Messze az eurótól

Hétfőn gazdát cserélt a nemzet borjúbőr táskája: Szili Katalin, a parlament elnöke átvette Veres János pénzügyminisztertől – benne a 2009-es költségvetés tervezetével. A költségvetés december
15-én várható végszavazásának a tétje a szokásosnál is nagyobb. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azt mondta: ha nem megy át a kisebbségi kormány által benyújtott büdzsé, lemond. A kormány a 2009-es költségvetés összeállításakor 3 százalékos GDP-bővüléssel és 4,3 százalékos inflációval számolt. 17 088 milliárdos államháztartási bevétel mellett 18 064 milliárdos kiadással kalkulált, így a hiány 976 milliárd, ebből a központi költségvetésé 856 milliárd. Az önkormányzatok esetében GDP-arányosan 0,4 százalékos deficittel számol, az önkormányzatok nélkül az államháztartás deficitje 2,8 százalék lenne.

Az euró bevezetéséhez legfeljebb háromszázalékos hiányt engedélyez az Európai Unió. Ami az euróbevezetés egy másik kritériumát illeti: az államadósság alakulásáról nem mondott konkrét adatot, arányt a pénzügyminiszter. Annyit közölt, hogy GDP-hez viszonyított arányának növekedése megállhat – a majdnem 70 százalékos szint azonban még

Mennyit költhetnek 2009-ben? (tervezet, milliárd forint)

Önkormányzati Minisztérium: 76,4 Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium: 337,1 Honvédelmi Minisztérium: 311,8 Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium: 328,9 Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium: 45,8 Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: 52,1 Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium: 273,7 Külügyminisztérium: 49,6 Oktatási és Kulturális Minisztérium: 670,9 Egészségügyi Minisztérium: 122,9 Pénzügyminisztérium: 152,4 Szociális és Munkaügyi Minisztérium: 982,5 Kormányzati Ellenőrzési Hivatal: 1,6 Gazdasági Versenyhivatal: 1,8 Központi Statisztikai Hivatal: 10,5 Magyar Tudományos Akadémia: 51,2 Alkotmánybíróság: 1,5 Állami Számvevőszék: 8,1 Bíróságok: 77,3 Ügyészség: 31,6 Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok: 36,3 Forrás: költségvetési tervezet

távol van az elvárt 60 százaléktól. Készítői szerint a következő évi költségvetés kiemelten figyel a családi támogatások reálértékének megőrzésére. Ez részben az inflációkövető (4,3 százalékos) családipótlék-emeléssel, részben az egyéb családi támogatások (anyasági támogatás, gyes, gyet) emelésével valósul meg. E nyugdíjminimumhoz kötött családi támogatások növekedésének mértéke 5,6 százalék, a keresetarányos gyed átlagos összege 8,1 százalékkal emelkedik.
A jövedelempótló és -kiegészítő ellátások többségénél a nyugdíjakkal azonos mértékű (5,6 százalékos) növelés a terv.

A lakossági fogyasztás bővülését 1,9 százalékra prognosztizálja a költségvetés, a közösségi fogyasztás 0,8 százalékkal bővülne, míg a beruházások növekedése 6 százalékot tesz ki. A bruttó bérekre 6,3 százalékos, a nettó átlagkeresetekre 6,8 százalékos növekedést prognosztizáltak a jövő évi büdzsé összeállításakor. A minisztériumok – kettő kivételével – kevesebbet költhetnek, mint idén: költségvetésüket a takarékosság jegyében és a fűnyíróelvet alkalmazva kurtították meg.

Az Országgyűlés és hivatala működésére 17,7 milliárd forint költhető majd el, amelynek több mint fele a képviselők, képviselőcsoportok juttatásaira, és működésükhöz szükséges kiadásokra megy el. Egyebek mellett az európai parlamenti választás az egyik oka annak, hogy a keret az ideihez képest félmilliárddal nagyobb. A köztársasági elnök és hivatalának költségvetése 1,3 milliárd lenne. Ez viszont 300 millióval kisebb, mint az idei előirányzat, az államfői protokollkiadások ugyanis 2009-től a külügyminisztériumnál jelennek meg. A miniszterelnökségnek 100,4 milliárd forintot állítottak be a tervezetbe.

Az elemző szerint felhígulhat a büdzsé

Túl derűlátónak tartja a 2009-es költségvetés gazdasági sarokszámait Török Zoltán, a Raiffeisen Bank makroelemzője. A szakértő szerint a büdzsé könnyen felhígulhat.

– Képes-e három százalékkal nőni jövőre a gazdaság, miként a büdzsé tervezetében áll?
– Nem. Az amerikai hitelválság miatt lassulnak az exportpiacaink; jó esetben 2,4 százalék lesz a növekedés.

– És az infláció?
– Itt viszont túlbecsül a költségvetés. A kormány 4,3 százalékos pénzromlást vár, mi négyszázalékost.

– Mi lehet ennek a hatása?
– Az államháztartás hiánya várhatóan nagyobb lesz a 3,2 százalékos hivatalos prognózisnál. Ha a gazdaság lassabban nő, kevesebb az adóbevétel. Hasonló a hatása annak is, ha kisebb az infláció.

– Több mint ezermilliárd forintot költhet az állam jövőre adóssága kamataira.
– Ez is optimista becslésnek tűnik. A hitelválság miatt lassabban csökkenhet a hazai kamatszint a vártnál, és a külföldiek is nagyobb megtérülést várnak majd el, mint a kormány hiszi. Mindez emeli az adósságszolgálati terheket.

Varga Mihály: elfogadhatatlan a terv

„Ezzel a költségvetéssel az ország nem készült fel a világgazdasági válság kezelésére. Miközben recseg-ropog a globális pénzügyi rendszer minden eresztéke, miközben arról beszélnek, hogy az elmúlt száz év legnagyobb kihívása előtt áll a világ pénzügyi-gazdasági szempontból, a magyar költségvetés úgy készül, mintha semmi sem történt volna” – vélekedik Varga Mihály, a Fidesz alelnöke. Az ellenzéki párt rossznak és elfogadhatatlannak tartja a 2009-es költségvetést, mert az indokolatlanul optimista a gazdasági növekedés tekintetében is, és nagy részben az adóterhek növekedésére épít. Varga emlélkezetett arra, hogy Magyarország évek óta a közép-európai térség sereghajtója, és világválság nélkül is alacsonyabb a növekedése, mint a környező országoknak. Szerinte a költségvetés nincs figyelemmel a munkanélküliségi adatok változására sem, arra, hogy 30 ezerrel kevesebben dolgoznak mint tavaly, és 7,5 százalékos a munkanélküliség.

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium: 337,1

Honvédelmi Minisztérium: 311,8

Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium: 328,9

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium: 45,8

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: 52,1

Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium: 273,7

Külügyminisztérium: 49,6

Oktatási és Kulturális Minisztérium: 670,9

Egészségügyi Minisztérium: 122,9

Pénzügyminisztérium: 152,4

Szociális és Munkaügyi Minisztérium: 982,5

Kormányzati Ellenőrzési Hivatal: 1,6

Gazdasági Versenyhivatal: 1,8

Központi Statisztikai Hivatal: 10,5

Magyar Tudományos Akadémia: 51,2

Alkotmánybíróság: 1,5

Állami Számvevőszék: 8,1

Bíróságok: 77,3

Ügyészség: 31,6

Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok: 36,3

Forrás: költségvetési tervezet Varga Mihály: elfogadhatatlan a terv „Ezzel a költségvetéssel az ország nem készült fel a világgazdasági válság kezelésére. Miközben recseg-ropog a globális pénzügyi rendszer minden eresztéke, miközben arról beszélnek, hogy az elmúlt száz év legnagyobb kihívása előtt áll a világ pénzügyi-gazdasági szempontból, a magyar költségvetés úgy készül, mintha semmi sem történt volna” – vélekedik Varga Mihály, a Fidesz alelnöke. Az ellenzéki párt rossznak és elfogadhatatlannak tartja a 2009-es költségvetést, mert az indokolatlanul optimista a gazdasági növekedés tekintetében is, és nagy részben az adóterhek növekedésére épít. Varga emlélkezetett arra, hogy Magyarország évek óta a közép-európai térség sereghajtója, és világválság nélkül is alacsonyabb a növekedése, mint a környező országoknak. Szerinte a költségvetés nincs figyelemmel a munkanélküliségi adatok változására sem, arra, hogy 30 ezerrel kevesebben dolgoznak mint tavaly, és 7,5 százalékos a munkanélküliség. Szili Katalin, a parlament elnöke átvette Veres János pénzügyminisztertől a nemzet borjúbőr táskáját - FOTÓ: DARNAY KATALIN A nemzet táskája -->