Hol laknak a gazdagok?

Egy kis borsodi falu, Csenyéte lakói rendelkeznek ma Magyarországon a legkevesebb elkölthető jövedelemmel – derül ki a GfK Hungária által kétévente, az idén hatodik alkalommal elkészített vásárlóerő-térképből. Ráadásul gyakorlatilag csak a szomszédba kell menniük, ha hasonlóan szegény községet szeretnének meglátogatni: a listán harmadik helyezett Szakácsi csak pár kilométerre van innen, és az öt legnehezebb helyzetű település között szerepel még a szintén Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található Kiscsécs. A rangsor alsó ötösében mellettük még Gilvánfa (Baranya) és Rinyabesenyő (Somogy) található.

Ezzel szemben Budaörsöt a „gazdagok városának” is lehetne nevezni, mivel itt élnek a legtehetősebb magyarok a GfK Hungária felmérése szerint. A két évvel ezelőtt még Magyarország legtehetősebb vidéki településeként számon tartott Hévízt az idén már – az előbbin kívül – a balatoni Csopak is megelőzte. A legjómódúbb öt település között szerepel még Törökbálint és Tihany.

Hazánk az alsó középmezőnyben

Az európai (azaz az egész kontinens országait számba vevő) vásárlóerő-rangsorban hazánk az alsó középmezőnyben található, Lettország és Szlovákia is megelőz minket, Lengyelország közvetlenül mögöttünk áll. Itt a 100-as pontszám az egész európai átlagot takarja, hazánk 44,4-es osztályzata ennek kevesebb, mint a fele. Az uniós országok átlaga 119,9, Ausztria 160,4, Németország 149,9, Görögország 103,8 ponton áll. Az európai lista élén Liechtenstein áll 359-es értékkel, a legutolsó Moldova 6,3-mal, tehát elmondható, hogy jelentős az eltérés Európán belül. Kozák Ákos, a GfK Piackutató Intézet igazgatója tavaly még úgy vélekedett, hogy 2015 környékén el fogjuk érni a görög–portugál értéket, mára már nem biztos benne, hogy erre 8 év elég.

Budaörs és Törökbálint sikere feltehetően nagyban köszönhető a magas jövedelmű, az agglomerációba kiköltöző lakosoknak, míg a három fürdőváros előkelő helyezése valószínűsíthetően az intenzív turizmusnak tudható be. Fontos azonban megjegyezni, hogy több fővárosi kerület is jóval magasabb vásárlóerő-indexszel rendelkezik Budaörsnél és a többieknél, így szigorúan ez alapján osztályozva a XII. és a II. kerület számít Magyarország leggazdagabb területének.

A megyék rangsorában – Budapestet is ide értve – az első két hely szilárdnak tűnik: a főváros továbbra is mintegy 35 százalékkal az országos átlag felett teljesít, és a második helyen változatlanul tartja magát Győr-Moson-Sopron megye. Az országos átlag fölötti vásárlóerőt tud felmutatni továbbá Fejér, Pest, Komárom-Esztergom és Vas megye.
A sereghajtó megye változatlanul Szabolcs-Szatmár-Bereg, de az utolsók között van Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Somogy is.

Az előbbi rangsorok alapjául szolgáló vásárlóerő-indexet a hivatalos jövedelemstatisztikák segítségével számítják ki, ám mivel a GfK szerint ez még kevésnek bizonyul a hazai speciális adózási viszonyok (adócsalás) miatt, ezt korrigálják más KSH-adatokkal. Például demográfiai, illetve – ahol lehet – munkaerő-piaci adatokkal is. Szintén nézik egy település gépkocsival vagy vezetékes telefonnal való ellátottságát.

Gazdagok és szegények

A leggazdagabbak* Település (lélekszám) / vásárlóerő-index Budaörs: (27 004) 137,3 Csopak: (1605) 136,5 Hévíz: (4457) 135,8 Törökbálint: (12 651) 133,1 Tihany: (1441) 128,1 * A budapesti kerületek közül kilencnek is magasabb a vásárlóereje, mint Budaörsnek. Közülük is kiemelkedik a Budai XII., II. és I. kerület 162, 161 és 157 pontos indexszel. A legszegényebbek Település (lélekszám) / vásárlóerő-index Csenyéte: (454) 37,6 Gilvánfa: (395) 40,2 Szakácsi: (143) 40,2 Kiscsécs: (216) 40,8 Rinyabesenyő: (184) 40,8 Forrás: GfK

Település (lélekszám) / vásárlóerő-index

Budaörs: (27 004) 137,3

Csopak: (1605) 136,5

Hévíz: (4457) 135,8

Törökbálint: (12 651) 133,1

Tihany: (1441) 128,1

* A budapesti kerületek közül kilencnek is magasabb a vásárlóereje, mint Budaörsnek. Közülük is kiemelkedik a Budai XII., II. és I. kerület 162, 161 és 157 pontos indexszel.

A legszegényebbek

Település (lélekszám) / vásárlóerő-index

Csenyéte: (454) 37,6

Gilvánfa: (395) 40,2

Szakácsi: (143) 40,2

Kiscsécs: (216) 40,8

Rinyabesenyő: (184) 40,8

Forrás: GfK Hazánk az alsó középmezőnyben Az európai (azaz az egész kontinens országait számba vevő) vásárlóerő-rangsorban hazánk az alsó középmezőnyben található, Lettország és Szlovákia is megelőz minket, Lengyelország közvetlenül mögöttünk áll. Itt a 100-as pontszám az egész európai átlagot takarja, hazánk 44,4-es osztályzata ennek kevesebb, mint a fele. Az uniós országok átlaga 119,9, Ausztria 160,4, Németország 149,9, Görögország 103,8 ponton áll.

Az európai lista élén Liechtenstein áll 359-es értékkel, a legutolsó Moldova 6,3-mal, tehát elmondható, hogy jelentős az eltérés Európán belül.

Kozák Ákos, a GfK Piackutató Intézet igazgatója tavaly még úgy vélekedett, hogy 2015 környékén el fogjuk érni a görög–portugál értéket, mára már nem biztos benne, hogy erre 8 év elég. Pénz -->