Nagyhatalmi versengés

Tavasszal jelentette be Kofi Annan ENSZ-főtitkár, hogy a világszervezet küszöbönálló reformjának részeként a jelenlegi 15 fős Biztonsági Tanácsot 24 fősre bővítené, az állandó tagok számát pedig 11-re. Az Annan által javasolt „modell” Japán, India, Németország, két afrikai állam és Brazília állandó BT-tagságát tervezi. A megegyezés határidejeként a főtitkár ez év szeptemberét jelölte meg.

Elemzők kétlik, hogy a testület összetételében őszig közös nevezőre kerülnek az álláspontok. Abban egyetértenek az érintettek, hogy a BT jelenlegi felállása egy hatvan évvel ezelőtti helyzetet tükröz, nem felel meg a világ mai képének és az érdekcsoportok erőviszonyának. (Az ötfős tanácsnak nevezett állandó tagok az ENSZ megalakulása óta: Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország.)

A főtitkári javaslat mellett másféle modellek is születtek, s a kulisszák mögött folyik az alkudozás. A G4 csoport (Brazília, Japán, India és Németország) elképzelését elutasítja az Afrikai Unió és az Egyesült Államok. Ugyanakkor bővítési elképzelést terjesztett be az 53 tagot képviselő Afrikai Unió is. Egy javaslat szerint az Európai Uniónak testületileg kellene jelen lennie a BT-ben, de ez azt jelentené, hogy a franciák és a britek elveszítik tagságukat. Viszont ha ez nem megy, Németország lehetne az európai országok, főleg a közép- és kelet-európaiak legjobb képviselője. Indiával szemben a Pakisztán által vezetett iszlám országok lépnek fel, Japán iránt pedig a berken belül lévő kínaiak bizalmatlanok. A Biztonsági Tanács bővítése ügyében tehát egy ponton van egyetértés: a reformnak ezen a pontján még gondolkodni kell. A Biztonsági Tanács átalakítására már tíz évvel ezelőtt létrehoztak egy alkalmi bizottságot, a testület eredmény nélkül fejezte be munkáját.

Ha az újabb elképzelések valamelyike győztesént kerülne ki, azt az ENSZ közgyűlésének kell jóváhagynia kétharmados többséggel. Elemzők úgy vélik: egy kibővített és hatékonyabbá vált döntéshozó Security Council megkönnyíthetné az egész világszervezet reformját. Ennek keretében olyan tervek vannak, mint egy leszerelési testület létrehozása, a jelenlegi emberi jogi intézmények teljes megújítása, egy merőben más gazdasági és szociális biztonsági tanács felállítása.

A reformintézkedések visszaállíthatnák az ENSZ erősen megtépázott tekintélyét, és alkalmassá tenné arra, hogy érdemben foglalkozzon a földkerekség, mindenekelőtt a harmadik világ problémáival. Kérdés azonban, hogy ez érdekében áll-e minden befolyásos hatalomnak.

a kongói polgárháború

a kubai rakétaválság (1962)

a vietnami háború

tömeggyilkosság a Balkánon

a darfuri katasztrófa

az iraki háború

Az operatív döntéshozó szervként működő tanács hozhat csak a tagokra kötelező határozatokat a béke védelmében. -->