Háború készül gyógyszer-fronton?

[caption id="" align="alignleft" width="320"] Plakátokon tiltakoznak a gyógyszerészek a szerintük káoszt okozó minisztériumi tervek ellen. Támogatók százezreit várják.
[/caption]Július elsejétől ezerkétszáz medicináért kell többet fizetni a patikákban: az egészségbiztosító által támogatott fenti készítmények a „generikus program” jegyében kerülnek majd többe. A drágulás oka, hogy egyes készítményeknél az egészségügyi kormányzat arra szeretné „rávezetni” a betegeket és az orvosokat: az olcsóbb gyógyszereket használják az azonos hatóanyag-tartalmú, ám drágább készítmények helyett. Az egészségügyi miniszter szerint mindez a betegek pénztárcája mellett a gyógyszerkasszát is kíméli majd. A napokban újra napirendre került a gyógyszerpiac bizonyos mértékű liberalizációjának kérdése, legalábbis annyiban, hogy az orvosságok árát bizonyos értelemben a patikusokra bíznák: ők, ha akarják, árrésük terhére kedvezményeket adhatnának a készítmények árából. A gondolat nem aratott osztatlan elismerést, olyannyira, hogy a kormány máris visszakozott: a szóvivő legutóbb már csak arról beszélt, legalább a gyógyszer-gyártók által kínált kedvezményeket kapják meg közvetlenül a betegek. A gyógyszerészek szerint azonban ez korántsem olyan egyszerű.

Spórolás áremeléssel
Júliustól vezeti be az úgynevezett generikus programot az Egészségügyi Minisztérium. Mindez azt jelenti, hogy a jelenleg támogatott mintegy 6500 patikaszer harmadánál meghatározott mértékű támogatást, úgynevezett „fixesítést” alkalmaznak. Egy-egy referenciaterméket minden egyes hatóanyagcsoportba tartozó szernél kiválasztanak. Ezekhez fix támogatást rendelnek, és a továbbiakban a csoportba tartozó valamennyi készítmény ugyanannyi támogatást kap majd, függetlenül a végfogyasztói árától. Például: ha egy adott hatóanyagcsoportba tartozó referenciatermék ára száz forint, és ebből nyolcvanat térít meg a biztosító, a betegnek húsz forintot kell fizetnie az orvosságért; az ugyanezen csoportba tartozó, azonos hatóanyagú, de például kétszáz forintba kerülő gyógyszer árához szintén ugyanannyi támogatás jár, így a betegnek ezért százhúsz forintot kell majd kiadnia. Anélkül, hogy a gyógyszer árát növelnék, a támogatás sok esetben csökken: ezzel együtt a betegeknek magasabb térítési díjat kell fizetniük elsejétől.

A Reggelnek Bartucz Attila, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szóvivője elmondta, együttesen közel 1900 termék támogatása változik: 1200 szer térítési díja nő, kétszáz készítmény ára csökken, míg a változó finanszírozási technika ötszáz patikaszer árát nem érinti. Más kérdés, hogy a betegek mennyire fognak kötődni az eddig bevált, de elsejétől drágábban kapható gyógyszereikhez. A patikai tapasztalatok ugyanis azt mutatják, a páciensek többsége ragaszkodik azokhoz a készítményekhez, melyeket az orvos írt fel. Éppen ezért az elvben eddig is működő helyettesíthetőséggel – a patikusok bizonyos esetekben eddig is ajánlhatták a felírt gyógyszerek olcsóbb változatait – meglehetősen kevesen éltek.

Egyenlőtlen lenne a verseny
A közelmúltban több elképzelés is született arról, hogyan lehetne bizonyos értelemben versenyt indítani a gyógyszerek piacán. A politikusok az első változatban gyakorlatilag eltörölték volna a patikai árrést: magyarul minden gyógyszerész saját maga állapíthatta volna meg a patikaszerek árait. A Magyar Gyógyszerész Kamara akkor tiltakozott az ötlet ellen, annak ellenére, hogy az ilyesfajta szabadság a vállalkozó patikusok szempontjából elvileg kedvező: a kis patikák például így nagyobb hasznot könyvelhettek volna el – mondja Hávelné Szathmári Katalin kamarai elnök. A közelmúltban aztán új javaslat született: ha fölfelé nem is, legalább lefelé mozdulhassanak el az árak – azaz a patikusok saját árrésük terhére adhattak volna kedvezményt az árból. A gyógyszerészek szerint ez az ötlet eleve elvetélt: ugyanis az eltérő anyagi helyzetben lévő, más-más forgalmú patikákban a páciensek is eltérő árakon juthattak volna a készítményekhez. Ezzel pedig azt kockáztatták volna, hogy nem ugyanazt az ellátást kapja meg a páciens egy vidéki kisvárosban, mint egy sok patikával ellátott nagyvárosban.

A patikusok szerint ugyanis a gyógyszer közszolgáltatás, nem pedig élvezeti cikk: olyan szükséges dolog, melyhez ha valaki beteg, helyben hozzá kell jutnia, mégpedig mindenhol ugyanolyan kondíciókkal. A gyógyszerészek hangsúlyozták azt is, az Európában legalacsonyabb gyógyszertári árrésből már nem tudnak engedni. (Magyaroszágon az átlagos különbözet tizenöt százalékos, míg az európai legalacsonyabb gyógyszertári árrés a portugál, ott húsz százalék kerül a patikákban a gyógyszerekre.)

A legújabb variáció jelenleg az, hogy ugyan az árrés terhére ne adjon a patikus kedvezményt, de ha a gyógyszergyár olcsóbban adja bármely patikának az adott orvosságot, akkor ezt a kedvezményt a gyógyszerész engedje át a betegnek. A patikusok szerint ez is kivitelezhetetlen: az engedmények gyakran nem az árban jelennek meg, hanem például fizetési haladékban. A kedvezmények ráadásul gyakran minimálisak, és jellemzően a nagy forgalmú gyógyszertáraknál jelennek meg – azaz ezzel is azt kockáztatnák meg  a törvényalkotók, hogy egyes gyógyszerek árai patikánként mégis eltérhetnének.

A parlamenti vitában több ízben elhangzott, hogy a gyógyszerárakkal kapcsolatos változtatás elsősorban a betegek érdeke, így a kamara úgy döntött, a lakossághoz fordul a kérdéssel – a patikusok plakátokon tiltakoznak, és aláírást gyűjtenek a fentiek ellen. A kamara információi szerint százezres nagyságrendben várnak támogatókat.

Sokkoló lehet a nyitás
Ott, ahol nem liberalizált a gyógyszerpiac, három-négyszer nagyobb a hazainál a patikai árrés. Ha a döntéshozók „elengedik” a piacot, ott jelentősen megnövekednek a költségek, avagy fordítva: egy amúgy szabályozott piacot nem lehet szabaddá tenni, egy liberalizált piacon meg nincs szabályozott elem. Mindenhol, ahol az árakat „elengedték”, rövidesen harminc-negyven százalékkal emelkedtek a gyógyszerekért fizetendő díjak. Az, hogy a patikák mellett lehetővé tennék a benzinkutakon, szupermarketekben való gyógyszerárusítást, a szakemberek szerint szerencsére lekerült  a napirendről. Legutóbb Lengyelországban egy kisgyerek azért halt meg, mivel tévedésből egy benzinkútnál nagy mennyiségű gyógyszert evett.

A gyógyszertörvény módosítását a parlament még a júliusi rendkívüli ülésszakban meg akarja tárgyalni – a kormány, mint utaltunk rá visszakozott a jelentősebb módosításoktól. A kabinet álláspontja jelenleg az, hogy semmilyen liberalizációt nem támogat, mindössze annyit, hogy a gyártók által adott kedvezmények kerüljenek át az emberekhez – ezt azonban a jelek szerint sem a minisztérium, sem a szakma nem tudja, hogyan is kell pontosan érteni.

A gyógyszerpiac liberalizációját szintén rossz lépésnek tartja a szakember. A bevásárló központok – mivel megtehetnék – nagyobb mennyiséget vásárolnának egyes gyógyszercégektől. A leglényegesebb az, hogy az egészségneveléssel nem foglalkozna az üzletekben senki.

Antalné Valyon Ilona, a törökszentmiklósi Fehérkereszt patika vezetője szerint a nem támogatott gyógyszereket a patikusok csak akkor adhatják olcsóbban, ha a gyógyszertárnak a nagykereskedő külön engedményt ad. Ezt viszont a kereskedő csak akkor teszi, ha a patika rövid, néhány napos határidőre fizet neki. A gyógyszerésznek azonban a társadalombiztosítás általában jó egy hónap késéssel állja a számláját.

A szabadalmi védettséget nem élvező, de olcsóbb, úgynevezett generikus gyógyszerekkel kapcsolatban úgy látja, a drágább készítményekhez ezután is ragaszkodni fognak a betegek: nekik több száz forinttal többe kerül majd a megszokott orvosság.

Tóth Tihamérné, a békéscsabai Sas patika vezetője szerint az a tapasztalat, hogy nem mindegyik betegnek jó a generikum. Ebben a körben van például olyan vérnyomáscsökkentő, amelynél sokkal inkább előjönnek a mellékhatások, mint a modernebb gyógyszernél. Utóbbiaknál drasztikusan megvonnák a támogatást, viszont a generikum nem mindegyik betegnél éri el a kedvező, elvárt hatást. Gyógyszerészeti kislexikon kezdőknek Generikum: olyan gyógyszer, mely már nem tartozik a szabadalmi oltalom alá: ennélfogva gyártása és forgalmazása is olcsóbb.

Helyettesíthetőség: ha az orvos a recepten nem jelöli be a „nem helyettesíthető” feliratot, a patikus jelenleg is ajánlhat a betegnek olcsóbb, ám azonos hatóanyag-tartalmú készítményt.

Referenciatermék: az új támogatási formában alapnak vett gyógyszer.

Százalékos támogatás: az egészségbiztosító jelenlegi gyakorlatában a támogatott gyógyszerek árának meghatározott százalékát állja: a pácienseknek betegségtípustól és gyógyszerfajtától függőn a patikaszerek 30-50 százalékát kell kifizetniük. Plakátokon tiltakoznak a gyógyszerészek a szerintük káoszt okozó minisztériumi tervek ellen. Támogatók százezreit várják. -->