Megfizetünk az IMF-hitelért

[caption id="" align="alignleft" width="465"] Veres: Távol vagyunk attól, hogy államcsőd fenyegesse Magyarországot - fotó: Darnay Katalin
[/caption]Jelentős pénzügyi csomagot jelent be a következő napokban Magyarország javára a Nemzetközi Valutaalap (IMF). „Készenléti hitelre vonatkozó megállapodás formájában nyújtunk segítséget Magyarországnak” – jelentette be Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója. A valutaalap – szorosan egyeztetve az Európai Unióval – átfogó megállapodásra jutott hazánkkal olyan lépések egész soráról, amelyek erősítik a magyar gazdaság rövid távú stabilitását, és javítják hosszú távú növekedési potenciálját. „A program biztosítani fogja a költségvetés fenntarthatóságát, és erősíteni fogja a pénzügyi szektort” – fűzte hozzá Strauss-Kahn. Pontos összeget nem említett, de az amerikai Forbes magazin értesülése szerint 12,5 milliárd dolláros mentőövről van szó. Ez közel 3000 milliárd forint, ami az éves magyar GDP nyolcadának felel meg.
 
Úgy tudni, hogy az IMF az állami kiadások 300 milliárd forintos lefaragását kérte cserébe. Ezt két forrásból valósítaná meg a kormány. Jövőre nem kapnának 13. havi bért a közszférában dolgozók, és a felére faragnák a 13. havi nyugdíj összegét. Az MTI értesülései szerint ezeket a javaslatokat vitte a miniszterelnök tegnap este az MSZP elnöksége, majd a frakció elé, hogy a szocialistáktól mandátumot kapjon a mai, általa kezdeményezett ötpárti megbeszélésre.

Mit szólna az euró gyorsabb bevezetéséhez?

Csányi Sándor „A válság csökkentése érdekében kérelmezni kell az Európai Uniótól, hogy akár soron kívül bevezethessük az eurót. A kormánynak és az ellenzéknek minden feltételt be kell vállalnia ehhez” – jelentette ki Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója az MTV Szólás szabadsága című műsorában. Szerinte már jövőre be kell lépni az euró előszobáját jelentő ERM II-be, de stabilizálni kell a forintot. „A soron kívüli bejutás esélye 50 százalék, de meg kell próbálni, hátha Brüsszel kivételt tesz hazánkkal” – fogalmazott a bankvezér. Hangsúlyozta: drasztikusan csökkenteni kell a költségvetési kiadásokat – ő személy szerint nullára csökkentené az államháztartás hiányát –, és a béreket terhelő járulékokat is. Simor András „Magyarországnak most újra vonzóvá kell válnia a befektetők számára, és ezt szolgálja a költségvetési hiánynak a kormány által bejelentett további csökkentése is. Ezáltal Magyarország már jövőre teljesíti a maastrichti követelményeket, amelyek elméletileg lehetővé teszik a csatlakozást az euróövezethez” – mondta Simor András. A jegybank elnöke úgy vélte, hogy Magyarországon 2009 végére, 2010 elejére a mai hatszázalékosról három százalékra csökkenhet az infláció. Az euró bevezetésének esélyéről azt mondta: mivel a maastrichti követelményeknek hosszú távon kell megfelelni, az euró bevezetése nem az elkövetkező hetek, illetve hónapok, hanem csak a jövő év témája lesz. Szavai szerint most elsősorban a szociális kiadásokon kell spórolni, és ezek közé tartoznak a nyugdíjak is.

„A valutaalappal tervezett megállapodás célja az, hogy megvédjük a magyar gazdaság és a magyar családok érdekeit. Azt szeretnénk, ha látná a világ, hogy Magyarország képes olyan szövetségesekkel körülvenni magát, akikkel együtt biztosítja a stabilitást” – magyarázta a kormányfő. Gyurcsány Ferenc úgy vélte, az IMF-fel kötendő megállapodás révén az elérhető források nagysága „meggyőző” lesz, de konkrét összeget nem említett. „A valutaalap nem szokott szívességből pénzt adni. Biztos, hogy most is konkrét gazdaságpolitikai feltételeket támasztott, hogy mit kell teljesítenie az országnak” – mondta Varga Mihály, a Fidesz alelnöke. Az Állami Számvevőszék szerint ha Magyarország igénybe is venné az IMF készenléti hitelkeretét, emiatt nem kellene módosítani a jövő évi költségvetést, mert egy esetleges hitelt csak később kell visszafizetni.

Tabuk nélküli költségvetés – távol az államcsődtől

„A magyar pénzügyi rendszer stabil, de ennek hosszú távú fenntartásához megfelelő háttérre van szükség. Távol vagyunk attól, hogy államcsőd fenyegesse Magyarországot” – jelentette ki Veres János. A pénzügyminiszter szerint a kormány nem zárkózik el a 2009-es költségvetés új változatának további módosítástól.

Tehát már készül a jövő évi költségvetés harmadik változata. „Ha úgy ítéljük meg, hogy a környezet érdemben változik, akkor a parlamenti vita során is lehetséges, hogy a költségvetés új változatát is módosítjuk, nincsenek tabutémák” – mondta Veres János. Például eltűnt a költségvetés legutóbb benyújtott tervezetéből a pályakezdő tanárok béremelését biztosító forrás. „Azaz a kormány nem hajlandó a saját programjának finanszírozására sem beletenni a költségvetésbe 10-15 milliárd forintot” – emelte ki Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke.

A Robin Hood-adóról szóló javaslatot a kormány nem vonta vissza az adócsomaggal együtt, ám az újraírt költségvetési törvényben már nem szerepel a központi bevételek között, így a kormány lényegében lemondott erről az adónemről. A gyermekgondozási díjat is az állam helyett a járulékfizetők fogják finanszírozni. A gyedet korábban a központi költségvetés állta, de tavaly is már csak az összeg felét adta. A Fidesz szerint az átdolgozott költségvetést is vissza kell vonni, és ismét átdolgozni, mert az 1,2 százalékos gazdasági növekedés tarthatatlan.

ÁSZ: dupla tartalékra van szükség

„A 2009-es büdzsétervben lévő 250 milliárdos megtakarításnak is a dupláját tartom szükségesnek, azt pedig a képviselőknek kell eldönteniük, hogy a szociális, az egészségügyi kiadásokat faragják le, vagy a vállalkozásélénkítésre jutna kevesebb. Mindegyiknek van kockázata” – mondta Kovács Árpád. Az Állami Számvevőszék elnöke szerint a legnagyobb kockázat mégis az, hogy ennek a költségvetésnek nincsenek tartalékai, és enélkül nagyon viszontagságos nekifutni a következő évnek. Figyelmeztetett: az állam spórolhat magán is, de fennáll annak a veszélye, hogy működése nem lesz jobb, ellenben tulajdonképpen megbénul.

„A válság csökkentése érdekében kérelmezni kell az Európai Uniótól, hogy akár soron kívül bevezethessük az eurót. A kormánynak és az ellenzéknek minden feltételt be kell vállalnia ehhez” – jelentette ki Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója az MTV Szólás szabadsága című műsorában. Szerinte már jövőre be kell lépni az euró előszobáját jelentő ERM II-be, de stabilizálni kell a forintot. „A soron kívüli bejutás esélye 50 százalék, de meg kell próbálni, hátha Brüsszel kivételt tesz hazánkkal” – fogalmazott a bankvezér. Hangsúlyozta: drasztikusan csökkenteni kell a költségvetési kiadásokat – ő személy szerint nullára csökkentené az államháztartás hiányát –, és a béreket terhelő járulékokat is.

Simor András

„Magyarországnak most újra vonzóvá kell válnia a befektetők számára, és ezt szolgálja a költségvetési hiánynak a kormány által bejelentett további csökkentése is. Ezáltal Magyarország már jövőre teljesíti a maastrichti követelményeket, amelyek elméletileg lehetővé teszik a csatlakozást az euróövezethez” – mondta Simor András. A jegybank elnöke úgy vélte, hogy Magyarországon 2009 végére, 2010 elejére a mai hatszázalékosról három százalékra csökkenhet az infláció. Az euró bevezetésének esélyéről azt mondta: mivel a maastrichti követelményeknek hosszú távon kell megfelelni, az euró bevezetése nem az elkövetkező hetek, illetve hónapok, hanem csak a jövő év témája lesz. Szavai szerint most elsősorban a szociális kiadásokon kell spórolni, és ezek közé tartoznak a nyugdíjak is. Veres: Távol vagyunk attól, hogy államcsőd fenyegesse Magyarországot - fotó: Darnay Katalin Imf -->