Repül a turul

A budavári önkormányzat jegyzője, Horváth Tivadar csütörtökön hozott határozatában rendelkezett arról, hogy a XII. kerületi önkormányzatnak a határozat jogerőre emelkedésétől számított 180 napon belül el kell bontania a turulszobrot, mondta el Forgács Imre. Emlékeztetett arra is, hogy abban az építési engedélyben, amelyet a XII. kerület a budavári önkormányzattól, mint építési hatóságtól kapott 2005 júliusában, a felhatalmazás kifejezetten parkfelújításra és térrendezésre szólt, "ez az engedély azonban nem vonatkozott a turulszobor elhelyezésére". Ugyanis a Fővárosi Közgyűlés 2005. április 28-án nem fogadta el a szobor felállítására vonatkozó javaslatot, tette hozzá. Mindezek után a XII. kerület 2005. október 21-én, a Fővárosi Közgyűlés elutasítása, és az első fokú hatóság engedélyében foglaltak ellenére állította fel a szobrot.

Az I. kerületi önkormányzat jegyzője csütörtöki határozatával nem adta meg az engedélyt a szobor fennmaradására, amit a XII. kerület még 2005. november 24-én benyújtott kérelmében indítványozott a budavári kerületnél. Forgács Imre magyarázatképpen elmondta: a budavári önkormányzat jegyzője a kijelölt hatóság az építésrendészeti eljárás lefolytatására. Azért az I. kerület a kijelölt hatóság, mert a XII. kerület az építtető, és a saját ügyében senki nem járhat el építésügyi hatóságként.

Ha engedély nélkül építkezik valaki, akkor az a jogi lehetőség marad számára, hogy az építmény fennmaradását kérelmezi. Az eljárási szabályok szerint a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül lehet a Fővárosi Közigazgatási Hivatalhoz fellebbezni. Ha a XII. kerület fellebbezést nyújt be, akkor a határozat a Fővárosi Közigazgatási Hivatal döntését követően emelkedhet jogerőre. A XII. kerületi önkormányzati hivatalnál pénteken azt közölték, hogy a határozatot még nem kapták kézhez.

A szobrot tavaly október 22-én avatták fel Mitnyan György kerületi polgármester jelenlétében a második világháború katonai és polgári áldozatai emlékére, de az emlékmű felállításának jogi helyzete kezdettől vitatott volt. Többen, főleg SZDSZ-es politikusok kifogásolták a szobrot is, azt hangoztatva, hogy a turulmadár nem alkalmas a második világháború áldozatai emlékének megörökítésére, mert éppen a világháború idején vált politikai jelképpé, amikor sokan azoknak a kirekesztő, emberellenes eszméknek lettek áldozatai, amelyeknek képviselői "ma is alkalmazzák a turulmadarat, mint politikai szimbólumot". Mitnyan György polgármester viszont azzal érvelt, hogy a turul, más néven kerecsensólyom a honfoglaló magyarok hitvilágában jelent meg először, és végigkíséri a magyar történelmet, a jelkép ráadásul ma is megtalálható a honvédség címerében. A kibontakozó polémiában a Fővárosi Közgyűlésben ellenzéki képviselők nehezményezték, hogy a testület sokak kezdeményezését elutasítva nem járult hozzá az emlékmű felállításához, és sérelmezték, hogy a kormánypártiak a mások által elkövetett múltbeli bűnökért mindig a mai ellenzéket akarják elmarasztalni.

A 4,4 méter széles, körülbelül hat méter magas talapzatra emelt, karmai között kardot tartó turulmadár egyelőre az Istenhegyi út és a Böszörményi út sarkán, az egykori háborús cselekmények helyszínén áll.