Csillapodik a plázaláz

Leáldozóban van Kelet-Európában a bevásárlóközpont-építések csillaga – állítja az osztrák RegioPlan tanácsadó cég legfrissebb, 17 országot átfogó elemzése. Az elmúlt két-három évben folyamatosan nőtt a bevásárlóközpontok száma a kelet-közép-európai országokban, ez a folyamat azonban várhatóan jövőre eléri a csúcspontját, és onnantól kezdve az új építések számának radikális csökkenése várható – áll a tanulmányban. Az előrejelzések szerint azonban addig még legalább 380 új plazát építenek a befektetők.

„Soha nem fog teljesen leállni, csupán csak lassul majd az új bevásárlóközpontok építésének az üteme. A plázapiac logikája ugyanis nem arra épül, hogy mekkora már meglévő kereslet van egy-egy üzletközpontra, hanem arra, hogy mekkora kereslet gerjeszthető” – véli Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. A szakértő szerint Magyarországon mindazonáltal ma már inkább a meglévő vásárlói központok korszerűsítésére és a létesítmények lehetőségeinek maximális kihasználására helyezik a befektetők a hangsúlyt. A fejlesztők számára ugyanis világossá vált – állítja a szakértő –, hogy az emberek már nem akarnak újabb óriás épületeket.

Egy európai felmérés szerint egyébként egy átlagos méretű bevásárlópark akkor életképes, ha néhány kilométeres vonzáskörzetében legalább hatvanezer potenciális vásárló él. Ennek hiányában mindenki rossul jár. A kereskedőknek nincs elég forgalmuk, ezért kicsi a nyereségük, a plazaépítő pedig előbb-utóbb kénytelen mérsékelni a bérleti díjakat. De rosszul jár a vevő is, hiszen a kis forgalom magasabb árakat jelent, hiszen a kereskedő a nagyobb árrés segítségével próbálja behajtani a hasznot.

A plázák, illetve a városszéli nagyüzletek térhódításának egyik következménye, a piac koncentrálódása (mind kevesebb üzletbe összpontosul a forgalom) ugyanakkor továbbra is gőzerővel zajlik. Jelzik ezt a statisztikai hivatal adatai, amelyek szerint az elmúlt egy évben kétezerrel csökkent a kisboltok száma. Ezzel szemben a diszkontok és a szupermaretek térhódítása egyre jelentősebb méreteket ölt. A GfK piackutató intézet felmérése szerint míg tavaly a háztartások 72 százaléka vásárolt rendszeresen szupermarketekben, addig az idén ez az arány csaknem nyolcvan százalékra emelkedett.

Plázatörténeti kislexikon

A bevásárlóközpontok ősatyja 1827-ben Amerikában jelent meg, amikor Cyrus Butler megnyitotta ötven üzletet magában foglaló központját. A nagy alapterületű árusítóhelyek tömeges méretű elterjedése azonban csak a huszadik század elején kezdődött. Európában az első világháborút követő években Zürich környékén Gottied Duttweiler barkácsolt át egy autóbuszt mozgó ABC-vé, amivel a környékbeli falvakat járva zöldséget, gyümölcsöt és kávét kínált a háziasszonyoknak. A vállalkozás sikeres volt, így 1925-re már ötre növelte gépparkját, majd megnyitotta első élelmiszer-áruházát, amelyet MIGROS-nak nevezett el. A vállalkozás sikeresnek bizonyult; hamarosan fölépített egy szupermarketet, majd jöttek a hipermarketek. A befektetése hamarosan megtérült, s így kiépülhetett az első, már más üzleteket is magában foglaló bevásárlóközpontja.