A HADIESZKÖZÖK A HIDEGHÁBORÚT IDÉZIK

[caption id="" align="alignleft" width="250"] Vepr osztályú orosz nukleáris tengeralattjáró Brest katonai kikötőjében
[/caption]Az elmúlt évben elköltött katonai kiadások már közelítik a hidegháború idején elért csúcsot. Ez derül ki abból a frissen kiadott évkönyvből, amelyet a tekintélyes Stockholmi Békekutató Intézet (Sipri) hozott nyilvánosságra a svéd fővárosban. A Sipri egybillió-harmincötmilliárd dollárral számol a védelmi kiadásokkal kapcsolatban 2004-re. Ez a világ össztermékének 2,6 százaléka, és ez a Föld minden egyes lakosára – a csecsemőkre is – csaknem negyvenezer forint terhet ró. Az összköltség – az inflációt is figyelembe véve – csak csekély mértékben marad el a hidegháborús fegyverkezési versenytől.

Már a múlté a nagyhatalmakat egymásnak feszítő korszak – gondolnánk, ez azonban egyáltalán nem mutatkozik meg a katonai költségvetésekben. A fegyverkezésre szánt kiadások 2002 óta évente ismét hat százalékkal emelkednek. A jelenségért a Sipri az amerikai államháztartás tételeit teszi felelőssé, amely a „terrorizmus elleni globális háború” indokával élen jár, mindenekelőtt az iraki és az afganisztáni bevetésekkel. Katonai szakértők elemzései szerint egyes konfliktusokat gyakorta nem is olyan ellentétek lobbantanak lángra, amelyeket ne lehetne asztalnál rendezni. Arra hívják fel a figyelmet, hogy az utóbbi hatvan esztendőben gyakorlatilag a második Öböl-háború volt az első, amelyet „raktárról” vívtak meg. Nem a hadigazdaság azonnal fölhasználható termékeit vetették be, hanem a raktáron lévő készleteket „fogyasztották el”. Márpedig a haditechnika fejlődésével újabb és újabb rendszerek, berendezések állíthatók hadrendbe – a helycsinálásra tehát szükség van.

Egyedül az Egyesült Államok katonai kiadásai kiteszik a világméretű fegyverkezés költségeinek negyvenhét százalékát. A Pentagon számára az antiterrorista harcban rendelkezésre álló pótlólagos eszközök magasabbak, mint a világ többi részének védelmi kiadásai. A száz legnagyobb fegyvergyártó óriás nyeresége nagyjából megfelel a világ hatvanegy legszegényebb országa társadalmi össztermékének. A fegyverkezés terhe azonban ezek közül az államok közül néhányban magasabb, mint Amerikában, ahol a gazdaság teljesítményének 3,8 százalékát fordítják katonai célokra. A legsúlyosabb éhségövezethez tartozó Eritrea termelésének 19,4 százalékát, Burundi pedig 5,9 százalékát emészti fel, miközben az életszínvonalbeli különbség gigászi méretűnek mondható. Különösen kiugróak a védelmi költségvetések a Távol-Keleten is.

A békekutatók a nemzetközi fegyverkereskedelemben is növekvő irányzatot figyelnek meg. Oroszország a legutóbbi öt esztendőben a világ legnagyobb beszállítójaként betonozta be magát, és ezáltal megtörte a Szovjetunió után az Egyesült Államok piacvezető helyét. A sorban Franciaország, Németország és Nagy-Britannia követi őket: a fegyverüzletre fordított milliárdok négyötöde ennek az öt országnak a kasszájába vándorol. A felvásárlók listáját pedig Kína vezeti, amely saját törekvéseivel és fejlesztéseivel ötvözve a fegyverpiac legfontosabb ügyfelévé vált.

A Sipri 2004-ben tizenkét nagyobb fegyveres konfliktust és – a hivatalos adatok szerint – több mint ezer halottat számolt össze, bár a számok csalókák lehetnek. Az összecsapások közül három – Irakban, a szudáni Darfurban és az al-Kaida elleni küzdelem – több mint tíz esztendeje folyik. Ráadásul meglehetősen ellentmondásos, hogy egyes háborúk minél tovább tartanak, annál inkább kikerülnek a látókörből – írja a Sipri, és ezt a nepáli, valamint az ugandai konfliktussal bizonyítja.

-kereskedelem. Kivéve Magyarországot. A hírek szerint feltehetően befellegzett a hazai fegyvergyártásnak, miután felszámolták a nagy múltú Fégarmy Kft.-t. A cég az ország tavalyi uniós csatlakozása következtében, a kiviteli szigorítások miatt elvesztette exportpiacait. A belföldi kereslet is csökkent.

A Reorg Rt. idén januárban kezdte meg az akkor már egy gyógyszer-nagykereskedelmi cég tulajdonában lévő Fégarmy felszámolását. A Fégarmy elvesztette gyártóeszközeit és ingatlanait, miután azok a tartozások fedezetéül szolgáltak. Ekkor még két nagy megrendelésük volt, amelyek teljesítésénél a megmaradt készleteket használták fel. Így 60 millió forint értékű alkatrészt szállítottak Dominikába. Ugyanakkor május végéig teljesítették a Honvédelmi Minisztérium 3054 darab kézifegyverre szóló megrendelését 170 millió forint értékben. A bevételeket a jogutód nélkül megszűnő cég felszámolására, illetve a 217 dolgozójának járó illetmények kifizetésére fordítják. Sz. L. Mi a Sipri? A Stockholm Peace Research Institut (Sipri) nevű szervezetet, azaz a Stockholmi Békekutató Intézetet csaknem negyven esztendővel ezelőtt a svéd fővárosban hívták életre.

Az országban százötven éve tartó, töretlen háború 1966-ban alkalmat nyújtott a stockholmi kormánynak, hogy alapítványt hozzon létre. A Sipri a világ konfliktusaival és békés megoldásukkal foglalkozik tudományos keretek között.

Nemzetközi szakértők a többi közt a hadiipart, a katonai kiadásokat, a fegyverkereskedelmet és az új fegyverrendszereket vizsgálják.

Az intézet a politikai elemzésekre hagyatkozik, és az adatok dokumentációjára összpontosít. Eredményeit évkönyvben hozza nyilvánosságra, amelyet elismerten forrásértékűként kezelnek világszerte. A Sipri munkatársai nyilvánosan hozzáférhető forrásokból, szakosodott folyóiratokból és magazinokból dolgoznak, nemzeti és nemzetközi dokumentumokból tájékozódnak. Vepr osztályú orosz nukleáris tengeralattjáró Brest katonai kikötőjében -->