Emlékmű a fák alatt

[caption id="" align="alignleft" width="137"] Összebújt szerelmesek. Iván Krisztián és Zsapka Nikolett az emlékműnél
[/caption]A tér sűrű sövényfalai között nagy örömmel bújócskáznak a közeli általános iskola diákjai. A gyerekek sokszor a testnevelésórákat is a szabadban töltik. A Ferihegyi út által kettéhasított tér jobb oldalán áll a Magyarok Nagyasszonya plébániatemplom. Harangja visszafogottan jelzi az órák múlását. Az építmény melletti sziklatömb Rákosliget 1896–1899-es alapítására utal. Szemközt található egy első világháborús emlékmű, amelynek tetején kőből faragott sas trónol. A körülötte lévő padokon időnként egy-két hajléktalant is látni. Részben nekik köszönhető a fűbe dobált sörös- és borosüvegek elszomorító látványa. A tér nyugati oldalából kifutó utcák némelyikét a mai napig nem aszfaltozták le. A vidékies hangulatot az apró kertes házak teszik teljessé.

Vitéz eleinket idézi

A rákosligeti Hősök tere és közvetlen környéke I. Lajos királyunk uralkodása alatt országgyűlések, hadak összevonásának színtere volt. A földdarabot a török hódoltságig a nyulak-szigeti domonkos apácák birtokolták. Később Wattay János, majd Grassalkovich Antal szerezte meg. A terület az ezernyolcszázas évek derekán a belga bank tulajdonába került, amely azt befektetőknek értékesítette tovább. A tér környékét az 1880-as években parcellázták föl. Első jele Piac lett, majd 1910-ben Ferenc József került a táblákra. Mai nevét a harmincas években nyerte el.