Sólyom nem hagyja magát

– Még hivatalba se lépett, és a közvéleménykutatók szerint máris az ország második legnépszerűbb embere. Számított erre a szimpátiára?
– Nagyon örülök ennek a hírnek. De nem tartom helyesnek, hogy az államfő népszerűségét olyan körben mérik, ahol rajta kívül csak pártpolitikusok vannak. Két különböző szerepet ugyanis nehéz összehasonlítani. A napokban le akartam vetetni magam a listáról, de erre nem voltak hajlandóak a közvéleménykutatók.
– Olvassuk, hogy lakókocsi áll a háza előtt biztonságiakkal, amelyet új rezidencia híján használ. Nincs deja vu érzése?
– Ha az ellenzéki időkre gondol, akkor még nem volt divatban a lakókocsi, inkább a taxit használták. S akkor nem én voltam a parancsnok.
– Miként történhetett meg, hogy nem lesz hivatalba lépése pillanatában elnöki rezidenciája?
– Ez súlyos, sőt botrányos mulasztás, hiszen az államfői feladatok ellátásának fontos eleme a rezidencia. Egy oda szóló meghívásnak pontos jelentése van a protokollban. A magyar államhoz méltatlan, hogy elnökét egy társasházban lakókocsiból őrzik. A házat körben bekamerázták. Képzelhetik, mit szól a kéretlen biztonsághoz a többi lakó. Nemrég mutattak néhány házat, de azok közül csak egy volt alkalmas arra, hogy a vendégek fogadására szolgáló tér elkülönüljön a privát lakástól. De ez sem veszi fel a versenyt a két a közeli követségi rezidenciával. Ellenvetéseimre az illetékes azt válaszolta: de hát a nagykövet egy államot képvisel! Erre mit mondhattam volna?
– Nem került szóba, hogy esetleg a mostani lakhelyén legyen a rezidencia?
– Noha hihetetlen, volt olyan illetékes, aki azt javasolta, maradjak itt egy évig. Ha van humorérzéke, képzelje el, hogy megérkezik Putyin elnök és kísérete a társasházi lakásba, és a hat négyzetméteres konyhából feltálalják a díszvacsorát. A küldöttség azon részének pedig, akik nem fértek be, majd a lakókocsiban terítenek.
– Ideális lehetett volna elődeinek korábbi lakhelye, a több hektár parkkal körülvett Béla király úti épületegyüttes. Környezetvédőként mit szól ahhoz, hogy a zöld területet eladták egy banknak és azon lakópark épül?
– Súlyos tévedésnek tartom a döntést. A mai terrorista-veszély idején különös értéke volna egy jól védett területnek, ahol például el lehet helyezni olyan külföldi delegációkat, amelyek szállodába eleve nem mehetnek. Környezetvédő szemmel nézve pedig felháborít, hogy felparcellázzák a budai hegyek talán utolsó megmaradt összefüggő, és ötven éve érintetlen zöldterületét, amelynek városszerkezeti értéke is fölbecsülhetetlen. A terület nagy részét egyébként meg lehetne nyitni a köz számára, konferenciákra, rendezvényekre.

– Napok óta tart Ön és elődje között az átadás-átvétel a Sándor-palotában. Ez hogy néz ki a gyakorlatban?
– Miután megválasztottak, kész tervekkel érkeztem az elnöki hivatalba. Ez elsősorban szervezeti változásokat jelentett. Osztályokat szüntettem meg, újakat állítottam föl. Például saját protokoll osztályt szerveztünk, s gazdasági ügyeink intézését is önállósítottuk a külső szervektől. Természetesen új emberek is érkeztek, néhányan pedig távoztak.
– A munkatársai kiválasztásánál melyik csapatból „merített”?
– A Mádl elnök úr alatt a jogi főosztályon dolgozók korábbi munkatársaim voltak az Alkotmánybíróságról, ennél jobb munkatársaim nem is lehetnének. A legtöbb új ember a Külügyminisztériumból érkezik. Legtöbbjüket mandátumom tartamára kértem ki, utána visszamennek.
– Az Önt államfőnek jelölő Védegylet delegál-e munkatársat?
– Nem fogok senkit állással jutalmazni azért, mert támogatott. Az természetes, hogy szükség esetén ki fogom kérni a Védegylet tanácsát.

– Mikor lesz az első nyilvános fellépése?
– Jeleztem Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek, hogy augusztus 20-ai állami ünnepségeken köztársasági elnöki minőségemben szeretnék beszédet mondani. A program már így készül.
– Tudja-e már, milyen intézkedésekkel kezdi a munkát?
– Egyelőre csak a külföldi programjaimat tudom előre.
– Honnan kapta az első meghívást?
– Először Ausztriába utazom. A múlt évben Fischer szövetségi elnök első útja Magyarországra vezetett. Ezzel megtörte azt a hagyományt, amely szerint az osztrák államfő először Svájcba megy. Ennek jelzésértéke van, amit viszonozni akarok. Ezt követően Lengyelországba utazom az ellenzéki Szolidaritás mozgalom megalakulásának 25. évfordulójára. Fel szeretnék szólalni annak a hajógyárnak a kapuja előtt, ahonnan a kelet-európai rendszerváltás elindult.
– És kiket fogad?
– Egyeztetés alatt van Putyin orosz elnök őszi látogatása. Szeretném vendégül látni a szlovák elnököt is, bár most fordult a kocka, személyemben a magyar államfő lett a fiatalabb, s nekem illik ott bejelentkeznem. Ez a kapcsolatfelvétel a határon túli magyarok miatt is fontos. Itthon pedig megállapodtunk a miniszterelnökkel találkozásunk napjáról és témáiról is.

– Az előbb érintettük a határon túli magyarok kérdését. Elárulja, hogy miként szavazott december 5-én a kettős állampolgárságról?
– A szavazás titkos, nem mondom meg. Természetesen az egész család elment szavazni, fel sem merült, hogy ne mennénk.
– Mikor találkozik a határon túli magyar vezetőkkel?
– Még nem folyik egyetlen hivatalos út előkészítése sem. A Magyar Állandó Értekezlet tagjaival szeretnék mielőbb beszélni. Azt, hogy a határon túli magyarok ügyét nemcsak kötelességből képviselem, azzal jeleztem, hogy első interjúmat egy pozsonyi lapnak adtam.
– Mint pártok fölött álló államfőnek, nem áll szándékában esetleg törvényjavaslatot benyújtani a kettős állampolgárságról?
– Ezzel a jogkörrel elvi okokból nem kívánok élni. Az elnök ne hozza magát olyan helyzetbe, hogy szavaznak róla a parlamentben. A törvényhozó alkosson jogszabályt, az államfőnek más a feladata. Szakmai álláspontomat sokszor ismertettem a kérdésben: nincs jogi akadálya annak, hogy Magyarország megadja a kettős állampolgárságot, de ez nem redukálható pusztán jogi kérdésre. Mindenek előtt a korábbinál alaposabb szakmai előkészítésre van szükség.
– Mi a véleménye a magyarok és a németek kollektív bűnösségét kimondó, Szlovákiában és Csehországban ma is hatályban lévő benesi dekrétumokról? – Nem tartom hiábavalónak, ha napirenden tartjuk a kérdést. Ezek az intézkedések a kollektív bűnösség elvén alapultak, amelyek ma a jog és a politika számára vállalhatatlanok. S Európának végre tisztázni kell az akkori embertelen intézkedések mögött álló elvi kérdéseket is: igazolhatók-e ezek?
– A szomszédos Szlovákiával a Dunán épített gát kelt visszatérő feszültséget. Van arra esély, hogy diplomáciai úton rendezzék a Bős-Nagymaros kérdését?
– A Szigetköz állapota riasztó, a helyzet tarthatatlan, a vízpótlást mielőbb meg kell oldani. Erre egyébként kötelezte a hágai bíróság a szlovák felet. Ez nem magyar-szlovák, hanem ökológiai kérdés. Abban soha nem fogok közreműködni, hogy a Dunán újabb gát épüljön. Ebben nem fogok engedni, mint ahogy Zengőre tervezett NATO lokátor ügyében sem.

– Megválasztásának első fordulójában a Fidesz nem vett részt. Voltak olyan kommentárok, amelyek szerint Önt abban a pillanatban méltatlan helyzetbe hozták. Azóta tisztázta ezt Orbán Viktorral?
– Megválasztásom óta nem beszéltem a Fidesz elnökével. Az eset után Orbán Viktor felhívott telefonon és azt magyarázta, hogy másként nem tudták volna kideríteni, vannak-e szavukat megszegő átszavazók.
– Szükség van arra, hogy titkosan szavazzanak az államfőről?
– Nem vagyok híve a nyílt szavazásnak.
– Hogyan értékeli azt, hogy a titkosság elve mégis sérült az Ön megválasztása kapcsán?
– Az első két fordulóban történteket a házbizottság értékelte, s ez a kérdés valóban erre a szervre tartozik.
– A döntő, harmadik forduló előtt sem beszélt a Fidesz elnökével?
– De igen. A magam alkotmányos felfogásának és lelkiismeretemnek tettem eleget azzal, hogy kijelentettem, visszalépek, ha ellenőrzik egymás szavazatait a képviselők. Ugyanezt megmondtam az MDF frakciónak is.

– A terrorizmus idejét éljük. Jogtudósként hogyan látja a kettő konfliktusát, lehet úgy védekezni, hogy az alapvető emberi jogok ne csorbuljanak?
– Szükség van az önvédelemre, de minden jogkorlátozást indokolni, és megfelelő garanciákkal ellensúlyozni kell. Sajnos lassan oda jutunk, hogy a terrorizmus elleni harc jegyében szükségtelenül korlátozzák az emberi szabadságjogokat. A terrorizmus önmagában nem ad erre indokot. Nem értek egyet azzal, hogy az Egyesült Államokba csak úgy lehet beutazni, ha ujjlenyomatot vesznek. Hiába a NATO és az EU tagállama Magyarország, polgárát csak így engedik be az országba. Amíg ez hatályban van, addig nem megyek Amerikába.
– Miután az Alkotmánybíróság (Ab) tavaly hatályon kívül helyezte a gyűlöletbeszéd-törvényt, az MSZP-ben nemrég ismét felvetődött a szigorítás kérdése. Ön lát-e erre indokot?
– Az Ab ebben a kérdésben világos választ adott. Csak a gyűlöletre uszítás büntethető alkotmányosan. Ezen változtatni nem kell, sőt alkotmányosan nem is lehet.
– Ha kell, alaptörvényt is módosítanak, jelentették ki a kormányzati körök. Ezzel meg lehet szüntetni az alkotmányellenességet.
– Az Alkotmányról nem lehet így gondolkodni, azt nem lehet napi politikai célokhoz igazítani. Egy ilyen módosítás, és az effajta szemlélet ellen minden erőmmel fel fogok lépni.
– Kilenc gyermek nagypapájaként miként érinti életét az államfői szerep, hogyan tudja beosztani idejét?
– Mindent elkövetek azért, hogy megtartsam az önállóságomat, a magánéletemet. Az időmet eddig általában a család osztotta be. Én otthon szeretnék továbbra is dolgozni. Úgy alakítom az életemet, hogy legyen időm mindenre.