Ukrán válság

2023.03.09. 06:06

Több ukrán régióban is áramkimaradásokat okoztak az orosz bombázások

Már 379. napja tart a háború a szomszédban. Hírfolyamunkban az MTI, az Origo és a Mandiner híreiből válogatunk.

Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata által közreadott képen egy orosz T-90-es harckocsi tüzet nyit az ukrajnai háború frontvonalánál a donyecki régióban egy meg nem nevezett helyszínen 2023. március 7-én

Forrás: MTI/EPA

Fotó: Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata

Klicsko: teljesen helyreállt Kijev áramellátása

Az ukrán fővárosban teljesen helyreállították az áramellátást a csütörtök hajnali heves orosz rakétatámadás után – közölte Vitalij Klicsko kijevi polgármester.

Még folyik a távhőszolgáltatás helyreállítása, jelenleg a távfűtött házaknak 30 százalékában még nincs fűtés, de a szolgáltató cégek azt ígérik, hogy egy napon belül minden háztartásban helyreállítják – tette hozzá.

Kijev több kerületét is érte a rakétatámadás, és legkevesebb két ember megsérült. Csütörtökre a rendkívüli áramszünet miatt a fővárosiak 40 százaléka maradt áramszolgáltatás nélkül – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Szerhij Szuhomlin, a Kijevtől nyugatra fekvő Zsitomir megyeszékhely város polgármestere sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az orosz légitámadás miatt a település lakóinak délután még mindig mintegy a fele volt áramszolgáltatás nélkül. A város energetikai infrastruktúráját iráni gyártmányú, Sahid típusú önmegsemmisítő drónokkal támadta Oroszország.

A következmények meglehetősen súlyosak Zsitomirban, az áramszünet miatt már reggel nem volt víz a lakásokban

– mondta.

A létfontosságú infrastrukturális épületek egy részénél generátorokkal fejlesztünk áramot. Ezek a víziközművek, a hő- és kommunális létesítmények

– tette hozzá. A városvezető megerősítette, hogy az elektromos közösségi közlekedés nem működik a városban. Ezekben a viszonylatokban is dízelhajtású buszokat közlekedtetnek, de nincs belőlük elég.

Az ENSZ sürgős figyelmeztetést jelentett be az ukrán erőmű áramkimaradása miatt

A Zaporizzsjai Atomerőműben kialakult helyzetről szóló csütörtök reggeli nyilatkozatában Rafael Grossi, az ENSZ nukleáris felügyeletének vezetője közölte a kormányzótanácsával, hogy sürgős intézkedésekre van szükség a létesítmény biztonságának és védelmének megóvása érdekében.

Ez a hatodik alkalom – hadd ismételjem meg, hatodik alkalom –, hogy a ZNPP elvesztette a telephelyen kívüli áramellátását, és vészhelyzeti üzemmódban kellett működnie. Hadd emlékeztessem önöket – ez Európa legnagyobb atomerőműve.

Hozzátette:

Mit teszünk annak érdekében, hogy ez ne történhessen meg? Minden egyes alkalommal kockáztatunk, és ha hagyjuk, hogy ez így folytatódjon, akkor egy nap a szerencsénk is el fog fogyni.

Hamis légiriadó volt Moszkva megyében

Moszkva megye több tévé- és rádióadóján hangzott el szándékosan hamis légiriadó-figyelmeztetés, a rendkívüli helyzetek minisztériuma szerint ez szerverek feltörése miatt történt.

Hasonló figyelmeztetések hangzottak el a nap folyamán Voronyezs megyében.

A tárca szerint február utolsó napján hasonló hamis légiriadó volt az Urálban és a Krímben, valamint a moszkvai és a voronyezsi régióban. Február 22-én Kazanyban, Belgorodban, Ufában, Moszkva megyében, Novoszibirszkben volt hasonló incidens.

Az elmúlt hetekben Tulában, Krasznodarban, Kazanyban, Leningrád megyében, Szaratovban, Jekatyerinburgan fordult elő hasonló eset. A Gazprom-Media egy alholdingjának sajtószolgálata az RBK gazdasági lapnak azt állította, hogy a hackelés a műholdas szolgáltató infrastruktúrájában történt.

Vilnius: Moszkvának elég erőforrása van, hogy akár még két évig folytassa a háborút

Oroszországnak elegendő erőforrás áll a rendelkezésére ahhoz, hogy akár még két évig folytassa háborúját Ukrajnában – jelentette ki a litván katonai hírszerzés vezetője csütörtökön.

Az Oroszország rendelkezésére álló erőforrások elegendőek ahhoz, hogy a jelenlegi ütemben még két évig folytassa a háborút

– szögezte le Elegijus Paulavicius vilniusi sajtótájékoztatóján, amelyen a hírszerzés éves jelentését ismertette. Hozzátette, hogy ez a stratégiai tartalékokra, a felszerelésekre, a lőszerekre és a páncélozott járművekre egyaránt vonatkozik.

Úgy vélte: az, hogy Moszkva mennyi ideig képes háborút vívni, az orosz hadsereget támogató országoktól, Irántól és Észak-Koreától is függ.

Elegijus Paulavicius beszámolója szerint a jelentésben az is szerepel, hogy a litván hírszerzés úgy ítéli meg: Vlagyimir Putyin orosz elnök jelenlegi kormányzatának a

legvalószínűbb alternatívája egy másik tekintélyelvű rezsim.

Tömeges áramszünetek Ukrajnában a legutóbbi csapások után

Az orosz bombázások újabb fordulója csütörtökön ismét az ukrán infrastruktúrát vette célba, ami több régióban áramkimaradásokat okozott.

Néhány órával később már javítási munkálatok folynak az ellátás helyreállítására Kijev, Harkov és Odessza régiók egyes részein. A kijevi régió Holosivszkij, Szolomijszkij és Szvjatosinszkij járásai továbbra is ellátás nélkül maradtak, miután egy távvezeték túlterhelődött.

Odesszában az áramot most adagolják, és vészhelyzeti áramszünetek vannak érvényben. Eközben a harkovi régióban már helyreállt az áramellátás 70 százaléka. Harkov városában, Bohodukhivban és Chuhuivban még mindig nincs áramellátás.

Emberek egy légvédelmi óvóhelyként használt metróállomáson egy Kijev elleni orosz rakétatámadás alatt 2023. március 9-én
Fotós: Oleh Petraszjuk / Forrás: MTI/EPA

A brjanszki terrortámadást megtorló csapást jelentett be az orosz védelmi tárca

Nagyszabású precíziós irányítású fegyverekkel, köztük Kinzsal hiperszonikus rakétákkal végrehajtott megtorló csapást hajtott végre ukrajnai célpontok ellen az orosz hadsereg, válaszul a Brajnszk megyében elkövetett terrortámadásra – jelentette be csütörtökön Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

A tábornok szerint a légi, tengeri és földi indítású fegyverek Ukrajna katonai infrastruktúrájának, védelmi és ipari komplexumainak kulcsfontosságú elemeit, valamint az ezeket támogató energetikai létesítményeket találták el.

Konasenkov szerint a csapás elérte célját, és minden kijelölt létesítményt eltalált, megzavarva az ukrán fegyveres erők tartalékosainak átcsoportosítását, és a külföldi fegyverek vasúti szállítását.

Meghiúsult a transznisztriai vezető elleni merényletkísérlet

A Moszkva által támogatott moldovai szakadár Dnyeszteren túli régió biztonsági csapatai azt állítják, hogy megakadályoztak egy merényletet a régió vezetője ellen – jelentette a RIA Novosztyi hírügynökség.

A tisztviselők szerint a merényletet az ukrán hírszerzés rendelte el.

A zaporizzsjai atomerőmű újra a hálózaton

A zaporizzsjai atomerőművet visszakapcsolták a hálózatra, miután egy rakétatámadás következtében elvesztette az áramellátását – erősítette meg az ukrán hálózatüzemeltető.

A létesítmény mind a 20 dízelgenerátorát korábban „utolsó védelmi vonalként” aktiválták, miután csütörtökön reggel elvágták az áramhálózatról.

Oroszország: Zaporizzsja áramellátásának leállítása „provokáció”

A Zaporizzsja régióban az oroszok tisztviselők azt mondták, hogy az ukrán ellenőrzés alatt álló területről történő áramellátás leállítása „provokáció”.

Az erőmű, amelyet az orosz erők egy évvel ezelőtt foglaltak el, most tartalék generátoroktól függ, miután az orosz rakéták megrongálták az ukrán infrastruktúrát.

Ez szállította az áramot az erőműbe – közölte csütörtök reggeli közleményében az Energoatom ukrán állami energetikai vállalat.

Az erőműben lévő dízelgenerátorok üzemanyag-tartalékai elegendőek, és folyamatosan feltöltik őket – közölte az erőmű médiaszolgálata a Telegramon.

Megrongálódott járművek egy orosz légicsapás után Kijevben 2023. március 9-én
Fotós: Szerhij Dolzsenko / Forrás: MTI/EPA

Az áramkimaradás Zaporizzsjában „nagyon-nagyon veszélyes”

Stuart Ramsay a Sky News vezető tudósítója csütörtökön reggel Kijevben tartózkodott, amikor Oroszország rakétákat zúdított az országra – és a délkelet-ukrajnai Zaporizzsjai Atomerőművet elvágták az áramhálózattól.

Ramsay atomerőműben kialakult helyzetet „nagyon-nagyon veszélyesnek” nevezte, hozzátéve, hogy a helyszínen lévő generátorok csak 10 napig tudják tovább hűteni a reaktorokat.

Ramsay elmondta:

Úgy gondolom, hogy nyilvánvalóan nagy aggodalomra ad okot az atomerőmű, amelyet önmagában nem ért csapás, de az áramhálózatról lekapcsolták. Vannak generátorai, amelyek körülbelül 10 napig bírják, de megpróbálják majd visszaszerezni az áramot.

„De ez nagyon, nagyon veszélyes. Az atomerőműveknek állandóan áramot kell biztosítaniuk, hogy a reaktorok hűtve maradjanak. Ez tehát komoly aggodalomra ad okot.”

A továbbiakban kitért az éjszakai nagy csapásokra, amelyek során az ukrán légierő szerint 81 rakétát lőttek ki.

„Legalább hat ember meghalt. Ők (oroszok]) alapvetően az energetikai infrastruktúrát támadják. Az a céljuk, hogy megzavarják az állam rendes működését és demoralizálják az itteni embereket.”

Tudjuk, hogy a légvédelmi rendszerek valójában a földre is képesek csapást mérni és házakat eltalálni, ezt láttuk az elmúlt egy évben vagy egy években.

„Ez ismét rengeteg rakétát lőttek ki az országba. És természetesen a harcok különösen Bahmutban is folytatódnak”.

Hozzátette, hogy az infrastruktúrára mért csapások „elcsendesedtek” – de egyértelműen nincs jele annak, hogy ezek a csapások a leállás felé tartanának.

Megsérült egy orosz repülőgép Fehéroroszországban, a brit védelmi minisztérium szerint

A brit védelmi minisztérium kiadta legújabb hírszerzési jelentését az ukrajnai válságról, amelyben az áll, hogy Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök szerint a Fehéroroszországban telepített orosz A-50U MAINSTAY D légi korai előrejelző és irányító repülőgépekből álló kis flotta egyikét megrongálták.

A repülőgépet szinte biztosan egy kis, személyzet nélküli légi rendszer támadta meg

– áll a frissítésben.

A minisztérium szerint a repülőgépet „valószínűleg már átvitték az oroszországi Taganrogban lévő javító létesítménybe”.

Azt mondta, hogy az átrepülés a jelentések szerint

a szokásosnál alacsonyabb magasságon történt, valószínűleg a nyomás alatt álló kabin sérülése miatt.

A repülőgép „valószínűleg egy vadászgép számára nyújtott helyzetfelismerést” – tette hozzá a minisztérium.

A Kreml szerint még mindig „sok kérdés” van a fekete-tengeri gabonaüzlettel kapcsolatban

A Kreml csütörtökön közölte hogy még mindig „sok kérdés” van a fekete-tengeri gabonaüzlettel kapcsolatban, és jelenleg nem terveznek találkozót António Guterres ENSZ-főtitkárral. Az alku, amely lehetővé teszi, hogy az orosz tengeri blokád ellenére biztonságosan lehessen gabonát exportálni az ukrán kikötőkből, március 18-án jár le, de nem hosszabbítható meg, ha Oroszország tiltakozik. Moszkva már jelezte, hogy elégedetlen az alku egyes elemeivel, mivel saját mezőgazdasági termékeinek piacát igyekszik bővíteni. Ukrajna közölte, hogy legalább egy évvel meg kívánja hosszabbítani a megállapodást, és szeretné, ha a mikolajivi kikötő is belekerülne.

Tass hírügynökség jelentése

Az orosz állami Tass hírügynökség jelentése szerint a moldovai szakadár Dnyeszteren túli régió biztonsági szolgálatai azt állítják, hogy meghiúsítottak egy merényletet Vadim Krasznoszelszkij nemzetközileg el nem ismert vezetője ellen.

A Tass jelentésében azt írja: az ukrán biztonsági szolgálat (SBU) utasítására készítettek elő merényletet több transznisztriai tisztségviselő ellen – jelentette a köztársaság állambiztonsági minisztériuma. A transznisztriai vezető elleni merénylet előkészítésével gyanúsítottakat őrizetbe vették, és vallomást tesznek.

A Transznisztria vezetője elleni készülő merényletet terrortámadás előkészítésének minősítik. A Dnyeszteren túli ügyész szerint az SBU terrortámadásra készült egy autóbombával Tiraszpol központjában.

Jaroslav Nad szerint Szlovákia még döntés előtt áll, hogy küld-e vadászrepülőgépeket Ukrajnának

Szlovákiának döntést kell hoznia arról, hogy MiG-29-es vadászrepülőgépeket küld-e Ukrajnába - jelentette ki csütörtökön Jaroslav Nad, az ország védelmi minisztere, hozzátéve, hogy Lengyelország kifejezte hajlandóságát arra, hogy közösen lépjenek fel ebben az ügyben.

Azt hiszem, itt az ideje, hogy döntést hozzunk

– jelentette Nad.

Emberek halnak meg Ukrajnában, mi valóban segíthetünk nekik

– tette hozzá.

Emberek egy orosz rakéta becsapódásának elkerített helyszínén Kijevben 2023. március 9-én, miután reggelre virradóan orosz légicsapások érték az ukrán főváros délnyugati részét
Fotós: Thibault Camus / Forrás: MTI/AP

Lengyel kormányfő-helyettes: nemzetközi koalícióban összeállt az első Leopard-század

Lengyel, kanadai, norvég és spanyol hozzájárulással összeállt az első, Leopard 2A4 német gyártmányú harckocsikból álló, Ukrajnának szánt század – közölte csütörtökön Mariusz Blaszczak lengyel kormányfő-helyettes, nemzetvédelmi miniszter.

Blaszczak a sajtóértekezletén tudatta: Ukrajnába csütörtökön érkezett meg újabb tíz páncélozott harckocsi, amelyek átadását a lengyel hadsereg állományából a hét elején jelentette be.

Befejeztük az harckocsikat kezelő ukrán katonák kiképzését is, és elértük, hogy összeállt az egész, a Leopard 2A4-esekből álló század

– jelentette ki.

Mint részletezte, az összesen 14, Lengyelország által küldött Leopard mellett még 8 kanadai, 8 norvégiai és 6-10 spanyol Leopard 2A4-est szállítanak Ukrajnának „nagyon rövid időn belül”.

A tárcavezető megerősítette: Lengyelországban megkezdődött az Ukrajnába szállítandó Leopard tankok javításával és szervízelésével foglalkozó központ megalakítása. A lengyel fél arra is kész, hogy – Németországgal együttműködve –, újraindítsa a Leopard tankok alkatrészeinek 20 évvel ezelőtt leállított gyártását – tette hozzá.

Újságírói kérdésre Blaszczak megerősítette, amit Andrzej Duda lengyel elnök szerdán, a CNN International amerikai televíziónak mondott: Lengyelország kész a légierőiben szolgáló Mig–29-es szovjet típusú vadászgépeket is átadni Ukrajnának.

Pawel Szrot, Duda kabinetfőnöke csütörtökön a Radio Plus lengyel kereskedelmi rádió műsorában közölte, hogy a Mig–29-esek esetében „nem nagy darabszámról lesz szó, biztosan nem éri el az átadott harckocsik számát”. Szrot ahhoz is kommentárt fűzött, amit Duda elnök a CNN-nek nyilatkozva mondott. Eszerint Ukrajna a jövőben a NATO-szabványok elérésére fog törekedni, és használni fogja az F–16 amerikai gyártmányú vadászgépeket is, ezért szükséges az ukrán pilóták kiképzése. Az államfő „teljes meggyőződéssel, a teljes ismeret birtokában” nyilatkozott így – fogalmazott a kabinetfőnök.

A lengyel sajtó hétfőn Karine Jean-Pierre-t, a Fehér Ház szóvivőjét idézte, aki megerősítette: „jelenleg nincs napirenden” F–16-osok átadása Ukrajnának. Jean-Pierre arra reagált, hogy korábbi közlések szerint az első két ukrán pilóta az F–16-os szimulátorokon gyakorlatozni érkezett az Arizona állambeli Tucsonban működő katonai bázisra.

Zelenszkij szerint a Bahmutért vívott csata „az első számú prioritásunk”

Volodimir Zelenszkij elnök tegnap este Ukrajna „első számú prioritásának” nevezte a Bahmutért és a környező donbászi régióért folytatott harcot.

A megjegyzések egy szerdán késő este elhangzott videóbeszédben hangzottak el. A CNN amerikai műsorszolgáltatónak nyilatkozva azt is elmondta, hogy szerinte Oroszország megkezdte offenzíváját a Donbász régióban.

Ez az offenzíva. Ez az, aminek látszik: lassú agresszió, mert nincs elég erejük

– mondta.

Az ukrán fegyveres erők vezérkara tegnap este a Facebookon közölte, hogy visszavertek egy támadást Bahmutban.

Az ellenség folytatta támadásait, és nem mutatta a lankadás jelét Bahmut városának ostromában

– írta.

Védőink visszaverték a támadásokat Bakhmut és a környező települések ellen

– olvasható a bejegyzésben.

Az ukrán légierő azt állítja, hogy az éjszaka folyamán 34 cirkálórakétát lőttek le

Az ukrán légierő a Telegramon keresztül közleményt adott ki az Oroszországból érkező éjszakai támadási hullámról. Ebben azt állítják, hogy

Ukrajna védelmi erői 34 cirkálórakétát semmisítettek meg, valamint 4 'Shahed-136/131' pilóta nélküli légi járművet. Továbbá összesen 48 Kalibr típusú cirkálórakétát lőtt ki Oroszország.

Leírják, hogy a támadásban összesen „81 különböző típusú rakéta” szerepelt, és hogy „a kilövéseket tíz Tu-95 stratégiai repülőgépről, hét Tu-22M3 nagy hatótávolságú repülőgépről, nyolc Szu-35 vadászgépről, hat MiG-31K repülőgépről és három Kalibr KR hordozóról hajtották végre a Fekete-tengeren”.

Hozzáteszik:

A szervezett ellenintézkedések eredményeként 8 Kh-31P és Kh-59 irányított légi rakéta nem érte el célját. Érdemes megjegyezni, hogy Ukrajna fegyveres erői nem rendelkeznek olyan eszközökkel, amelyek képesek lennének megsemmisíteni a Kh-22 és Kh-47 'Kinzhal' és az S-300-asokat.

Négy halottja van a Lviv elleni bombázásnak

Négy ember meghalt a Lviv nyugati régiót ért orosz rakétacsapásokban – közölte a regionális katonai közigazgatás vezetője a Telegramon.

... ma este négy órán át tartott a légiriadó... Zolocsiv körzetben egy ellenséges rakéta zuhant egy lakónegyedbe. Tűz ütött ki, már eloltották. Három lakóépület semmisült meg

– közölte Makszim Kozytskij.

Ez történt szerdáról csütörtökre virradóra

Csütörtökön kora reggel orosz rakéták röppályái csapódtak be célpontokba szerte Ukrajnában, köztük Kijevben, a fekete-tengeri Odessza kikötőjében és Harkiv városában, valamint több területen megszűnt az áramszolgáltatás – közölték regionális tisztviselők.

Odessza régió kormányzója, Makszim Marcsenko a Telegramon közölte, hogy tömeges rakétatámadás ért egy energetikai létesítményt a kikötővárosban, ami miatt megszűnt az áramszolgáltatás. Lakóövezeteket is eltaláltak, de azonnal nem jelentettek áldozatokat.

Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko megerősítette, hogy az egyik robbanás egy energetikai létesítményt ért, és hogy Kijev lakóinak 40%-a fűtés nélkül maradt. Jelenleg 4 Celsius-fok van.

Oleh Szinyehubov, Harkiv kormányzója szerint az oroszok hatalmas rakétatámadást indítottak Harkiv és a harkivi terület ellen. Legalább 15 érkező S-300-as rakétát regisztráltak, amelyek kritikus infrastrukturális objektumokat találtak el. Ezenkívül Harkiv városában egy polgári infrastrukturális objektumot is megrongáltak.

Szinyehubov elmondta, hogy Piszocsinban két 70 év körüli nő megsérült, egyikük kórházba került, Szlobozscsében pedig egy mezőgazdasági létesítményt rongáltak meg  arakéták. Hozzátette, hogy az oroszok az előző nap folyamán több települést is lőttek, aminek következtében

házak és gazdasági épületek rongálódtak meg, tüzek keletkeztek.

Az Energoatom állami energetikai vállalat közleménye szerint a lövések következtében megsérült az utolsó vezeték, amely a ZNPP-t táplálta. Most az erőmű dízelgenerátorokkal működik.

Az oroszok egy nukleáris katasztrófa szélére sodorják a világot. És ez egy nappal az ENSZ-szel a ZNPP demilitarizálásáról folytatott tárgyalások után történik

– mondta Herman Galuscsenko ukrán energiaügyi miniszter.

Szintén március 9-én reggel fél hétkor Mikolajiv, Zaporizzsja, és Zsitomir régiókban lőtték az oroszok az energetikai létesítményeket.

Az orosz erők megkezdték Krasznogorovka külvárosának megszállását

Az orosz hadsereg egységei Krasznogorovka, az Avdiivkától északra fekvő város külterületén kezdték megvetni a lábukat, ahonnan az ukrán fegyveresek gyakran lövik Donyecket – mondta a RIA Novosztyinak egy „Simon” hívójelű orosz tiszt.

Krasznogorovka gyakran szerepel a DPR jelentéseiben olyan településként, ahonnan az ukrán fegyveresek támadják Donyecket. Konkrétan március 6-án a kijevi biztonsági erők 10 rakétát lőttek ki az MLRS-ből a város Petrovszkij kerületébe, március 1-jén kétszer 20 rakétát és egyszer négy 155 milliméteres „NATO” kaliberű lövedéket.

Lefoglalnák a Rosznyefty repülőjét

Az Egyesült Államok parancsot kapott a Rosznyefty orosz olajtársaság tulajdonában lévő Boeing 737-7JU repülőgép lefoglalására, amelynek értéke több mint 25 millió dollár – közölte az amerikai igazságügyi minisztérium. A New York-i keleti körzet kerületi bírósága engedélyezte a lefoglalást az exportellenőrzések és az Oroszországgal szembeni szankciók megsértése miatt.

Az oroszellenes szankciók megtiltják, hogy az Egyesült Államokban gyártott repülőgépek érvényes engedély nélkül repüljenek Oroszországba. Washington szerint azonban az exportellenőrzési rendszer 2022 februári szigorítása után ez a repülőgép az amerikai törvényeket megsértve „legalább hétszer elhagyta Oroszországot”. A gépet utoljára 2014 márciusában látták az Egyesült Államokban, és jelenleg Oroszországban lehet.

Zelenszkij meghívta az amerikai házelnököt

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meghívta Kevin McCarthy amerikai házelnököt, hogy látogasson Ukrajnába, mivel a Kongresszusban – különösen a konzervatívok körében – kételyek merülnek fel Kijev háborús erőfeszítéseinek támogatásával kapcsolatban.

Információkat tarthatott vissza a Pentagon

A Pentagont azzal vádolják, hogy megakadályozta az amerikai hírszerzési információk megosztását a Nemzetközi Büntetőbírósággal (ICC) az ukrajnai orosz háborús bűnökről. Az amerikai védelmi minisztérium állítólag határozottan ellenzi a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság használatát az orosz erők felelősségre vonásának eszközeként a széles körben elterjedt háborús bűnökért azzal az indokkal, hogy a precedenst végül az amerikai katonák ellen fordíthatják.

Négy bankárt vádoltak meg Svájcban

Egy svájci, valamint három orosz állampolgárságú bankár állt bíróság elé, akiket azzal vádolnak, hogy Vlagyimir Putyin barátjának, Szergej Rolduginnak a nevére írt számlákkal több tízmillió frankot segítettek elrejteni.

Az orosz Gazprombank svájci fiókjában vezető beosztású férfiak a zürichi kerületi bíróságon tagadták a vádakat.

Roldugin, Putyin legidősebb lányának, Marianak a keresztapja 2014 és 2016 között 50 millió dollárt helyezett el svájci számlákon, anélkül, hogy hiteles magyarázatot adott volna arra, hogy honnan származik a pénz. Állítólag azt is tervezte, hogy évente több mint 10 millió dollárt pumpál svájci számlákra.

A svájci ügyészek azt mondták a bíróságnak, hogy a bankárok nem tettek eleget, hogy megállapítsák a betétek valódi haszonélvezőjének kilétét. A csellóművész-karmester Roldugin korábban azt mondta a New York Timesnak, hogy nem üzletember és semmiképpen sem milliomos.

Ukrajnának sürgősen egymillió lőszerre van szüksége

Ukrajna védelmi minisztere kijelentette, hogy hadseregének egymillió darab 105 és 155 mm-es tüzérségi lőszerre van szüksége „a lehető leghamarabb”, hogy elrettentse az orosz erőket, és ellentámadást indítson. Olekszij Reznyikov szerint ez körülbelül 4 milliárd euróba kerülne.

Úgy véli, havonta 90-100 ezer tüzérségi lőszer kell ahhoz, hogy legyőzhessék a megszállókat. Jelenleg az ukrán tüzérség nagyobb ütemben használja el a lőszereket, mint ahogy az utánpótlás érkezik.

Ukrán önkéntesek orosz állásokat lőnek aknavetővel  a donyecki régióban fekvő, ostromgyűrűben lévő Bahmutban 2023. március 8-án
Fotós: Libkos / Forrás: MTI/AP

Egy magas rangú európai tisztviselő azonban azt mondta a The New York Timesnak, hogy az uniós országok évente csak 650 000 lőszert tudnak legyártani.

Az USA eddig mintegy egymillió darab 155 milliméteres tüzérségi lövedéket küldött Ukrajnának, és igyekszik növelni a termelést.

Putyin a háború folytatása mellett dönthetett

Az amerikai hírszerző ügynökségek szerint Vlagyimir Putyin valószínűleg úgy véli, hogy a háború meghosszabbítása lesz a „legjobb út” az orosz célok eléréséhez, még úgy is, hogy az orosz hadsereget évekbe telik majd újjáépíteni az ukrajnai veszteségek miatt. Szerintük Moszkva ezért jobban támaszkodik majd nukleáris, kiber- és űrprogramjaira.

Avril Haines, a Nemzeti Hírszerzés igazgatója – Joe Biden elnök fő hírszerzési tanácsadója – „egy durva, megviselt háborúról” beszélt Ukrajnában, és kijelentette, hogy az amerikai hírszerzés nem látja, hogy az orosz hadsereg az idén kellőképpen talpra áll ahhoz, hogy jelentős területi előnyöket érjen el.
A jelentés arra figyelmeztetett, hogy Oroszország ukrajnai katonai kudarcai ronthatják Vlagyimir Putyin orosz elnök hazai helyzetét, növelve az eszkaláció lehetőségét.

A NATO-szövetségesek 133 milliárd fontnyi segélyt nyújtottak Ukrajnának

Az észak-atlanti szövetség tagjai több mint 133 milliárd fontnyi segélyt, ezen belül körülbelül 57 milliárd fontnyi közvetlen katonai segélyt nyújtottak Ukrajnának az Oroszországgal vívott háború egy évvel ezelőtti kirobbanása óta – mondta Jens Stoltenberg. A NATO-főtitkára hangsúlyozta, hogy a szövetségeseknek növelniük kell a lőszertermelést a segély miatt kimerült készletek pótlása érdekében.

A NATO-szövetségesek szerződéseket kötöttek a védelmi iparral a termelés felfuttatására, tekintettel a hosszú távú keresleti jelzésekre, és több NATO-szövetséges is részt vett közös projektekben vagy különböző típusú lőszerek beszerzésében, de lőszerraktározásban is

– mondta.

Robbanások voltak Kijev központi kerületében

Robbanások történtek Kijevben, a város délnyugati részén található Holosiivszkij kerületben március 9-én kora reggel – közölte Vitalij Klicsko kijevi polgármester a Telegramon. Minden sürgősségi szolgálat úton van a helyszínre. Részletes tájékoztatást későbbre ígért a polgármester.

Korábban a kijevi terület katonai kormányzata arról számolt be, hogy a megye légvédelme működik, de azt nem közölték, hogy mire és milyen sikerrel lőttek.

Magyarország segít

Magyarország területére 2023. március 8-án az ukrán–magyar határszakaszon 3915 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3620 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. A beléptetettek közül a rendőrség 44 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Az ukrajnai háború elől 2023. március 8-án 15 ember, közülük 3 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte a rendőrség.

Elesett Dubovo-Vaszilivka község

Az orosz erők ellenőrzése alá került a Bahmuttól (Artemivszktől) északnyugatra fekvő Dubovo-Vaszilivka község – közölte Jevgenyij Prigozsin, a Wagner katonai magánvállalat alapítója.

Jevgenyij Prigozsin
Fotós: AFP

Az ostromlott Bahmut közlekedési csomópont, amelynek fontos szerepe van a Donyec-medencében harcoló ukrán csapatok ellátásában.   

A RIA Novosztyi hírügynökség orosz katonai forrásra hivatkozva az írta csütörtökön, hogy az orosz fegyveres erők megvetették a lábukat Krasznohorivka település külterületén, ahonnan az ukrán tüzérség rendszeresen lövi Donyecket.   

Az Ukrajnától elcsatolt donyecki régió hatóságai közölték, hogy az ukrán tüzérség az elmúlt nap folyamán 17 alkalommal nyitott tüzet a területre, 93 lövedéket lőttek ki három településre. Donyeckben hét civil, köztük két gyermek megsebesült. Volnovahára csütörtökre virradóra hat HIMARS-rakétát lőttek ki. Egyebek között találat ért egy autóbuszdepót, ahol egy járművezető életét vesztette, egy másik megsebesült.

A lengyel elnök ukrán pilóták képzéséről beszélt

Andrzej Duda lengyel elnök felszólította a NATO-országokat, hogy képezzék ki az ukrán pilótákat az amerikai gyártású F-16-os vadászrepülőgépek kezelésére – noha még egyetlen ország sem döntött ilyen vadászgépek átadásáról.

Két ukrán vadászpilóta jelenleg már az Egyesült Államokban tartózkodik, ahol állítólag vizsgálják a különféle katonai repülőgépeken, köztük az F-16-oson való kiképzés sebességét és hatékonyságát – jelentette egy amerikai hírcsatorna. Egy meg nem nevezett amerikai tisztségviselő szerint a pilóták nem valódi repülőgépekkel repülnek, csak szimulátorokat használnak.

Bár még egyetlen ország sem ígérte, hogy repülőgépeket szállít Ukrajnának, Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter biztos abban, hogy a szállításról szóló döntés végül megszületik – mondta egy múlt heti lapinterjúban.

A rendelkezésre álló modellek közül Ukrajna a legnagyobb érdeklődést az USA-ban gyártott F-16 iránt mutatja, de a megfelelőnek ítélt további modellek közé tartoznak a francia Rafale, a svéd Gripen és az Eurofighter Typhoon repülőgépek is.

Harkovot és Odesszát lőtték az oroszok

Ukrajna tisztségviselői szerint Oroszország több rakétacsapást hajtott végre Ukrajna-szerte, lakóépületeket és áramelosztókat eltalálva Harkovban és Odesszában. A támadások több területen áramszünetet okoztak.

Újabb támadásokról számoltak be a keleti Dnyipro városában és más régiókban is.

Prigozsin anyja mégsem kerül le a szankciós listáról

Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport főnökének 83 éves édesanyja megnyerte a vele szemben kiszabott európai uniós szankciók hatályon kívül helyezését célzó pert. A bíróság úgy döntött, nincs bizonyíték arra, hogy Violetta Prigozsina aktív szerepet játszana a Wagner életében, a feketelistára helyezés kizárólag a családi kapcsolaton alapult. A döntés ritka példája annak, hogy egy magánszemély sikeresen vitatja az ukrajnai orosz invázió miatt kiszabott uniós szankciókat. 

A bírósági ítélet ugyanakkor csak a tavaly február 23-i szankciós jegyzékre vonatkozik – a besorolás megújításáról szóló szeptember 14-i határozat még mindig érvényben van. Prigozsina asszonyra ezért továbbra is vagyonbefagyasztás és utazási tilalom vonatkozik.

Az EU csaknem 1700 személyre és szervezetre rótt ki szankciós intézkedéseket.

Genfben folytatódnak a gabonatárgyalások

Rebeca Grynspan, az ENSZ kereskedelmi tisztviselője jövő héten Genfben találkozik magas rangú orosz tisztviselőkkel, hogy megvitassák a fekete-tengeri gabonaszálítással kapcsolatos megállapodás folytatását. Korábban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Antonio Guterres ENSZ-főtitkár a megállapodás meghosszabbítását szorgalmazta, amely lehetővé teszi Ukrajnának, hogy gabonát exportáljon a blokád alatt álló fekete-tengeri kikötőiből, Oroszország pedig élelmiszert és műtrágyát exportáljon.

Az ENSZ-főtitkár hangsúlyozta a kezdeményezés fontosságát a globális élelmezésbiztonság és az élelmiszerárak szempontjából.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában