Európa is célba vett egy üstököst

A csillagászok világszerte kitörő örömmel fogadták a hírt, hogy a NASA űrszondája „meglékelte” a Tempel–1 üstököst. Ám tévedés azt hinni, hogy csak az USA képes ilyen lélegzetelállító akcióra. Az Európai Űrügynökség (ESA) is elindította programját, amelynek célja, hogy a Rosetta névre hallgató űrszonda egysége leszálljon egy másik üstökösre.

A Rosettát tavaly februárban indították útjára Franciaország egyik tengerentúli megyéjéből, Francia Guyanából. A számítások szerint a Rosetta tíz év múlva, 2014-ben jut el a Csurjumov-Geraszimenko nevű üstököshoz. Akkora utat kell megtennie, mint a Föld és a Nap távolságának több mint ötszöröse. Ekkor a szondáról leválik egy külön egység, és leszáll az üstökös felszínén. Ez a leszállóegység, a Philae szigonyt lő az üstökösbe, így kapaszkodik meg a „piszkos hógolyón”. A Rosetta feladata nem csak a Naprendszer, de az élet eredetének kutatása is. Egy vitatható, de korántsem alaptalan elmélet szerint az életet üstökösök hozták a Földre jég és szén alapú molekulák formájában.

Az ESA-szondákat tizenöt ország félszáz kutatóintézete, cége építette, köztük több magyar is: a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutató Intézete (RMKI), a KFKI Atomenergia Kutató Intézete (AEKI) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szélessávú Hírközlő Rendszerek Tanszéke. Sőt hazai vállalkozók is bekapcsolódtak: az ESA megbízásából az SGF Kft. végzett hardver- és szoftverfejlesztést. Az ESA oklevéllel ismerte el a programban részt vevő fizikusok, mérnökök munkáját. Így a Szegő Károly vezette fizikuscsoport és a Szalai Sándor vezette mérnökkollektíva is elismerésben részesült.

A leszállóegység, amely a Földön száz kilót nyom, az üstökös felszínén – a teljesen más gravitációs viszonyok miatt – olyan könnyű lesz, mint egy papírlap. Mivel a rajta található számítógép teljesen magára hagyva irányítja majd a leszállást, és szervezi a mérőműszerek adatgyűjtését, rendkívül alapos előkészítésre volt szükség. E munka oroszlánrészét a magyar szakemberek végezték el. A vezérlő és adatgyűjtő feladatokat ellátó, központi számítógépet az RMKI-ban hozták létre.