Kevés a négyórás munkás

Amíg Magyarországon csak a foglalkoztatottak négy-öt százaléka dolgozik részmunkaidőben, addig a nyugat-európai országokban nem ritka a húsz-harminc százalékos arány sem. A napi négy-hat órás munka pedig ideális megoldás lehetne egyebek mellett a többgyermekes anyáknak.

„A részmunkaidős foglalkoztatás alacsony aránya több okra vezethető vissza” – mondta el érdeklődésünkre Vermes Lajos. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium foglalkoztatási főosztályának vezető főtanácsosa szerint egyrészt az gátolja a négy-hat órás munkaidő terjedését, hogy sokszor más elképzeléseik vannak a munkaadóknak, mint a munkavállalóknak. Ilyen lehet például, ha a cégek éjjeli vagy hajnali munkát hirdetnek, míg az állást kereső inkább olyat szeretne, amit délelőtt nyolctól délig végezhetne, amíg a gyerekek iskolában vannak.

A munkavégzés intenzitását illetően is különbözőek lehetnek az elképzelések. A munkaadók ugyanis sokszor azt feltételezik, hogy a részmunkaidősök lazábban dolgoznak. A munkavállalók pedig inkább arra panaszkodnak, hogy a foglalkoztatójuk ugyanakkora teljesítményt vár el tőlük, mint a nyolc órában dolgozó társaiktól. A fejlettebb tagállamokénál alacsonyabb bér- és jövedelmi viszonyok is gátolják a részmunkaidős foglalkoztatás elterjedését. A félórás állásért ugyanis fele annyi kereset jár, ami sok esetben már elfogadhatatlanul kevés.

A kormányzat különféle támogatásokkal próbálja meg ösztönözni a foglalkoztatási forma elterjedését. Így például a fix összegű egészségügyi hozzájárulás összege arányossá vált a foglalkoztatás időtartamával. A „Prémiumévek” programban pedig a közszféra idősebb, nyugdíj előtt álló munkavállalói számára biztosítanak lehetőséget a munkaerőpiacról történő fokozatos kivonulásra, ha az érintettek vállalják a nyugdíjjogosultság eléréséig a részmunkaidős foglalkoztatást. Ez esetben kompenzálják a nyugdíjjárulék-különbözetet, hogy ez ne jelentsen hátrányt a nyugdíj megállapításakor.

A részmunkaidős foglalkoztatás előnye a munkáltatók számára a rugalmasabb munkaszervezés. Nem véletlen, hogy Tesconál például nagyon elterjedt a részmunkaidős foglalkoztatás, a 22 ezer munkavállaló 11,5 százaléka dolgozik ebben a formában. Elsősorban az eladótérben dolgozókat, így elsősorban a pénztárosokat és más hasonló munkaköröket betöltőket érinti ez – tudtuk meg Hardy Mihálytól, a Tesco Global Zrt. szóvivőjétől. A Tescoban csak a részmunkaidősök alkalmazásával tudják maradéktalanul és hatékonyan kielégíteni a gyakran lökésszerűen – például késő délután és este, vagy hétvégeken, akciók miatt – jelentkező vásárlói igényeket.

A Budapest Banknál is a munkatársak tíz százaléka dolgozik négy vagy hat órában – mondták el érdeklődésünkre a pénzintézetnél. A gyakorlatban azt tapasztalják, hogy a felsővezetést kivéve a szervezet szinte bármely munkakörében elképzelhető a részmunkaidő. Így nagy számban dolgoznak részmunkaidőben például a fiókhálózatban értékesítők, a pénzügyi elemzők, a számviteli munkatársak. A Magyar Postánál összesen 36 ezren dolgoznak, s csak néhány százalékuk részmunkaidőben – mondta el érdeklődésünkre Tomecskó Tamás, a vállat szóvivője. Közülük a legtöbben kézbesítőként, illetve postai ablaknál dolgoznak.