Marsba markolt a Phoenix

A Phoenix kiemelte a Mars felszínéről az első anyagmintát, amely a megjelenése alapján szulfátsókat vagy egy kevés jeget is tartalmazhat. A szonda először csak a mintavevő lapát lenyomatát hagyta a felszínen, majd miután az jól látszódott és a törmelék puhának tűnt, bele is ásott egy mozdulattal.

A művelet során néhány centiméter mélyre hatolt a marsi sarkvidéket borító törmeléktakaróba. A cél egyelőre csak technikai demonstráció volt, a kiemelt mintát a robotkar visszaszórta a felszínre. A részletes elemzés még csak ezután következik. A kutatók reményei szerint a szonda akár a marsi életre utaló vegyi anyagokat is kimutathatja a vörös bolygó talajából.

A Phoenix elsődleges feladata az, hogy a fagyott talajból vett jégminták megolvasztásával vizet nyerjen. Majd azt vizsgálat alá vonva utánajárjon annak, vajon a Marson talált víz alkalmas-e, vagy alkalmas volt-e valamikor akár a legprimitívebb élőlények létrejöttének elősegítésére. A több mint kétméteres robotkar akár félméteres lyukat is képes fúrni a talajba, hogy jégmintát vegyen. Két másik amerikai robot, az Opportunity és a Spirit már korábban talált vízre utaló jeleket a Marson. E két szerkezet három éve kutatja a vörös bolygó felszínét. A Mars pólusain található jégsapkákról ugyanis mind a mai napig nem sikerült eldönteni, vízből vagy szén-dioxidból állnak-e.

Vízproblémával szembesültek a Nemzetközi Űrállomás (ISS) asztronautái is: néhány napja ugyanis elromlott az űrmosdó. Az orosz fejlesztésű szerkezetben egy pumpa mondta fel a szolgálatot, nehéz helyzet elé állítva a személyzetet, akinek így a mentőhajóként szolgáló Szojuz űrkabin mellékhelyiségét kellett használniuk.

A napokban startolt Discovery űrsiklóra ezért tartalékalkatrészeket is felraktak, hogy megjavíthassák az űrállomás egyetlen vécéjét. Mire azonban kedden az űrsikló megérkezett az ISS-re, a legénység helyrepofozta az űrvécét. Szükség is volt rá, mert az űrsikló öt fős személyzetével megterhelve már komoly probléma lett volna a mosdó hiánya.

A küldetésen egyébként a Kibo nevű új japán modult szerelik a helyére és kisebb javításokat is elvégeznek majd. Az űrállomás egyik napelemét kell helyrepofozni, illetve át kell vizsgálniuk az űrsiklót is, mivel Discovery felszállása során valószínűleg a segédrakéták tömítéséből levált habdarabok ismét felsértették az űrsikló hővédő pajzsát.

Ilyen sérülés okozhatta a Columbia 2004-es katasztrófáját is, amely legénységével együtt elégett a légkörben. A tervek szerint az amerikai űrhajósok a napokban ellenőrzik a hőpajzsot és kijavítják a sérüléseket.