Dan Brown sikert sikerre halmoz

A magyar könyvlistavezető, a Da Vinci-kód után második az Angyalok és démonok, míg a negyedik helyre felzárkózott a magyarul újonnan megjelent Digitális erőd című Dan Brown-regény. A szerző magyarországi diadalútja ugyanúgy töretlen, akár világsikere. Eddigi négy híres regényéből három olvasható magyarul.

Könyvei világszerte éles viták és heves rajongói vélemények kereszttüzébe kerültek. Tarcisco Bertone bíboros például a vatikáni rádióban sommásan „gyalázatos és alaptalan hazugságnak” nevezte a Da Vinci-kód című könyvet. Bertone felszólította a katolikus hívőket és könyvesboltokat: ne olvassák, illetve ne terjesszék a regényt. Ugyanakkor elég megnézni akár a magyar rajongói oldalakat is, hogy kiderüljön: micsoda lelkesedéssel fogadják Brown műveit.

Időrendben az első a Digitális erőd (1998) című regénye. A Truman elnök által 1952-ben alapított NSA ötven éven át a világ legtitkosabb hírszerző testülete és legbefolyásosabb kormányzati szerve volt. A regényben az NSA sok milliárd dolláros kódfejtő gépe egy feltörhetetlen algoritmussal találkozik. Zseniálisan összetett kódról van szó, amely megbéníthatja az USA hírszerzését. Egyetlen módon lehet megszabadulni tőle: ellenkóddal. Ennek megszerzése a fő kódfejtő, a gyönyörű matematikusnő, Susan Fletcher feladata, akinek életét kockáztatva harcba kell szállnia a titkolózások és hazugságok áradatával. Az Angyalok és démonok (2000) központjában egy valóban létezett (létező?), ősrégi titkos társaság, az Illuminátusok elleni harc áll. Robert Langdon professzornak a katolikus egyházat kell megmentenie. Az Illuminátusok célpontja maga a Vatikán, amelyet időzített bombával szándékoznak fölrobbantani. A professzor egyetlen segítsége a tudósnő, Vittoria Vetra, akivel karöltve próbálják megfékezni a legyőzhetetlennek tűnő veszedelmet. Hétpecsétes titkok, katakombák, orgyilkosok szegélyezik útjukat...

A Da Vinci-kód (2003) hozta meg Brownnak a sokmilliós példányszámot és a világsikert. A történet hőse a már ismert szimbólumkutató, Robert Langdon mellett egy francia titkosírás-szakértő, Sophie. Ő nem csupán a professzor segítőtársa az Opus Dei nevű titkos társaság elleni harcban, de a történet kulcsfigurája is. Ő a Mária Magdolna és Krisztus nászától a Meroving királyokon átívelő vérvonal kései leszármazottja... A könyv világsikere legfeljebb a Harry Potter-könyvekhez mérhető. Több tízmillió eladott példányával a 21. század legsikeresebb felnőtteknek írott regénye. A Sony Pictures nyerte a filmváltozatért folytatott versenyt.
A forgatás a napokban indul. A rendező Ron Howard (Apolló 13, Egy csodálatos elme), a főszerepekben Tom Hanks, Audrey Tautou és Jean Reno látható.

Az arthur mondakörben a kerekasztal lovagjai indulnak megkeresni a szent ereklyét. Egyes történetekben a bűntelen Perceval, másokban Lancelot fia, a gáncs nélküli Galahad indul érte.

Dan Brown könyvében a grál Krisztus vérvonalának és családfájának jelképe. Krisztus nőül vette Mária Magdolnát, aki gyermeket fogant. Az aszszony gyermekével francia földre menekült, és Krisztus utóda lenne a Meroving királyok őse. Dan Brown regényei Exeter (New Hampshire), 1964. június 22.

Tanulmányok: Amherst, irodalomtanári diploma

Zeneszerző: Los Angeles, több CD (sikertelen)

1995: Sevilla, művészettörténet (elsősorban Leonardo műveit tanulmányozza)

1996-tól csak írásból él

1998: Digitális erőd

2000: Angyalok és démonok

2003: Da Vinci-kód

Regényei évek óta a könyvlisták élén tanyáznak. 25 millió példányban, 44 nyelven adták ki a műveket. Plágiumpert nyert A híres írót és amerikai kiadóját, a Random House-t perelte be Lewis Perdue. Azt állította, hogy Dan Brown az ő Isten lánya (The Daughter of God, 2000) című regényéből vett át jó néhány részletet.

Perdue követelte a regény és a készülő film betiltását, valamint 150 millió dolláros (29,5 milliárd forintos) kártérítést igényelt. A Perdue-regény egy amerikai házaspár történetét meséli el, és szerepel benne egy irat a második Messiás eljöveteléről, akit Sophiának hívtak, és a 4. században élt.

Az ítélet szerint mindkét thriller hittitkot dolgoz föl, de Perdue könyvében „jóval több a fegyverropogás és az erőszakos halál”, míg a Da Vinci-kód „intellektuális kincskeresés”.

Perdue az ítélet ellen 30 napon belül fellebbezni óhajt. -->