Fellendülés előtt a tanyák világa

[caption id="" align="alignleft" width="281"] A tanyák világa már nem csak a külföldieket vonzza, egyre több magyar befektető is fantáziát lát a hasznosításban
[/caption]Négy-öt esztendő múlva újra megélénkülhet a kereslet a hazai tanyaingatlanok iránt, a közeljövőben ugyanis országos fejlesztési program indul. Első lépcsőben teljes villanyosításukat, majd a vízellátásukat kívánják megoldani. Ezt szolgálja az a napokban befejeződött felmérés, amely elsőként a legkiterjedtebb hazai tanyavilágról, a Homokhátságról készült. Kiterjedt a tanyaépületek állagának, villannyal való ellátottságának a vizsgálatára is, amit a kormány uniós pályázati forrásokkal szeretne megoldani. Ehhez azonban e speciális magyar településmodellt az unióval is el kell fogadtatni. Az EU ugyanis nem ismeri a tanya fogalmát. Így eddig a tanyatulajdonosok sem a Sapard, sem más vidékfejlesztési forrásra nem tudtak pályázni.

Most az adatok figyelembe vételével készül el egy olyan előterjesztés, amely tartalmazza: hová lehet elvezetni a villamos hálózatot, hol lehet csak a megújuló energiaforrásokkal (szél- vagy napenergiával) megoldani a villamosenergia- és vízpótlást, s mely családokat kell szociális helyzetük miatt ezek kiépítésekor a fejlesztéshez előírt önrész hiánya miatt megtámogatni. Csatári Bálint, az MTA Regionális Kutatási Központ Alföldi Tudományos Intézetének igazgatója szerint a fejlesztés elindítása elodázhatatlan: a hazai tanyavilág kulturális értékei, hagyományos gazdálkodási formái ugyanis egyedülállóak, amit meg kell őrizni. Ugyanakkor mára a homokhátsági tanyán élő, több mint 100 ezer embernek is „sorskérdéssé” vált a villany és a víz megléte.

A tanyaterületek, közte a Homokhátság vízgazdálkodásának helyreállítására egyébként 2002-ben már született kormányzati elképzelés: a terv 60 víztározó létesítéséről szólt. A beruházáshoz szükséges 7–8 milliárd forintot azonban nem sikerült előteremteni. A tanyák villanyosítása a Nemzeti Energiatakarékos Programba (NEP) is bekerült, azonban 2000 és 2004 között mindössze 9 tanyán gazdálkodó család jutott 2–5 millió forint közötti támogatáshoz. Azt, hogy az uniós támogatásokkal tervezett fejlesztések nyomán erősödik-e a hazai ingatlanpiac e sajátos szegmensének, a tanyáknak a forgalma, még nem tudni. A helyi ingatlanközvetítők mindenesetre reménykednek benne, hiszen jelenleg nincs nagy kereslet irántuk. Az igazi fellendülés – Farkasné Deák Judit a gyulai Vár-lak ingatlanközvetítő iroda vezetője szerint - 1999 és 2002 közötti évekre tehető. Akkor sok külföldi vásárolt itt hobbitanyát, s nagy részük ma is visszajár.

Megerősíti ezt Piszman Benő, kiskunhalasi közvetítő is, aki szerint lendíthet a mostani pangó tanyapiacon, ha lesz áram, lesz víz a növényöntözéshez. Az infrastruktúra hiánya miatt sok az elhagyott, romos tanyaépület, így még a jobb állagúak iránt is csökkent a vevők érdeklődése. Pedig szerinte nem rossz befektetés ma potom áron, 1–2 millióért tanyát vásárolni. S majdan villanyosítva, korszerűsítve 4–5 éven belül továbbadni. Az árak a nagyvárostól, a kiépített úttól való távolságtól, az épület állapotától, a hozzá tartozó, művelhető földterület nagyságától, minőségétől függően széles skálán szóródnak. Van a kínálatban nagyváros közeli, úszómedencés, villamos árammal, igényesen felszerelt 30 millióért éppúgy, mint 1-2 holdas gyümölcsös kis tanyaépülettel 2-3 millióért.

Áram nélkül

A Homokhátság 104 települése körül 52 ezer a tanya. 4000-ben nincs áram, ám ezekből 3 ezer üresen áll, így ezerre tehető a lakott, s a villanyosítást igénylő ingatlanok száma. 7900 tanya üresen áll, 8500-ban mezőgazdasági gazdálkodás folyik. Több mint 15 ezerben idősek élnek és mezőgazdasági tevékenységet folytatnak.