Nem lesz világvége 2036-ban

Megdöbbentő bejelentést tett néhány hete Viktor Shor csillagász. Az orosz szakember szerint a Föld 2036-ban összeütközik egy kisbolygóval. A hírt azonnal felkapta a sajtó. A várható katasztrófáról számtalan cikk jelent meg. A hiba csak annyi, hogy az elkerülhetetlennek titulált találkozónak csekély az esélye. Egészen pontosan 1:5560-hoz. – Ahhoz, hogy egy kisbolygó mozgását évtizedekre jelezzük, évekig kell figyelni – mondja Sáreczky Krisztián csillagász. – Az Apophisról begyűjtött adatok alapján néhány ezrelék az esély a találkozásra. A modellek többsége szerint nem lesz ütközés.

A kisbolygók a Naprendszerünkhöz tartozó, 1000 kilométernél kisebb égitestek. A Mars és a Jupiter között húzódó fő övezetüket időnként valamilyen külső hatás következtében elhagyják, és a belső bolygókat is megközelítő pályára állnak. – A 2004 MN4 nem ismeretlen számunkra – folytatja a szakember. – Ezt a körülbelül 320 méter átmérőjű kisbolygót 2004-ben fedezték fel. Akkor két éjjelen át sikerült szemmel tartani, ami még közelítő pályaszámításhoz sem elég. Fél évvel később újra megtalálták az elveszett kisbolygót, és többet nem tévesztették szem elől. Kiderült, hogy 2029-ben veszélyesen közel kerülhet a Földhöz. Ekkor tört ki az első pánik, pedig a szakemberek hangoztatták, hogy a megfigyelésekből még lehetetlen pontos előrejelzést adni.

Végül egyértelművé vált, hogy bár közel halad el, mégsem veszélyezteti bolygónkat az Apophis. Azért a randevú látványosnak ígérkezik, a kisbolygó szabad szemmel is látható lesz. Épphogy fellélegeztünk, s már itt a következő rémület. A megfigyelések alapján úgy tűnt, hogy a 2004 MN4 2036. április 13-ai földközelsége veszélyt jelent. De felelőtlenség bármit kijelenteni 30 év távlatából. – Az Apophissal rengeteg dolog történhet. Ma egyszerűen lehetetlen megmondani, hogy hol lesz akár 20 év múlva. Tudjuk, hogy a 2029-es földközelség hatására is változik majd a pályája, de hogy hogyan, azt nem lehet megjósolni. A világűrben is számos hatás érheti, ami változtathat a számított útvonalán.

Sáreczky Krisztián szerint azért sincs értelme csúfos világvégét jósolni, mert egy ekkora aszteroida nem képes globális katasztrófa előidézésére. Becsapódása nyomán 10-20 km átmérőjű kráter keletkezne, a szétszóródó törmelék 1000 kilométeres körben okozna pusztítást. Vízbe esve nagyobb bajt okozna 50-100 méteres hullámaival. – A földi életre egy 5-10 kilométer átmérőjű aszteroida jelent veszélyt. De nem vagyunk védtelenek. Több sikeres kísérlet volt már, melyeknek az volt a célja, hogy megvizsgálják, milyen lehetőségeink vannak hasonló vészhelyzetben. Az Apophis nem jelent komoly fenyegetést. Egy ekkora égitest kimozdítható a pályájáról. 2020 körül pontosabb adataink lesznek, 2029-es közelítése után pedig, ha kell, el lehet kezdeni a mentőakciót.

Galileo elstartolt Kazahsztánból

Elindult az egyesült Európa eddigi legnagyobb űrbéli vállalkozása, a Galileo globális helyzetmeghatározó rendszer kiépítése. Szerdán a kazahsztáni Bajkonur űrkikötőből felbocsátották a rendszer első, kísérleti műholdját, amelyet a projekt sikere esetén 2010-ig további 30 követ majd. Az amerikai GPS-rendszer európai alternatívája 3,8 milliárd euróval könnyíti meg az uniós büdzsét, a szakértők szerint azonban legalább százezer új munkahelyet teremt majd a Galileo széles körű, a forgalomirányításban és az autópályadíjak beszedésénél történő felhasználása révén.

Az amerikai GPS-rendszer európai alternatívája 3,8 milliárd euróval könnyíti meg az uniós büdzsét, a szakértők szerint azonban legalább százezer új munkahelyet teremt majd

a Galileo széles körű, a forgalomirányításban és az autópályadíjak beszedésénél történő felhasználása révén. -->