Szilvásy kezében a Kenedi-jelentés

A Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által felkért héttagú testület közel egy éven keresztül vizsgálódott az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának át nem adott egykori titkosszolgálati iratokat őrző szerveknél. „Teljes mértékben nem vagyok elégedett, mert rengeteg akadályozó tényező volt. Például Péterfalvi Attila egykori ombudsman javaslatára a Nemzetbiztonsági Hivatal előzetesen átnézett minden iratot, lefénymásolta magának, majd az eredetiből kihúzta a személyes adatokat, így a neveket is” – mondta lapunknak Kenedi János. A történész szerint nem is ez volt a legnagyobb baj, hiszen a bizottság nem is akart neveket nyilvánosságra hozni, de ez az eljárás rendkívül lelassította és nehézzé tette a munkájukat, ráadásul irgalmatlan sok pénzbe került.

Jelentésében a bizottság javaslatokat fogalmazott meg a kormány részére az 1944 december és 1990 február között keletkezett politikai rendőrségi iratok nagyobb nyilvánossága, kutathatósága érdekében. „A lényeg, hogy új, úgynevezett Dosszié törvényre lenne szükség. Ez a szlovák, cseh, román és a lengyel módszerhez lenne hasonló. Az pedig tévhit, hogy az ügynöklistát nyilvánosságra lehet hozni, mert nincs ilyen lista. Eddig ugyanis legalább 13 kategóriába sorolható ügynökről tudunk” – magyarázta Kenedi.

A kutató cáfolta, hogy a bizottság tagjai között jelentősebb viták alakultak volna ki, szerinte nézetkülönbségek voltak, de a jelentés konszenzussal született. A benne megfogalmazott javaslatok várhatóan három héten belül a kormány elé kerülnek, de később az Országgyűlés is megismerheti. Szilvásy György kezdeményezni fogja, hogy a jelentés teljesen legyen nyilvános.

Vég M. -->