Űrhajókat védhet a magyar aerogél

A porok, porózus anyagok és felületek vizsgálata számos, a környezetvédelem és az orvosbiológia területén alkalmazható felfedezéshez vezethet el – mutatott rá a Debreceni Egyetem augusztus végén megrendezett nemzetközi konferenciája. A Debreceni Egyetem Kémiai Intézete és a Magyar Mérési és Automatizálási Tudományos Egyesület rendezésében augusztus 27–29. között zajlott a Debreceni Egyetemen a PORANAL nemzetközi konferencia, amely porok, porózus anyagok és felületek analitikai kémiájának környezetvédelmi és orvosbiológiai jelentőségét mutatta be.

A hazai résztvevők mellett spanyol, angol, francia és belga kutatók is érkeztek a nemzetközi konferenciára, ahol nagy számban vettek részt a Debreceni Egyetem vegyész szakos doktoranduszai is.

A PORANAL 2008 konferencia fő érdekességét a szuperkönnyű és nagy teherbíró képességű anyagok, az úgynevezett szilikaalapú aerogélek előállításáról szóló előadás adta. A Debreceni Egyetem Szervetlen- és Analitikai Kémiai Tanszék docense, dr. Lázár István bemutatta a levegőnél alig nehezebb, általa előállított aerogélt, ami amellett, hogy átlátszó, éghetetlen, és kiváló hőszigetelő anyag, a saját súlyának több mint 3700-szorosát elbírja. „Az aerogéleket többek között a repülőgépek és az űrhajók hővédelménél használják, az első példányokat a NASA fejlesztette ki. Az általunk kifejlesztett debreceni aerogél háromszor nagyobb terhelést is elvisel, mint az eredetileg a NASA által bemutatott példány, így ebben a tekintetben nem hivatalos világrekordernek számíthat” – magyarázta dr. Lázár István, a Debreceni Egyetem kutatója.

A konferencián a levegő portartalmát vizsgáló aktuális kutatásokat is megismerhették a résztvevők. Többek között Debrecen levegőanalízisét is bemutatták, amiből kiderült, hogy a porok mennyisége és minősége napszaktól és évszaktól egyaránt függ, illetve megállapították, hogy Debrecen a kevéssé porterhelt városok közé tartozik. Az Antwerpeni Egyetem környezettudósa, dr. René Van Grieken pedig arról tartott előadást, hogy a levegő portartalmát vizsgálva tudták megakadályozni Bellini Madonna című festményének színelváltozását.

Az analitikai kémiai konferencián szó esett a nanotechnológia sok-sok hasznos hatása mellett annak káros tulajdonságairól is. A Debreceni Egyetem Műszaki és Agrártudományi Centrumának kémikusai bemutattak olyan szelén nanogömböcskéket, amelyek más szelén vegyületeknél jóval hatékonyabbak, de az is elhangzott, hogy a nanoméretű anyagok lehetnek olyan veszélyesek is, mint az azbeszt, ha a tüdőbe kerülnek, illetve a kutatók arról is tájékoztattak, hogy a kozmetikai titánoxid nanoméretben akár halált is okozhat.

A következő PORANAL konferenciát négy év múlva rendezik. A tervek szerint tovább szélesítik a kutatások körét, mivel a nemzetközi szimpózium előadásai, az analitikai kémiai kutatások eredményei az orvosi, az agrár és a műszaki területeken dolgozó kutatók számára is komoly jelentőségűek lehetnek.