A II. világháborúra emlékeztek Budapesten

"A második világháborúban már nem a katonahalál volt az egyedüli (...), hanem ártatlan gyerekek, asszonyok és idősek lettek  a háború martalékává" - fogalmazott Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Kegyeleti Bizottság tagja megemlékező beszédében. A volt miniszterelnök beszéde után az emlékezők virágokat helyeztek el a budapesti ostrom alatt meghalt polgárok két síremlékénél. A Nemzeti Kegyeleti Bizottság rendezvényén részt vett Bozóki András kulturális miniszter, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos és Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára.

Budapest felszabadulásának 61. évfordulójáról tartott megemlékezést Budapesten a Szent István parkban a Raoul Wallenberg szobornál a Szabad Demokraták Szövetsége vasárnap. Demszky Gábor főpolgármester beszédében jelzésértékűnek nevezte, hogy mely politikai erő hol emlékezik meg 1945 február 13-áról. A KDNP, amely közös választási listát állít a Fidesszel, a Turul szobornál emlékezik, annál a Turulnál, amely a világháború előtt a szélsőjobboldali erőknek volt a szimbóluma - mutatott rá. "Mi magyar liberálisok viszont egy olyan szobornál emlékezünk Budapest felszabadulásáról, amelyet az 1945 utáni rövid demokratikus időszakban terveztek, és az 1990 utáni szuverén demokratikus Magyarország polgári állítottak ismét fel" - hangoztatta.

A főpolgármester felidézte, hogy Budapest lakosságának a felszabadulásig 330 napos német megszállást és 121 napos nyilas rémuralmat kellett elviselnie. Emlékeztetett arra, hogy 49 napig tartottak a házról-házra zajló elkeseredett ostrom küzdelmei, közel 30 ezer magyar katona halt meg az értelmetlen budapesti csatában vagy a fogságban. A polgári áldozatok száma megközelítette a 40 ezret; a szovjetek által elhurcolt és vissza nem tértekkel együtt a 75 ezret. A nyilasok a holokausztban meggyilkolt mintegy 100 ezer budapesti zsidóból maguk itt a fővárosban 7 ezret mészároltak le.

Február 13-a a budapestiek számára azt jelenti, hogy véget ért az ostrom és véget ért a háború - mondta Pető Iván, az Országgyűlés Kulturális Bizottságának elnöke. Rámutatott, mindazt, ami 1945 február 13-án, akár már a következő napon történt, nem lehet a felszabadulás szóval felhőtlenül jellemezni. "Bár időben egybeesik a náciktól és támogatóiktól történő megszabadulás és az új megszállás, valamint egy másik rossz rendszer kezdete, február 13-án minden tisztességes budapesti ember jó lelkiismerettel emlékezhet a háború, a náci és a nyilas korszakot lezáró felszabadulás pillanatára, és azokra is, akik ezért életüket áldozták" - hangsúlyozta Pető Iván. A megemlékező beszédeket követően a résztvevők elhelyezték a szobornál a megemlékezés virágait.