Megszorongatják a garázdákat

A garázdaság súlyosabban minősülő esetei közé tartozna a politikai, sport, vagy kulturális tömegrendezvényen való elkövetés – ismertette tegnap az új közrendvédelmi csomag elemeit kedden Draskovics Tibor a parlamentben. Az igazságügyi és rendészeti miniszter közölte, az erőszak új törvényi definíciója szerint az is tettlegességnek minősül, ha nem történik testi sérülés.

[caption id="" align="aligncenter" width="460"] A kormány szigorítaná a közrend védelmében a gyülekezési törvényt
[/caption]

A törvényjavaslat módosítani kívánja a büntető törvénykönyvet és a szabálysértési törvényt. Súlyosabbnak minősülnek a bíróságok és más hatóságok, azok eljárásai, illetve tagjai ellen irányuló cselekmények és a közérdekű üzem működésének megzavarása. Az összes szabálysértési bírság harmadát nem fizetik ki, így százezres nagyságrendben vannak újabb költséges eljárások. Ezért hatékonyabb behajtást és nyilvántartást írnának elő.

Draskovics a változtatások szükségességét azzal indokolta, hogy „kicsiny, de jól szervezett csoportok a véleménynyilvánítás, gyülekezési jog örve alatt mások jogainak súlyos sérelmével próbálják szándékaikat kifejezésre juttatni”.

„Akkor lehetne hatékonyan fellépni a rendbontók ellen, ha egyszerre tudnák módosítani a gyülekezési törvényt és a Btk.-t” – hangoztatta Bárándy Gergely. Az MSZP-s szerint a hatékonyabb lehetne a felderítés, ha nem lehetne csuklyát viselni a demonstrációkon.

[caption id="" align="aligncenter" width="460"] A kormány szigorítaná a közrend védelmében a gyülekezési törvényt
[/caption]

A Fidesz nem támogatja a törvényjavaslatot, mivel alkotmányellenesen korlátozza a gyülekezési szabadságot és a személyiségi jogokat. Répássy Róbert alkotmányellenesnek tartja a félelemkeltésre alkalmas rendezvényen való részvétel megfogalmazását, és ennek szabálysértésként való beiktatását, valamint a be nem jelentett  gyülekezés szervezésének szabálysértéssé minősítését, és a szabálysértők szégyenlistáját is.

A kereszténydemokrata Szászfalvi László kifogásolta, hogy a jogalkotók nem vették figyelembe a civil jogvédő szervezetek állásfoglalását.
A szabad demokrata Hankó Faragó Miklós a törvényjavaslat több pontjával is egyetértett. Azt azonban kifogásolta, hogy 30 ezer forintnyi pénzbírság meg nem fizetése esetén jelzálogjogot lehessen bejegyeztetni egy ingatlanra.

„Az MDF jó elképzelésnek tartja a választási rendezvények fokozottabb büntetőjogi védelmét, azonban alkotmányossági aggályokat vet fel a szabálysértési határozatok nyilvánosságra hozatala” – hangoztatta Csáky András.

Fidesz: megint visszadobják a gyűlöletbeszéd elleni törvényt

„A csoport ellen irányuló, megfélemlítő vagy megalázó megnyilvánulás polgári jogi szempontból csak abban az esetben valósíthat meg jogsértést, ha az sérti a csoport tagjaihoz tartozó egyének személyhez fűződő jogait” – mondta Avarkeszi Dezső a gyűlöletbeszédről szóló parlamenti vitában.
A szaktárca államtitkára közölte, az előterjesztés a vallási meggyőződést, a nemzeti, etnikai hovatartozást és a szexuális irányultságot sértő magatartást büntetné.

Répássy Róbert szerint a javaslat legnagyobb hibája, hogy a személyiségi jogokat a csoportot ért sérelemmel, az emberi méltóság szempontjait pedig a kisebbségvédelem szempontjaival keveri össze. A fideszes honatya szerint a törvényjavaslatot újra alkotmányellenesnek fogja minősíteni a taláros testület. Az SZDSZ és az MDF szerint a javaslat támogatható, de mindkét párt kifogásolta, hogy a gyűlöletbeszéddel szembeni fellépés nem a polgári törvénykönyvben szerepel.