámbóval futballozott egy sorban, ők öten fantasztikusan értették egymást. Kisebb zökkenő csak akkor volt, amikor Göröcs Tatabányára igazolt, és Tóth András vette át a helyét.
– Titi mindent tudott. Jobbal és ballal egyaránt pontosan tekerte elénk a labdát, úgy rúgta meg, hogy miután földet ért, felénk pattant. Tóth Andrisnak más volt a stílusa, ő erőből meglőtte a passzokat, meg kellett szoknunk, hogy a labda elé menjünk. Ami viszont közös volt mindkettőjükben: nem volt nehéz helyzetbe kerülnünk az indításaik után, mindig megtalálták a módját, hogy esélyt kapjunk a góllövésre.

Legjobb eredményei: Olimpiai bajnok (1968, Mexikó), UEFA-torna-győztes (1960), Európa-bajnoki 4. (1972), VVK 2. (1968–69), BEK-negyeddöntő (1971–72, 1972–73), Európai bronzcipő (1968), 6-szor magyar bajnok, 3-szor magyar kupagyőztes, 3-szor gólkirály. Válogatott mérkőzés/gól: 31/9. NB I-es mérkőzés/gól: 326/202.

Klubjai, edzőként: Jerez Depor-tivo (1981–82), Betis (1982–83), Castellon (1985–86), ZTE (1986), Murcia (1987–88), Levante (1990), Veszprém (1991).

Budapest, 1969. május 25. Magyarország–Csehszovákia 2:0 (1:0). Világbajnoki

selejtező. Népstadion,

80 ezer néző, vezette: Bentu (román).

Magyarország: Szentmihályi

– Káposzta, Mészöly, Páncsics

– Noskó (Farkas, 19.), Szűcs

– Szőke (Fazekas, 52.), Albert, Bene, Dunai II, Zámbó.

Csehszlovákia: Vencel

– Dobiás (Pivarnik, 7.), Plass, Horvath, J. Zlocha – Szikora, Kuna – B. Vesely, Jokl, Adamec, Kabat. Gólok: Dunai II (12.), Albert (89.). -->