Srebrenica tanulságai

[caption id="" align="alignleft" width="320"] A túlélők és az élve maradt hozzátartozók könnyezve fogadták Szarajevóban a végtisztességre váró holttesteket szállító teherautókat
[/caption]Sok felvonuló, köztük túlélők és a meggyilkoltak hozzátartozói sírtak, amikor hatszáztíz boszniai muzulmán földi maradványaival a teherautó-konvoj begördült, mielőtt végső nyugalomra helyeznék a jeltelen tömegsírban elföldeket. A Srebrenica előtt kialakított emléktemetőbe kerülnek hétfőn ünnepélyes külsőségek közepette a 14 és 75 év közötti áldozatok, a már korábban eltemetett 1300 társuk mellé. A mai gyászünnepélyre mintegy 50 ezer embert várnak, köztük Jack Straw külügyminisztert és Olli Rehnt, az EU bővítési biztosát. A bosnyák–szerb egységek 1995. július 11-én szállták meg az ENSZ védelmi zónáját a keletboszniai muszlim enkávéban, Srebrenicában. A következő napokban válogatás nélkül meggyilkoltak több ezer iszlám fiatalt és férfit. A holttesteket a szó szoros értelmében tömegsírokba kaparták, amelyek közül még sok máig felderítetlen.

A tömeggyilkosság feltételezett fő felelőse az egykori boszniai szerb vezető, Radovan Karadzic és akkori katonai vezetője, Ratko Mladic tábornok, akik még mindig menekülőben vannak. A délszláv háborús bűnösöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék elfogatóparancsot adott ki ellenük, és a nemzetközi közösség megegyezik abban, hogy elfogásuk és kiadatásuk elengedhetetlen. Egy újabb Srebrenica bekövetkezésének ugyanis bárhol a világban ez lehet a legjobb ellenszere, s a háborús bűnösöknek érdemük szerint bűnhődniük kell. Előzetes hírek szerint Belgrád hajlandó lesz a tizedik évfordulóra látványos akcióval elfogni Karadzicot és Mladicot, hogy aztán késedelem nélkül adja át Hágának, ennek azonban az idő múlásával egyre kisebb az esélye.

A vérengzés tizedik évfordulójának előestéjén Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár fölszólította Belgrádot, hogy tegyen eleget kötelezettségeinek. Ne rejtegesse, hanem fogja el Karadzicot és Mladicot, akiknek bekerítéséről, illetve a velük való kapcsolatfelvételről az utóbbi napokban egyre több hír terjedt el a szerb fővárosban. „Az olyan személyek, mint Radovan Karadzic és Ratko Mladic, nem bujkálhatnak örökké” – tette hozzá de Hoop Scheffer.

Joschka Fischer német külügyminiszter szerint a nyolcezer boszniai muzulmán halála és Srebrenica „a nemzetközi államközösség csődjének és a segítségnyújtás hiányának a jelképévé vált”. A politikus úgy véli, hogy az esetből nem késő levonni a megfelelő tanulságokat. „Ha ezt már korábban megtettük volna, s Macedóniában és Koszovóban időben közbeléptünk volna, elejét vehettük volna az Európában megtapasztalt erőszak-politikának”.