Ország-világ

2008.09.28. 06:37

Világszenzáció, amit a hőgyészi gombász kitalált

Ulrich József alig egy évtizede kezdett ismerkedni a szarvasgombával, de gombás körökben ma már az egyik tekintélynek tartják. Sikerült ugyanis neki, ami a világon, eddig senki másnak nem. Természetes körülmények között, de mesterségesen termeszteni az ínyencek szerint kincsnek számító szarvasgombát.

Fábos Erika

[caption id="" align="alignleft" width="270"] Ulrich József szerint Magyarországon nem becsülik meg eléggé a szarvasgombát
[/caption]„Tíz éve egyszer a gyerekekkel jártuk az erdőt és egyikük véletlenül kirúgott a földből egy szarvasgombát – mondta Ulrich József. – Rögtön elkezdtem foglalkozni vele, aztán a termesztése is érdekelt. Erre vonatkozóan több kísérlet is zajlott itthon és Franciaországban is. Ott elsősorban azért, mert annyira túlszedték, hogy muszáj volt kitalálni valamit a pótlására. A franciák ki is találtak egy eljárást, ami eredményes, de rendkívül drága. Az a módszer, amit Bagi István barátommal kifejlesztettünk egyedülálló. Lényege, hogy a makkot kezeljük, gombaspórákkal és más adalékanyagokkal, ami természetesen titok. Előnye, hogy így nemcsak szarvasgombát lehet termeszteni, de a kivágás előtt is hasznosítani lehet az erdőt. Én nyolc éve telepítettem az erdőt, idén több kiló gomba termett.”

Föld alatt termő gombából több mint száz féle van Magyarországon. Szarvasgombából úgy öt-hat féle terem meg nálunk és ebből kettőt-hármat értékesítenek. Amelyiket eladják, az mind nagyon drága, legkevesebb húszezer forintot adnak kilójáért, olyan is van, amelyikért százezreket. „Azért ennyire drága, mert sokkal ritkább, mint a többi gomba, ráadásul nagyon nehéz megtalálni is – mondta Ulrich József. – Ettől aztán misztikus is, így régóta jóval nagyobb a kereslet, mint a kínálat, tehát az ára sem csökken inkább nő.” Ulrich József szerint Magyarországon nem becsülik meg eléggé a szarvasgombát. Franciaországban ugyanis nemcsak a gasztronómia épít rá, de azokon a területeken, ahol terem a turizmus is. Fesztiválok, szállodák és éttermek élnek jól a ritka ínyencségből. Ezt Hőgyészen is szeretnék meghonosítani, így október első hétvégéje már ennek a jegyében telik a településen.

Mátyás is evett már belőle

A legenda szerint a szarvasgomba – vagy régi magyar nevén gímgomba – arról kapta nevét, hogy egyes megfigyelések szerint a szarvasbikák bőgés és párzás előtt ettől kaptak erőre. Régen az ördög rokonának is hívták, mivel a föld alatt található és mindig szexuális ajzószerként tartották számon. Az első magyar feljegyzés 1540-ből származik, Mátyás király már biztosan evett a triflából. Európában a francia szarvasgomba a leggyakoribb faj, a legértékesebb az isztriai szarvasgomba, Magyarországon pedig a nyári szarvasgombából terem a legtöbb.

Fábos Erika Mátyás is evett már belőle A legenda szerint a szarvasgomba – vagy régi magyar nevén gímgomba – arról kapta nevét, hogy egyes megfigyelések szerint a szarvasbikák bőgés és párzás előtt ettől kaptak erőre. Régen az ördög rokonának is hívták, mivel a föld alatt található és mindig szexuális ajzószerként tartották számon. Az első magyar feljegyzés 1540-ből származik, Mátyás király már biztosan evett a triflából. Európában a francia szarvasgomba a leggyakoribb faj, a legértékesebb az isztriai szarvasgomba, Magyarországon pedig a nyári szarvasgombából terem a legtöbb. Ulrich József szerint Magyarországon nem becsülik meg eléggé a szarvasgombát Szarvasgomba -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában