Felpörgött a harc a körbetartozás ellen

Ha az ajánlattevő szerződésszerűen teljesít, és ennek ellenértékét nem kapja meg határidőre, akkor azonnali fizetési megbízást nyújthat be az állami vagy önkormányzati megrendelővel szemben. Ezt jelenleg is garantálja a közbeszerzési törvény.
A jövőben azonban ugyanezen elv alapján az alvállalkozók is azonnali fizetési megbízást adhatnak be a fővállalkozóval szemben. Várhatóan így módosul a közbeszerzési törvény, amelynek előkészítését megkezdte az igazságügyi tárca.
Az eladósodás az építőiparban a legnagyobb, mintegy 100 milliárd forint. Ennek felszámolására az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) tavaly külön munkacsoportot hozott létre. Ezenfelül március 8-tól elindították az Egységes Építőipari Követelés-nyilvántartó Rendszert az Opten Informatikai Kft.-vel közösen. Nagy érdeklődés övezi a kezdeményezést – mondta el Nagy János, az ÉVOSZ ügyvezető igazgatója. A rendszer 15 ezer adós céget tartalmaz, amelyek felszámolás alatt állnak. Ezenfelül az adatbázist használó vállalkozások bejelenthetik, ha valamelyik üzleti partnerük nem fizet. Az adós céget az Opten Kft. értesíti, hogy ha nem rendezi a tartozását, akkor felkerül a listára. Értesítik a tagcéget, ha az általa bejelentett adós bármely hivatalos cégadatában változás történik. A rendszer akkor is figyelmezteti a tagcéget, ha az általa megadott partnervállalatok valamelyikére követelést jelentenek be.  
Ehhez hasonló a Coface Hungary idén elindított rendszere, azzal a különbséggel, hogy nem a bírósági végzés alapján tartja nyilván a cégeket, hanem fizetési szokásaik szerint – mondta el érdeklődésünkre Mikael C. Szabo ügyvezető igazgató. Felhívta a figyelmet, hogy a körbetartozás ellen hitelbiztosítással is védekezhetnek a cégek. Ilyen szolgáltatást ma Magyarországon négy biztosító kínál, és még kevésbé ismert a vállalkozások körében. Míg hazánkban körülbelül 400 cég kötött ilyen biztosítást, addig Ausztriában 4200, Lengyelországban 4000. A lényege: ha A cég szállít B-nek és B nem fizet, akkor helyette a biztosító térít. Ez persze csak elméletben ilyen egyszerű. A gyakorlatban arról van szó, hogy ha egy cég szállít mondjuk 30 vevőnek, akkor felkeres egy hitelbiztosítót, amely megvizsgálja, hogy a 30 cég mennyire kockázatos. Ennek során számos szempontot figyelembe vesznek, nem utolsósorban azt, hogy milyenek a vevő fizetési szokásai. Hiába erős a tőkeereje, ha például a számláit csak nagy késésekkel egyenlíti ki. Ideális esetben, ha az összes vevőnek szánt összes árut biztosítja a társaság, akkor várható összes bevételének 1, 2, 3 ezreléke lesz a díj. Ez azt jelenti, hogy például egy 6 milliárd forintos forgalom esetén évi 6 millió forintot kell fizetni.
A legkisebb cégnek is 26 darab vevője volt, akivel Mikael C. Szabo találkozott. Ebből is látszik, hogy nem tipikusan a kicsik kötnek hitelbiztosítást. Hogy mit ajánl nekik az ügyvezető igazgató? Elsősorban azt, hogy ne vállaljanak be mindenféle szállítást. Mielőtt szerződnek, vegyék igénybe a céginformációs szolgáltatásokat, s már 30 napos késedelem esetén forduljanak behajtóhoz.
Kozma András, az Euler Hermes Magyar Hitelbiztosító Rt. igazgatósági tagja kiemelte: azért is célszerű hitelbiztosítást kötni, mert az a követeléskezelés csúcsterméke. Gyakran nem elég például, ha a céginformációs szolgálattól megszerzik az adatokat, szakmai tudást feltételez annak elemzése. Nem könnyű eldönteni, hogy két hasonlóan rossz pénzügyi mutatókkal rendelkező cég közül melyik az, amelyik most fizetőképes, illetve az is marad. Másrészt a magyar jogviszonyok között nehéz a behajtás is, márpedig a biztosított ezen problémáit is megoldják.