Állami cégek eladók?

[caption id="" align="alignleft" width="250"] Még nem tudni, mely állami vállalatokban lehet tulajdonrészt vásárolni
[/caption]Vásárolhassanak állami cégekben pár ezer forint induló befizetéssel akár százezer forint értékű, vagy ennél is nagyobb állami tulajdont az emberek – ez a kormány és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök új tulajdonosi programja. Gyurcsány erről hétfőn, a parlamenti évértékelőjében szólt erről először. A kormányfő azt közölte: családonként pár százezer, de akár 1-2 millió forintos tulajdon is összejöhet. Az állam a részvényvásárlásokhoz kedvezményeket biztosít majd: részletfizetést, adó- és árfolyamkedvezményt.

A hazai részletek egyelőre ismeretlenek, ami nem is csoda: Markó Andrea, a Pénzügyminisztérium vagyongazdálkodásért felelős szakállamtitkára tegnapi sajtótájékoztatóján azt mondta, a részletek kidolgozását csak ezután kezdik meg. Közölte: a részletfizetési és árfolyamkedvezmény nem, vagy kis mértékben érintheti az eredményszemléletű államháztartási egyenleget, míg az adókedvezmény bevételelmaradás szempontjából lehet hatással a büdzsére.
Kérdés az is, mely állami vállalatokban lehetne tulajdonrészt szerezni. A Világgazdaság információi szerint az előkészítés során négy cég neve merült fel: a Magyar Villamosművek Zrt.-é, a Magyar Postáé, a Szerencsejáték Zrt.-é és az Autópálya Kezelő Zrt.-é. Laptársunk úgy tudja, az állam megtartaná a többségi, 51 százalékos tulajdonosi részét, a fennmaradó 49 százalék hozzávetőleg 10 százalékát pedig előzetesen piacra dobnák, ezzel gyakorlatilag beárazva a céget és a részvényeket. Ezt követné a kisbefektetői értékesítés: a fennmaradó 39 százalékot szerezhetnék meg a kisrészvényesek.

A gyurcsányi tulajdonosi programhoz hasonló kisbefektetői részvényvásárlás nem újdonság, sőt: Nagy-Britanniában harminc éve, Kelet-Közép Európában pedig a rendszerváltást követően alkalmazták. A szomszédos akkori Csehszlovákiában és utódállamaiban 1992-1994 között ez a módszer – az úgynevezett „kuponos privatizáció” – számított a magánosítás alappillérének. Részben ugyancsak így zajlott Lengyelországban is a privatizáció. A kisbefektetői privatizáció sikeréről megoszlanak a szakértői vélemények. Ami biztos: a részvények áruba bocsátása viszonylag gyorsan megoldható, és kétségkívül hangulatjavító típusú intézkedés. Más kérdés, hogy a kuponos privatizáció története során még nem sikerült megakadályozni a tőke központosodását. Vagyis azt, hogy az így piacra dobott állami cégek végül ne nagybefektetőknél kössenek ki. A részvénykibocsátás, a vásárlások nagy száma miatt átláthatatlan tulajdonosi szerkezet pedig nem egy esetben a zavarosban való halászathoz, egyszerűbben: a korrupció és a bennfentes üzletek virágzásának kedvezett.

Csaba László szerint a fenti elképzelés két évtizede széles körben elterjedt, de a világon sehol nem működött. A közgazdász professzor az InfoRádiónak azt mondta: az elképzelés nem vesz tudomást a nagybefektetőkről, mint ahogy az sem indokolja semmi, hogy épp most hajtsák végre a privatizációt.

A tőzsdeelnök nem tart spekulánsoktól

A világ legsikeresebb és legnagyobb vállalatai mind tőzsdén jegyzett cégek - tudtuk meg Szalay-Berzeviczy Attilától, a Budapesti Értéktőzsde elnökétől. A szakértő hozzátette, nincs sikeres gazdaság virágzó tőzsdepiac nélkül, ezért az állami vállalatok tőzsdén keresztüli magánosítása gyakorlatilag nemzetgazdasági érdekeket szolgál. Az elnök elmondta, egy ilyen intézkedés nemcsak erősítheti a hazai tőkepiacot, de segítene a magyar gazdasághoz kötni a folyamatosan növekvő a lakossági megtakarításokat. Szalay-Berzeviczy nem fél attól, hogy egy ilyen intézkedéssel a vállalatok pár ember kezében összpontosulnának, mivel a miniszterelnök által bejelentett koncepció szerint ezen vállalatok többségi tulajdonosa változatlanul az állam maradna, ezért sem szakmai, sem pedig egyéb más befektetőnek nem lenne érdeke felvásárolni a bevezetett részvényállományt. A BÉT elnökének véleménye szerint a MÁV és a BKV Zrt. részvényei minden bizonnyal nem kerülnének tőzsdei eladásra a belátható időn belül, azonban a Magyar Villamos Művek, az Állami Autópálya Kezelő, a Szerencsejáték Zrt. és a Magyar Posta részvényei elképzelhetőek, hogy egy éven belül megvásárolhatóak lesznek. Várja a tőzsde az új részvényeket. Szalay-Berzeviczy meggondolandó javaslatnak tartaná azt is, ha egy kuriózum számba menő, többségi állami tulajdonú társaságba tömörítenének több olyan hungarikumot, mint amilyen a Zsolnay és a Herendi porcelángyárak vagy a Tokaj Kereskedőház, amelyek önállóan nem lennének tőzsdeképes méretűek, együtt viszont esetleg már igen.