Felfedték a kamaszkor titkait

Nincs még egy olyan élőlény a Földön, amelynek gyermekkora olyan sokáig tartana, mint az emberé. A Homo sapiens legközelebbi rokonai is jóval hamarabb felnőnek. A csimpánzok már nyolcévesen szaporodásra készek. A gorillák már hatévesen teljesen kifejlettek. Az ember az egyetlen élőlény, amely tizenöt-húsz év alatt válik teljesen önállóvá és önellátóvá. A gondos táplálás tekintetében is az ember kicsinye áll az élen: egy gyermek felneveléséhez átlagosan tizenhárommillió kalóriára van szükség. Nem beszélve a rengeteg ruháról, ajándékról és nyalánkságról, amelyek szorosan hozzá tartoznak a gyermekkorhoz.

Ám a tinédzserek viselkedése is rejtély. A kamaszok közismerten lobbanékonyak, szófogadatlanok, felelőtlenek, nyűgösek, levertek, céltalanok és „ok nélkül” lázadozók. Mindenki pontosan tudja, milyen a kamaszkor, de senki sem érti, miért olyan, amilyen. Az utóbbi években azonban egyre több kutató fordította figyelmét a kamaszkorra. Amit részben az is magyaráz, hogy sosem élt még annyi tinédzser egyszerre a világon, mint manapság. Az ENSZ pár évvel ezelőtti felmérése szerint minden ötödik ember tini. Jelenleg több mint 1,2 milliárd kamasz él a Földön.

Eleddig számos elmélet született a gyermek- és kamaszkorról. A legszélsőségesebb nézet úgy szól, hogy a kamaszkor nem igényel különösebb magyarázatot, mivel az elnyújtott gyerekkor az elnyújtott emberi élet velejárója. Mások csupán a hosszú távú gyalogláshoz szükséges testi készségek lassú kialakulásával magyarázzák a kamaszkort. Jóval meggyőzőbb az a felfogás, hogy a rendkívül összetett és nagy tömegű emberi agy kifejlődése kívánja meg a sok időt. A jelenleg legelfogadottabb nézet azonban úgy szól, hogy a társadalmi szokások és a kulturális ismeretek elsajátítása a hosszú emberi gyerekkor oka. Sőt a kultúra áthagyományozása nemzedékről nemzedékre az egyik legfőbb evolúciós trükk, amellyel az ember kiemelkedett az állatvilágból. Ám ez még mindig nem magyarázat a kamaszkor négy évére, amely sajátosan emberi tünemény.

A legtöbb állat életéből teljesen hiányzik a kamaszkorhoz hasonló átmeneti időszaka. Sőt az ősembernél is csak felegyenesedett, azaz a két lábon járás kifejlődése és a szerszámhasználat megjelenése után alakult ki a serdülőkor. Tehát az első kamaszok feltehetően Homo erectusok voltak mintegy kétmillió évvel ezelőtt Afrikában. Korábban a tudósok úgy vélték, hogy az emberi agy fejlődése a gyerekkor végére lezárul, és a kamaszkor a dühöngő hormonoknak és az élményszomjnak tulajdonítható. Aztán a kutatók felfedezték, hogy az agy jelentős változásokon megy keresztül kamaszkorban. Sőt a kamaszok agya egyedülálló, mert nagyban különbözik a gyerekek és a felnőttek agyától. Bár számos agyterület érik meg gyerekkorban, több agyrész csak később fejlődik ki teljesen. Ezek közé tartozik a homloklebeny, amely kulcsszerepet játszik a tervezésben és az önuralomban.

Az agyvizsgálatok során kiderült, hogy közvetlenül a serdülés előtt a homloklebeny megvastagodik, és a kamaszkor folyamán zsugorodik vissza normális méretére. Más kutatók arra az eredményre jutottak, hogy agyuk idegi kapcsolatainak hirtelen felfokozódásai nehezítik meg a kamaszok számára a társadalmi helyzetek és mások érzelmeinek felismerését.

Egy nemrég végzett vizsgálat szerint a kamaszok agyában a motivációval és a kockázatfelméréssel összefüggő agyterületek kisebb fokú működést mutatnak. Ami magyarázatot adhat a tinédzserek felelőtlen és gyakran veszélyes viselkedésére, alkohol- és drogfogyasztására, valamint a szexuális élet korai megkezdésére. A kamaszok agyát egy olyan felbolydult házhoz lehetne hasonlítani, amelyet a pincétől a padlásig újrahuzaloznak.