Kísért a régmúlt a Népligetben

[caption id="" align="alignleft" width="139"] A zöldellő ligetben nappal gyermekek játszanak. Ám a kép csalóka: éjjel nem ajánlott bemerészkedni a fák közé
[/caption]Vitéz László hosszú évek óta nem vette kezébe palacsintasütőjét. Kemény Henrik népligeti bábszínházában már nem zavarják az ördögöt a „pokilba”. A zöld deszkaházat lassan benövi a gaz a Mutatványosok terén. Ami látható, az jól tükrözi a Népliget mai állapotát. Az épületek pusztulnak, de a növényzet virul. Az utóbbinak jó szívvel örülhetünk. A dús lombokat minden bizonnyal még unokáink is látni fogják. A kulturális tárca két hónappal ezelőtt rábólintott a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal javaslatára. A méltán népszerű Népliget így műemlékileg védett történeti kert lett. A 112 hektáros zöldterületen különböző kerttörténeti stílusok keverednek. A liget legnagyobb értékét a gondosan és szakszerűen válogatott növényzet adja. A platánok és más különleges fafajták 1890 óta segítik Budapest lélegzését. A védettséget az itt található képzőművészeti alkotások, valamint a kulturális és sportlétesítmények is indokolttá teszik. A minisztériumi határozat azonban nem jelent több pénzt a parknak. A főváros évi támogatásából jórészt csak a kaszálásra és a locsolásra futja. – Idén 90-100 millió forint áll rendelkezésre – mondta a Reggelnek Radnóczi Péter, a környezetvédelmi ügyosztály zöldfelületi alosztályának vezetője. A szakember szerint legalább kétszer ekkora összegre lenne szükség.

[caption id="" align="alignleft" width="132"] Hajléktalantanya a park közepén
[/caption]A Népliget a mai állapotában a legkevésbé kiépített parkok egyike. Nincsenek vendéglők, hiányos a közvilágítás, kevés a kényelmes pad és az ivóvízkút. A főváros vezetése elvetette a terület pezsgő életének visszaállítását. Egykor volt itt barlangvasút, cirkusz, körhinta, hajóhinta, dodzsem és céllövölde. Sőt, itt kanyargott Európa második legnagyobb hullámvasútja. – A szabadtéri rendezvényeknek nem a parkokban van a helye – hangsúlyozta Radnóczi Péter. A Népligetnek természetes szépsége adja az értékét. Ha túl sok ember jön ide, előbb-utóbb elhasználódik a terület. Jó példa erre a Városliget. Ezzel együtt a romos épületek felújítása elkerülhetetlen.

Valóban. Az elhagyatott építményeket jelenleg hajléktalanok bérelték ki maguknak. Az 1895-ben emelt Ligeti Nagyvendéglő romokban hever. Hol van már, amikor négyszáz éhes vendég lakhatott jól az asztaloknál!Helyreállítása nem lehet vita tárgya. A főváros és a X. kerület jelenleg is tárgyalásokat folytat róla. Jó esély van rá, hogy a jövőben újra ínycsiklandozó illatok csábítsák az arra sétálókat. Sokan szívesen látnák a parkon kívül az Elektromos Művek betonkerítéssel körbevett telephelyét. A felszabaduló területet az önkormányzat parkosítaná. Az áramszolgáltató azonban nem tervezi a költözést. Az áttelepítés költsége túl magas.
A legjobb állapotban kétségkívül a Planetárium és a Jurta Színház épülete van. Az utóbbiban egy diszkó is működik. Az ittas szórakozók miatt a rendőrségnek is akad tennivalója. – Előfordul egy-egy verekedés vagy rablás – mondta lapunknak Gáborjáni Szabó Attila, a kerület rendőrkapitánya. A hajléktalanokkal nem sok baj van, a Népliget közbiztonsága átlagosnak tekinthető. Egyesek véleménye szerint nem ártana térfigyelő kamerákat elhelyezni a veszélyesebb pontokra. Gáborjáni Szabó Attila ezt még nem tartja indokoltnak. – Erre nincs szükség. Az üzemeltetésük nem is lenne gazdaságos. Túl sok kamerát kellene felszerelni – vélekedett a rendőrkapitány. Ugyanakkor hozzátette, egyetlen hölgy se induljon esti sétára a Népligetbe. Erre nem is sokan vállalkoznak. Nappal már annál inkább. Kismamák, szerelmesek, idősek és fiatalok egyaránt nyugalmat lelnek az árnyas fák ölelésében.

Közel 140 éve pihentet

A Népligetet 1867-ben létesítették Sárkány József városatya javaslatára. A park 1870-ben Fuchs Emil, majd 1890-ben Klenszky Vilmos gyűjteményével gyarapodott. Angol jellegű parkká Ilsemann Keresztély alakította át 1893-ban. Értékes faállományát tölgy- és hársgyűjteményével 1902-ben egészítette ki Räde Károly. Legutóbbi nagyarányú átrendezésére 1956-ban került sor Csorna Antal és Jancsó Vilmos vezetésével.

Kiss G.–Lázin M. A. Közel 140 éve pihentet A Népligetet 1867-ben létesítették Sárkány József városatya javaslatára. A park 1870-ben Fuchs Emil, majd 1890-ben Klenszky Vilmos gyűjteményével gyarapodott. Angol jellegű parkká Ilsemann Keresztély alakította át 1893-ban. Értékes faállományát tölgy- és hársgyűjteményével 1902-ben egészítette ki Räde Károly. Legutóbbi nagyarányú átrendezésére 1956-ban került sor Csorna Antal és Jancsó Vilmos vezetésével. A zöldellő ligetben nappal gyermekek játszanak. Ám a kép csalóka: éjjel nem ajánlott bemerészkedni a fák közé Hajléktalantanya a park közepén -->