Ország-világ

2005.11.29. 00:00

Botrány a Szaddám-peren

Hathetes szünet után tegnap összeült a Szaddám Huszein volt iraki diktátor ügyét vizsgáló törvényszék. Hogy egy kis szóváltás után megint elnapolják a tárgyalást.

Gyükeri Mercédesz

[caption id="" align="alignleft" width="320"] Az exdiktátor sérelmezte, hogy több emeletet kellett gyalogolnia. Szaddám Huszeint több száz rendbeli gyilkossággal gyanúsítják.
[/caption]Éles szóváltással kezdődött tegnap a volt iraki diktátor bagdadi perének tárgyalása. A jelentések szerint a hat és fél perc késéssel, valamint hóna alatt a Korán egy példányával érkezett Szaddám Huszein arra panaszkodott a főbírónak, hogy a lift meghibásodása miatt négy emeletet volt kénytelen lépcsőn megtenni. És mindez csak tetézte azt – folytatta –, hogy a börtönben elkobozták tőle a papírt és az írószerszámot. „Miért vették el tőlem a papírjaimat és a tollat? Hogyan védjem meg így magam?” – szólt a kérdés. Mire Rizgar Mohammed Amin főbíró közölte: szól a rendőröknek. Szaddám Huszein válasza: – „Nem azt akarom, hogy szóljon, azt akarom, hogy rendelje el. Ezek megszállók, magának kell parancsolni nekik”. 

Ezt követően nem sok említésre méltó történt a tárgyalóteremben. Az egykori iraki titkosszolgálat egy magas rangú tagjának, Vadah al-Seiknek a videóra rögzített vallomásán kívül a legnagyobb esemény az volt, hogy a diktátort és a per hét másik vádlottját védő stáb újabb tagjaként bemutatkozott Ramsey Clark. A veterán amerikai politikus, aki Lyndon Johnson elnök igazságügyi minisztere volt a washingtoni vezetésben, az utóbbi időben inkább az iraki háború bírálatával foglalta el magát.
Az amerikai védő nem valami biztonságos munkát vállalt : a per hat héttel ezelőtti elnapolása óta az ügyvédek közül kettőt öltek meg. A hatóságok ezért fokozott biztonsági intézkedéseket hoztak a tárgyalások idejére. Igaz, a meggyilkolt ügyvédek egyike, a Taha Jasszin Ramadan volt iraki elnököt védő Adil Muhammed al-Zubaidi maga utasította el azt, hogy a kormány védelme alatt álljon.

Az ügyvédek helyzetét tovább nehezíti, hogy nem eléggé felkészültek, mivel több dokumentumhoz nem férhetnek hozzá. Legalábbis erre való hivatkozással kérték tegnap ismét a tárgyalás elnapolását. Ezt a bíróság el is fogadta, így a következő felvonás december 5-ére várható. Az ügyvédek többek között azért neheztelnek, mivel mindeddig nem jutottak hozzá a per tárgyát képező ügy, az 1982-es dudzsili vérengzésben elpusztultak halotti bizonyítványaihoz, illetve az esetleges tanúk adataihoz. A Bagdadtól északra fekvő városban több száz síita lemészárlását rendelték el, miután meghiúsítottak egy a diktátor ellen irányuló merényletkísérletet.

Elraboltak négy segélymunkást

Elraboltak Irakban négy külföldi segélymunkást – feltehetően két kanadai, egy brit és egy amerikai állampolgárt – közölte a szervezet, amelynek részére dolgoztak. Eddig semmilyen értesítést nem kaptak az állapotukról, az őket túszul ejtő csoportról sincs információjuk. A bagdadi brit és amerikai nagykövetség egyaránt megerősítette, hogy nyomoznak eltűnt honfitársaik után. A londoni külügyminisztérium egyik szóvivője elmondta, hogy az eltűnt brit állampolgár Norman Kember londoni lakos. Kember több segélyszervezetet is képviselt Irakban. A tegnapi nap folyamán két brit állampolgár is életét vesztette egy támadás során. Az áldozatok a síita muzulmán kegyhelyekre indultak, amikor autóbuszukra több lövést adtak le.

Magyarázatot kérnek az iraki háborúra

A hálaadás ünnepe után a tüntetők összepakoltak George Bush birtokánál és hazamentek. Mintegy tucatnyi háborúellenes tüntető demonstrált az iraki háború ellen Crawfordban; ígéretük szerint húsvétkor folytatják a tiltakozást. Közben ismét neves politikusok szólaltak meg a háború körüli vitában. A szenátus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottságának vezető republikánus tagja, John Warner virginiai szenátor felszólította Bush elnököt, hogy álljon a nyilvánosság elé, és magyarázza el terveit az iraki háború megoldásáról. Joe Biden demokrata párti szenátor szerint lehetetlenség még két évig 155 ezer amerikai katonát állomásoztatni Irakban. Biden szerint az iraki háború sikeres lezárásának esélye nem több, mint ötven százalék.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában