2005.04.29. 09:05
Államfőügyek: jogi csapda?
Tisztázatlan az alkotmány szövege az államfőválasztással kapcsolatban, ezért az MDF a homályos szabályozás értelmezését kéri az Alkotmánybíróságtól.
Immár jogi aggályok is felmerültek a közelgő júniusi államfőválasztással kapcsolatban. Dávid Ibolya pártelnök azt javasolja, az Alkotmánybíróság értelmezze az államfőválasztás szabályait. Az MDF szerint nem lehet tudni, mi a követendő eljárás, ha az Országgyűlés három szavazási forduló után sem tud érvényesen köztársasági elnököt választani. Az alkotmány ugyanis nem mondja meg, hogy mennyi időn belül és milyen terjedelemben kell új voksolást tartani, vagy a korábbit megismételni, de az sem derül ki, hogy szükség van-e új választásra.
Az MDF ezenkívül más kérdéseket is tisztázna. Azt kérdezik még a taláros testülettől, hogy az alkotmány rendelkezése szerint a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatásán (pl. súlyos betegség), illetve megbízatásának idő előtti megszűnésén kívüli esetekben (haláleset) az államfő helyettesítésére jogosult-e az Országgyűlés elnöke. Az alkotmány említett rendelkezése szerint ugyanis csak ebben a két, rendkívüli esetben helyettesítheti a házelnök a köztársasági elnököt.
Wiener György alkotmányjogász, tanszékvezető egyetemi docens, szocialista országgyűlési képviselő megfontolandónak tartja az MDF felvetését, mert az utal a hatályos alkotmányos szabályozás gyengéire. - A harmadik fordulóban az lesz a köztársasági elnök, aki tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számától megkapta a leadott voksok többségét. Probléma csak akkor lehet, ha egy jelölt kerül a parlament elé, és ő a harmadik fordulóban sem kap elegendő támogató szavazatot. Két jelölt esetén a harmadik fordulónak eredményesnek kell lennie – mondta lapunknak Wiener.
Az SZDSZ is tisztázna
Az SZDSZ nem tartja világosnak az érvénytelen szavazatokra vonatkozó szabályozást sem, de a kérdésben már korábban kérte a parlament ügyrendi bizottságának döntését. Horn Gábor ügyvivő szerint akkor lehet igazi alkotmányos patthelyzet, amennyiben Szili Katalin az első két fordulóban nem kap kétharmados támogatást, majd a 386 képviselő több mint fele elhagyja az üléstermet. Ekkor ugyanis a ház hivatalosan határozatképtelenné válik.
