Régiós szakmunkáshiány

[caption id="" align="alignleft" width="287"] A fodrásztanulókat általában már tanulószerződéssel foglalkoztatják, azonban ez a jövőben még gyakoribbá válik
[/caption]Jelenleg Közép-Magyarország szenved leginkább a szakmunkáshiánytól. Az oktatási intézmények tanulólétszámát vizsgálva míg 1991-ben a diákok 27 százaléka választotta a gimnáziumot, 32 százalékuk pedig a szakiskolát, addig tavaly a fiatalok 40 százaléka volt gimnáziumi tanuló, szakiskolában csak 15 százalékuk szerzett szakmát. A régió középtávú szakképzés-fejlesztési terve szerint egy karrierépítési tanácsadói hálózat kiépítése segítheti a fiatal szakmunkások számának növekedését. A nyugat-dunántúli fejlesztési stratégia szerint is intenzívebb információkat kell kapniuk a fiataloknak a munkaerőpiac igényeiről. Az itteni vállalkozások a fizikai szakmunka rangjának növelését sürgetik.

A szakképzés keresleti és kínálati oldalát összegző régiós igényeket egyébként a Nemzeti Szakképzési Intézet támogatásával mérték fel a régiók. Úgy tűnik, az országos stratégia több helyi elvárást is beemelt a 2005–2013-as fejlesztési időszak feladatai közé. A fizikai munka rangját emelheti például az oktatási tárca Út a szakmához elnevezésű ösztöndíjprogramja, amely során a tanulókat egy mentori feladatokat ellátó tanár készíti fel a szakmaválasztásra. A közép-magyarországi régióban 320, a többiben régiónként 280 tanuló támogatását finanszírozza ez a program. Az összes regionális szakképzési stratégia hangsúlyozta, hogy a munkaerő-piaci igények kielégítésre várnak, a kereslet-kínálat összehangolásához megfigyelői és ellenőrzési rendszer kidolgozására, valamint alkalmazására van szükség. A közép-dunántúli régióban ezen túlmenően még a közép-, a felsőfokú és a felnőttszakképzés közötti összhang hiányát emlegetik a cégek.

A szakképzés országos és térségi stratégiájában komoly szerepet szán a vállalkozásoknak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK). Erre szükség is van, mivel a régiók vállalkozásai egyöntetűen elégtelennek minősítették a gyakorlati oktatást. A munkaadók és a diákok között létrejövő és egyre szaporodó tanulószerződések javíthatnak a helyzeten. Ebben az évben összesen 21306 ilyen együttműködés köttetett. Parragh László, az MKIK elnöke elmondta, terveik szerint a tanulószerződés intézménye 2006 őszétől a felsőfokú szakképzésre is kiterjed majd. Ez bővíti a képzésben részt vevők gyakorlati tudását, sőt elhelyezkedésüket is segítheti. Az elnök egyébként elégedett az ország 2013-ig megfogalmazott szakképzési stratégiájával, egyedül a forráslehetőségek hatékonyabb felhasználását szorgalmazza. Rizikófaktorként az iskolafenntartó önkormányzatok túl nagy érdekeltségi rendszerét és lobbierejét említi. Különböző hazai és uniós finanszírozási forrásokból több mint 226 milliárd forint biztosítja, hogy a következő nyolc évben több szakmunkás legyen az országban.