Kockázatosak a devizahitelek

A világ legnagyobb hitelminősítőjének számító Standard &Poor''s napokban kiadott éves jelentése szerint a magyar bankrendszer az egyik legfejlettebb Közép- és Kelet-Európában.

[caption id="" align="aligncenter" width="220"] Devizában sem lesz ingyen
[/caption]

A hazai pénzintézetek hitelképességének fő kockázatát jelenleg a hitelkihelyezés gyors bővülése jelenti. Főleg a devizaalapú, elsősorban a svájci frankban folyósított jelzálog-, lakossági, valamint kis- és középvállalati hitelek adnak okot aggodalomra.

A cég adatai szerint a tavalyi évben az új jelzálogkölcsönök több mint 80 százalékát devizában adták ki Magyarországon. Ezen felül a lakosság eladósodásának a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya az utóbbi öt évben megnégyszereződött. Ma a hitelállomány szintje eléri a GDP 20 százalékát. Ez a legmagasabb arány a közép-kelet európai térségben, de továbbra is jócskán elmarad az 50 százalékos euróövezeti átlagtól.

A jelentés szerint valószínűsíthető, hogy a kormány valamilyen szabályozó intézkedést vezet majd be a devizahitel-állomány növekedésének korlátozására. A nagy arányú devizahitel azért is kockázatos, mert a hitelminősítő intézet csak 2014-re jósolja az euró magyarországi bevezetését. Addig pedig a devizában eladósodott hazai lakosságnak komoly árfolyam- és kamatkockázattal kell számolnia.

Az ő havi törlesztőrészletük alakulását ugyanis erősen befolyásolja a forint gyengülése, illetve euróhitelek esetében az Európai Központi Bank, a frank esetében pedig a svájci jegybank alapkamat-emelése.
A svájci jegybank pedig tegnap 1 százalékról 1,25-re változtatta az alapkamatot. Ezzel rövid időn belül fél százalékkal emelkedett az irányadó kamat szintje. Ez elsősorban az infláció alacsony szintje és a gazdaság gyors növekedése okozza – mondta el lapunknak Veseta Nándor, a Biztonság Invest Rt. elemzője.

Devizahitelek aránya 2005-ben lakásoknál

A tavalyi évben a lakáshitelek állománya 2283,8 milliárd forint volt a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint. Ennek közel 20 százalékát, azaz 472,64 milliárdot tettek ki a deviza alapú hitelek. A devizahitelek alig 8 százalékát vették fel euróban, míg a svájci frank alapú kölcsönök aránya eléri a 92 százalékot.

Az elemzők arra számítanak, hogy 2006-ban még további két alkalommal emelik a svájciak az alapkamatot, így az év végére az irányadó ráta elérheti akár az 1,75 százalékot is. Akik már felvettek svájci frank alapú hitel, azoknak ez átmenetileg a törlesztőrészletek emelkedését eredményezheti. Egyrészt a bankok beépítik konstrukciójukba az alapkamat változását – tehát nőhet a kamat. Másrészt, ha a piac kamatemelést vár, annak hatására erősödik a svájci frank árfolyama is, így forintra átszámítva nő a havi törlesztőrészlet.

Azok, akik most vesznek fel svájci frank alapú hitelt, azoknál a kamatemelés tartósan érezteti a hatását, mivel várhatóan évi fél százalékkal magasabb kamattal tud csak kölcsönhöz jutni. Az Európai Központi Bank még március elején emelte meg az irányadó kamatot, 25 bázisponttal 2,5 százalékra. Elemzői vélemények szerint az eurózóna alapkamata akár 3 százalékra is nőhet. Eközben az elmúlt egy hónapban 2,5 százalékkal gyengült a forint árfolyama az euróhoz képest. Ez a két tényező is megnövelheti az euróban eladósodott lakosság terheit.

Elemzői vélemények szerint még hetekig maradhat az 260 forintos szinten az euró árfolyama, de jelentősebb gyengülés már nem várható a választásokig, illetve az új kormány megalakulásáig. Hosszú távon előfordulhat a forint további gyengülése, az államháztartási hiány és fizetési mérleg miatt. Előfordulhatnak még újabb tételek, amelyek tovább növelik a költségvetés hiányát, ennek hatására a választások után akár 265 forint fölé is gyengülhet a hazai fizetőeszköz az euróval szemben.

Mindezek miatt azok kerülhetnek igazán rossz helyzetbe, akik erejükön felül adósodtak el. Azaz fillére pontosan beosztják a családi kasszát, és egy esetleges pár ezer forintos havi eltérés is veszélybe sodorhatja a megélhetésüket. A tegnapi 25 bázispontos emelés egy havi 50 ezer forintos törlesztőrészletet ezer forint körüli összeggel emelheti meg – mondta el érdeklődésünkre Németh Dávid, az ING elemzője. Továbbra is kedvezőbbek azonban a deviza alapú hitelek költségei, mint a forinthiteleké.