Spielberg-hajtóvadászat Pesten

[caption id="" align="alignleft" width="250"] Így lesz az Opera megállóból hetvenes évekbeli párizsi metróállomás. Az Opera Rómát, a volt Balettintézet Párizst idézi.
[/caption]Az Opera környéke a hetvenes évek Rómájává, az egykori Balettintézet épülete pedig párizsi kávéházzá avanzsált – legalábbis a München munkacímű film budapesti forgatása idejére: péntek reggeltől vasárnap estig. Az Opera oldalában hetvenes évekbeli római autóknak álcázott Ladák, piros Vespa robogók, frissen fényezett veterán Fiatok, Alfa Romeók. Az Andrássy út túloldalán rohamtempóban ácsolják a „francia kávézó” díszleteit.

Munkatársaink, noha tudták, hogy a filmet rendezőként és producerként jegyző Steven Spielberg nem szereti, ha munka közben zavarják, gondolták, talán sikerül észrevétlenül és szolidan meglesniük a világhírű amerikai direktor ügyködését. Ez persze egyáltalán nem volt könnyű feladat: az Opera környéki kis utcákat ugyanis lezárták, a biztonsági őrök pedig kellemetlen kérdéseket tettek fel, ha az embert nem tántorította el puszta jelenlétük is attól, hogy a kordonon belüli területre lépjen. Nem kellett hozzá sok idő, hogy rájöjjünk: legalábbis Moszad-ügynöknek vagy trapéznadrágos, feltupírozott hajú statisztának kellett volna születni ahhoz, hogy Spielberg, Eric Bana, Matthieu Kassovitz vagy Geoffrey Rush közelébe lehessen jutni. A produkcióban részt vevő ismerősünk, később pedig egy izraeli biztonsági ember is megerősítette: Spielberget nem fogjuk látni. Tévedtek.

Aki ügyeskedni próbált a környéken, például azt találta ki, hogy a nagymamáját jött látogatni, egészen a kapualjig kísérték, ahol szembesülhetett azzal, hogy a csengőgombokat ragasztószalaggal fedték el, nehogy valaki találomra bekéredzkedjen a házakba, hogy aztán onnan követhesse figyelemmel az utcákban zajló eseményeket. Így csak az juthatott be, aki tudta az adott lakáshoz tartozó kódszámot. De a környékbeliek sem úszták meg kisebb kellemetlenségek nélkül: egy idős nyugdíjast, aki a kórházból hazatérve bizonyára melegebb fogadtatásra számított, nem engedték fel a saját lakásába, hosszas huzavona után betessékelték egy rendőrautóba, ami beparkolt vele a körfolyosós épület udvarára.

A filmesek tettek azért, hogy még véletlenül se lehessen megpillanatani a mű születését és alkotóit: a forgatás helyszíne köré több méter magas paravánokat húztak, melyeket aztán úgy hordozott körbe a kisegítő személyzet, hogy nehogy véletlenül beláthassunk a kameráktól pásztázott díszletekbe. Mivel a célszemélyek és a forgatási helyszín megközelítési kísérlete a környékbeli házakon keresztül is kudarcba fulladt, utat törtünk magunknak a többtucatnyi barna kordzakós, vastag barkós statiszta között az Opera bejáratáig. Innen a produkciós igazgató hajtott el bennünket, mondván, többkilónyi szerződést írt alá, ezért bármennyire is szeretné, nem hunyhat szemet afelett, hogy sutyiban szeretnénk néhány pillantást vetni a forgatásra egy szép panorámát kínáló balkonról. Aki az utcáról, közterületről próbált fotózni, azt kíméletlenül elhajtották, rámásztak, illetve addig ugráltak előtte, mígnem úgy gondolta, feladja a Spielberg-hajtóvadászatot.

A farmert, kék pólót, khaki dzsekit és az elmaradhatatlan baseballsapkát viselő rendezőre ebédidőtájt mégiscsak sikerült egy pillantást vetni, amint beszállt egy hatalmas, lesötétített Mercedesbe, és elviharzott.

az Andrássy utat zárja el Steven Spielberg és stábja. A főváros húszmilliót kap ezért, amelyet az artmozi-hálózatra költ. Spielberg húszmilliót fizet a fővárosnak A budapestiek számára is érzékelhetően megnőtt a filmesek érdeklődése a magyar főváros iránt; filmforgatások miatt szeptember közepéig jelentős forgalomkorlátozásokkal kell számolni több kerületben, különösen Terézvárosban. „Az, hogy Budapest szerepel filmekben, a fővárosnak nagyon jó hírverés” – mondta Schiffer János főpolgármester-helyettes. Schiffer kiemelte: a közterület-használati engedélyek beszerzése komplikált, előfordul, hogy a filmeseknek egyszerre nyolc önkormányzathoz kell fordulniuk. A közterület-használati díj pár millió forintos tételeket jelent, a forgatások azonban a városnak és az államnak áttételesen is bevételt hoznak: a stábok sok pénzt költenek Budapesten, sok embert foglalkoztatnak, a promóciós lehetőség pedig nem mérhető gazdasági haszonban – hangsúlyozta. Schiffer János rámutatott arra, hogy a filmtörvény életbe lépése pozitív hatással volt az itthoni filmgyártásra, sokan jönnek külföldről Magyarországra forgatni, és az elmúlt néhány hónapban érzékelik az élénkülést a magyar filmek esetében is. Lapunknak Czuk Dorottya, a főpolgármesteri hivatal sajtófőnöke elmondta, Spielberg a fővárosi önkormányzatnak mintegy húszmillió forintot fizetett a közterület-foglalási engedélyekért. A város a pénzt az artmozi-hálózat működtetésére és fejlesztésére fordítja majd a további forgatásokból befolyó összegekkel együtt. Megtorlás: egy kommandósakció krónikája A müncheni merényletet végrehajtó palesztinok. Csak a felső sor közepén lévő Jamal al-Gashey élte túl az akciót és a megtorlást. A felső sor két szélén lévő terroristát a Moszad vadászta le a bosszúakcióban, az alsó sor tagjai a helyszínen meghaltak 1972-ben. A Steven Spielberg által rendezett film gerincét a magyar származású George Jonas 1984-ben megjelent dokumentumregénye, a „Megtorlás” adja. A Fekete Szeptember nevű palesztin terrorszervezet az 1972-es müncheni olimpián egy túszejtés során 11 izraeli sportolót mészárolt le. Jonas könyvében arról a terroristaellenes Moszad-csoportról ad beszámolót, amely a müncheni merénylet után, 1972 és 1974 között kormányutasításra Európa nagyvárosaiban kilenc palesztin terroristát ölt meg. A regény központi figurája „Avner”, az alakulat parancsnoka, aki maga is meghasonlik a rá bízott feladat súlya alatt. Az Avner vezette egység felállításának előzménye, hogy egy izraeli kommandóscsapat a Moszad „első számú közellenségét”, a müncheni vérengzést kitervelő és részben végrehajtó Ali Hassan Salamehet próbálta megölni, de az 1973-as merénylet a norvégiai Lillehammerben kudarcot vallott: egy ártatlan áldozat öltek meg. A kudarc után új tagokból toborzott különítmény ezek után Rómában Wael Zwaitert, Jasszer Arafat második unokatestvérét, az európai terrorizmus koordinátorát végezte ki. Párizsban a csapat Mahmoud Hamsharit, a müncheni merénylet másik szervezőjét robbantotta fel. Kényelmetlenségek miatt panaszkodnak a lakók „Egyáltalán nem örülök, hogy itt forgatják ezt a filmet” – háborog Antall Károlyné (65) Hajós utcai lakó. Az idős hölgy kérdésünkre azt mondja, akadt olyan nap, amikor kerek perec megmondták neki, most nem, csak egy óra múltva mehet haza. Az asszony további panasza volt, hogy szombati bevásárlását sem tudta időben elintézni, mert az egyik segédrendező negyedóráig nem engedte ki háza kapuján. „Az én fiam is alig bírt hazajönni szombat délben a munkából” – avatkozik be kéretlenül beszélgetésünkbe Kőváry Ferenc, aki egyben azt is hozzátette, megkérték, erkélyéről szedje be gyermeke biciklijét, mert az nem illik a képbe. „Vevő nincs, de ezt most nem is igazán bánom, legalább pihenek egy keveset” – mondja az egyik picinyke bolt eladója. Akitől azt is megtudjuk, a rendező utasítására az egész környéket átváltoztatták. „Szeretem Steven Spielberget, de ami sok, az sok” – dohog Kiss Antal. „Ha legalább nézni lehetne a forgatást, talán könnyebben elviselnénk ezt a ramazurit” – értetlenkedik egy másik, Andrássy úti, idős lakó. Aki kérdésünkre még hozzáfűzte, amint lebben

a függöny, és megjelenik egy, a képbe nem illő fej, azonnal szólnak, hogy tessék bemenni. „Nekem az idősekkel ellentétben nincs semmi bajom a forgatással” – mondja az operaházzal majdnem szemben lakó Kiss Judit. A lány egy katonai periszkóppal követi a stáb számára láthatatlanul az eseményeket. Így lesz az Opera megállóból hetvenes évekbeli párizsi metróállomás. Az Opera Rómát, a volt Balettintézet Párizst idézi. -->