Ország-világ

2005.07.18. 06:57

Válóperes torzsalkodások

Az ember nem azért köt házasságot, hogy később elváljon, de a statisztikák szerint minden harmadik frigy válással végződik. Lángoló szerelem ide vagy oda, a házassági vagyonjogi konfliktust jobb megelőzni.

Németh Zsuzsa

[caption id="" align="alignleft" width="320"] A házasság felbontásának folyamatát csak megnehezítik a bírósági tárgyalásokon egymást követő veszekedések, a családi szennyes kiteregetése
[/caption]Általában évek múltával derül csak ki, hogy az „ágytól-asztaltól történő elválás” során leginkább az asztaltól nehéz megválni – állítja dr. Bese Julianna ügyvéd. Az egymással megegyezni nem tudó, ám valaha elsöprő érzelmektől bódult párok válását leginkább harag, megbántottság és gyűlölet hatja át. Természetesen nem a házasság felbontása jelent gondot, hanem a házastársi közös vagyon megosztása, ami gyakran 10-15 évig is elhúzódó vagyonjogi pereskedéssel járhat. Holott mindkét fél számára a legkedvezőbb lenne a gyors megegyezés. Ennek nem csupán lelki, hanem anyagi oka is van. A bírósági peres eljárás illetéke a pertárgy értékének 6 százaléka. Ha egy 10 millió forintot érő ingatlan a jogvita tárgya, akkor a házasság felbontása esetén lerovandó 10.000 forint eljárási illetéken felül 600 ezer forintot kell a bírósági eljárás illetékeként megfizetni. Ehhez társul az esetleges szakértői díj és az ügyvédi munkadíj.

A felesleges konfliktushelyzetek kivédésének ma már megvannak a törvényes lehetőségei. A házasulandó felek az egymás közti vagyoni viszonyukat szerződésben rendezhetik. Ezzel nem sérül az érzelmi kötelék sem! Az okiratban bármire kitérhetnek a felek. A megállapodás érvényességéhez közjegyzővel vagy ügyvéddel kell ellenjegyeztetni az iratot. Érdekesség, hogy például a világhírű amerikai filmrendező, Steven Spielberg a kötelező okiratba foglalás elmulasztása miatt veszített csaknem 100 millió dollárt. Feleségével ugyan megállapodást kötött, ám vagyonjogi szerződésükről hiányzott az ügyvédi ellenjegyzés.

Szerződés híján a házasság fennállása alatt szerzett vagyon közösnek számít, függetlenül a szerzés arányától. A férj vagy a feleség külön vagyonát képezi viszont mindaz, ami a házasságkötéskor már a tulajdonukban volt, illetve amit a házasság fennállása alatt örökléssel vagy ajándékba kaptak, továbbá a személyes használati tárgyak. Az a különvagyonhoz tartozó tárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgálja – például ilyen a televízió, a személyautó viszont már nem – tizenöt évi házasság után közös vagyonná válik.

A feleknek természetesen lehetőségük van arra, hogy a törvényi szabályozástól eltérően, más arányban határozzák meg az életközösségük során szerzett vagyonból őket megillető hányadot. A jogszabály tehát azon esetekben adja meg a vagyon megosztásának arányát és módját, amikor a házastársak arról külön szerződésben nem rendelkeztek. Előfordulhat, hogy a felek által kötött, és az alaki követelményeknek is megfelelő szerződést egy jogvita során mégis figyelmen kívül hagyja a bíróság, hiszen a szerződés a jó erkölcs követelményeinek is meg kell, hogy feleljen. Az ügyvédnő szerint napjainkban a társadalmi és a gazdasági változásokra tekintettel a vagyonjogi megállapodás az észszerűségen túl az egymás iránti megbecsülés és kölcsönös tisztelet kifejezését is jelentheti.

A házassági szerződés tartalma

1. A szerződő felek kijelentik, hogy házasságot kívánnak kötni egymással, és vagyoni viszonyaikat jelen szerződésben kívánják rendezni. 2. A felek a szerződés mellékletét képező vagyonleltárban rögzítik a már meglévő, úgynevezett különvagyoni ingóságaikat, és kijelentik, hogy az ingóságok ezen jellege a házasságkötés után is megmarad. Azt is, hogy a közös vagyonként feltüntetett vagyontárgyak tulajdonjoga egyenlő, vagy hozzájárulás arányában oszlik meg, illetve úgy is rendelkezhetnek, hogy a házassági vagyonközösséget a házassági életközösség időszakára kizárják. 3. A Szerződő felek megállapodhatnak abban is, hogy a mindkettőjük munkaviszonyából származó jövedelem egyenlő arányú, közös vagyonuk lesz.

2. A felek a szerződés mellékletét képező vagyonleltárban rögzítik a már meglévő, úgynevezett különvagyoni ingóságaikat, és kijelentik, hogy az ingóságok ezen jellege a házasságkötés után is megmarad. Azt is, hogy a közös vagyonként feltüntetett vagyontárgyak tulajdonjoga egyenlő, vagy hozzájárulás arányában oszlik meg, illetve úgy is rendelkezhetnek, hogy a házassági vagyonközösséget a házassági életközösség időszakára kizárják.

3. A Szerződő felek megállapodhatnak abban is, hogy a mindkettőjük munkaviszonyából származó jövedelem egyenlő arányú, közös vagyonuk lesz. A házasság felbontásának folyamatát csak megnehezítik a bírósági tárgyalásokon egymást követő veszekedések, a családi szennyes kiteregetése -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában