EP: protekcionizmus vagy szolgáltatások szabad piaca?

A 2004-ben benyújtott reformjavaslat Frits Bolkestein holland képviselőtől száramzik, aki az 1957-es ún. Római Szerződés újragondolását javasolja. Ebben rögzítették az Unión belüli áru- és szolgáltatáspiac működésének alapelveit is. 

A gyakorlatban azonban nagyon hatékony a különböző tagországok bürokratikus önvédelmi mechanizmusa, mellyel próbálják megakadályozni a szabad munkaerő-áramlást vagy a szolgáltatások országhatárokon átnyúló terjedését. 
 
A Bolkestein-javaslat a szolgáltatási piac tényleges liberalizációját szorgalmazza szemben az eddigi nemzeti, önvédelmi gyakorlattal. E szerint az eddigi ingyenes közösségi szolgáltatások mellett (pénzügy, közlekedés és távközlés) fel kellene oldani az egyéb (például a vendéglátói, ügyvédi, orvosi) szolgáltatások útjába álló akadályokat is az Unióban.

Az Európa Tanács (ET) megítélése szerint a szolgáltatások piacának uniós egységesítése további 600 ezer munkahelyet teremthetne, és pozitívan hatna az Unió gazdasági növekedére is. A támogatók ugyanakkor azt mondják, hogy a legtöbbet a fogyasztók nyernének.

Az ellenzők, köztük számos szakszervezet szerint a szolgáltatások liberalizációja nem egyéb, mint egy frankensteini irányelv: sok szolgáltató nem fogja bírni a versenyt, és sérülhet a környezetvédelem is. A leghatásosabb ellenérv azonban az, hogy a szolgáltatások piacának bővítése a gazdag uniós országokban fizetéscsökkenéshez vezetne a keletről érkező olcsóbb munkaerő és szolgáltatások miatt.

A már régóta tartó és elhúzódott egyeztetések ellenére, az Európa Parlementben lévő pártok nem tudták közelíteni álláspontjaikat. A két legnagyobb euro-parlamenti frakció álláspontja túl távol van még egymástól ahhoz, hogy kedvező döntés születhessen a Bolkestein-javaslatról csütörtökön, a testületi szavazáson. (the financial times)