Dróntámadások érték Dél-Ukrajnát és a Krímet

Az ukrán elnök felszólította a svájci parlamentet, hogy engedélyezze svájci gyártású fegyverek továbbadását Ukrajnának

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videóbeszédet intézett csütörtökön a svájci parlamenthez, amelyben arra szólította fel a törvényhozást, hogy engedélyezze más országoknak a svájci gyártású fegyverek továbbadását Ukrajnának - hozta nyilvánosságra az RBK-Ukrajina hírportál. 

Zelenszkij kiemelte, hogy ez 

 "Tudom, hogy Svájcban vita zajlik az Ukrajna védelmét szolgáló katonai felszerelések exportjának kérdéséről. Ez létfontosságú lenne. Fegyverekre van szükségünk, hogy helyreállíthassuk a békét Ukrajnában" - hangsúlyozta az államfő beszédében. Az elnök felhívta a svájci képviselők figyelmét Oroszország Ukrajna ellen indított agressziójának következményeire, kitérve a "több száz ukrán család" szenvedéseire és a zaporizzsjai atomerőmű orosz megszállása miatti veszélyekre. 

 - hangsúlyozta Zelenszkij, hozzátéve, hogy Ukrajna kész megvédeni a civilizált világ békéjét és értékeit. 

Az ukrán elnök megköszönte Svájcnak, hogy "nem maradt közömbös az ukránok szenvedései iránt", utalva az EU-szankciókra, amelyekhez Svájc is csatlakozott, valamint az orosz pénzeszközök blokkolására és a humanitárius segítségnyújtásra. 

Az ukrán hírportál emlékeztetett arra, hogy a Svájcban érvényben lévő jelenlegi jogszabály értelmében minden svájci fegyvert vásárló országnak tilos azokat újraértékesítenie konfliktusban részt vevő feleknek. Emellett 

 Június 8-án viszont a svájci parlament felsőháza jóváhagyta, hogy svájci gyártású fegyvereket harmadik ország átadhassa Ukrajnának. Ahhoz azonban, hogy ez életbe lépjen, a svájci parlament alsóházának is meg kell szavaznia - mutatott rá az RBK-Ukrajina.

Az EP azt szeretné, hogy a NATO hívja meg Ukrajnát a szövetségbe 

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén arra szólította fel a NATO-t és tagállamait, hogy tegyenek eleget Ukrajna iránti elkötelezettségüknek, és hívják meg az országot a katonai szövetségbe a július közepén Vilniusban tartandó csúcstalálkozón.

Kiemelték: Ukrajna integrációja mind a NATO-ba, mind az EU-ba növelné a regionális és globális biztonságot, valamint erősítené az Ukrajna és az euroatlanti közösség közötti kötelékeket.

Az EP-képviselők támogatásukról biztosították az Európai Tanács tavalyi határozatát, mely uniós tagjelölti státuszt biztosított Ukrajnának. Reményüket fejezték ki, hogy a csatlakozási tárgyalások már idén megkezdődhetnek.

Az ukrán határőrség katonai sikerekről számolt be Bahmutnál

Az ukrán határőrszolgálat területi alakulata a fegyveres erők katonáival együttműködve hatástalanított egy orosz támadócsoportot a Donyeck megyei Bahmutnál – adta hírül a határőség csütörtökön hivatalos honlapján közzétett sajtóközleményében.

A tájékoztatás szerint az ukrán gépesített dandár drónkezelői meghatározták azt a helyet, ahol az orosz csapatok új állásokat telepítettek, és az állások megközelítésének lehetséges útvonalait is. „A határőrség akna- és gránátvető csapatainak jól irányzott tűztámadásával öt orosz katonát megöltek, további 11-et pedig megsebesítettek” – közölték a határőrök.

Pavlo Kirilenko, Donyeck megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy a csütörtöki orosz támadások következtében a régióban lévő Perejizne településen legalább egy helyi lakos életét vesztette, három pedig megsérült. Jurij Malasko, Zaporizzsja megye kormányzója megerősítette, hogy egy 58 éves nő meghalt, miután az orosz erők tüzet nyitottak Preobrazsenka településre a délkeleti régióban.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, csütörtöki összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége mintegy 580-nal 217 910-re nőtt. Az ukrán katonák az elmúlt nap folyamán megsemmisítettek egyebek mellett egy orosz helikoptert, tizenkét harckocsit, tíz tüzérségi rendszert és kilenc drónt. Ezekkel együtt az orosz hadsereg eddig 301 helikoptert, 3955 harckocsit, 3793 tüzérségi rendszert és 3333 drónt veszített Ukrajnában.

Megérkezett a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség küldöttsége Zaporizzsjába

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, Rafael Grossi és küldöttsége megérkezett a Zaporizzsjai atomerőműhöz. A kahovkai gát múlt heti átszakadása után megvizsgálják az üzemet – írja az Origo.

Dróngyárat semmisítettek meg az oroszok

Az orosz erők nagy pontosságú, nagy hatótávolságú fegyverekkel sikeresen csaptak le dróngyártó létesítményekre Ukrajnában – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium a RIA állami hírügynökség szerint. A minisztérium azt is közölte, hogy az orosz légvédelem lefoglalt öt amerikai gyártású HIMARS rakétát, és 25 drónt lőtt le – jelentette a TASS hírügynökség.

Dróntámadások érték Dél-Ukrajnát és a Krímet

 Oroszország csütörtök hajnalban drónokkal támadta Ukrajna déli részét, miközben Ukrajna a Moszkva által annektált Krím félsziget ellen intézett dróntámadásokat.

A déli Zaporizzsja megyében tizenhét települést ért orosz légitámadás, és egy 58 éves nő életét vesztette – közölte a regionális közigazgatás csütörtökön a Telegramon. A légierő arról tájékoztatott, hogy az ukrán légvédelem megsemmisítette a legtöbb támadóeszközt, köztük húsz drónt és egy manőverező robotrepülőgépet. Csak a Fekete-tenger partján fekvő Odesszában több mint tizenhárom drónt lőttek le.

A Krímben és a többi megszállt területen megszaporodtak az ukrán dróntámadások, mióta Ukrajna ellentámadásba kezdett. Az offenzíva célja az oroszok kiszorítása. Az ukrán hatóságok bejelentették, hogy minden, Moszkva által annektált ukrajnai területet vissza akarnak foglalni, beleértve a Krímet is.

A kijevi vezérkar csütörtökön közölte, hogy az ukrán ellentámadás jelenleg a Donyeck megyei Bahmut térségére, illetve a Zaporizzsja megyei Bergyanszk környékére összpontosít. Az ukrán haderő nemrég több falut felszabadított az orosz megszállás alól.

Fehérorosz határőrség: május végén lelőttek egy ukrán csapásmérő drónt

A fehérorosz határőrök május végén lelőttek egy ukrán csapásmérő drónt az Ukrajnával szomszédos Homeli területen – jelentette be csütörtökön a köztársaság állami határbizottsága.

Az állami határbizottság adatai szerint Ukrajna az év elejétől kezdve 17 200 katonát vont össze a fehérorosz határ térségében, ahol műszaki akadályokat létesít, aknamezőket telepít, és rendszeresen hajt végre időnként fegyverhasználattal is járó „provokációkat”. Tavaly 88 ilyen esetet regisztráltak. Minszk válaszul védműveket, páncélozott járművekkel és tüzérségi fegyverekkel is felszerelt manőverező határőr alegységeket alakított ki. A tájékoztatás szerint tervezik az Ukrajnával közös 1084 kilométeres határt védő határőrök létszámának növelését is

Az Aljakszandr Lukasenka a héten arról beszélt, hogy országa belép a háborúba, ha ukrán támadás éri.

NATO-főtitkár: a szövetségesek katonai támogatása változást hoz a harctéren

A nemrég megkezdett ukrán ellentámadás mutatja, hogy Kijev képes visszafoglalni területeket, ami azt bizonyítja, hogy a szövetségesek katonai támogatása változást hoz a harctéren – jelentette ki a NATO főtitkára csütörtökön Brüsszelben.

Jens Stoltenberg a NATO-tagországok védelmi minisztereinek csütörtökön kezdődő kétnapos tanácskozására érkezve azt mondta, noha nem látható, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a békére, vagy a béketárgyalásokra készülne, tudnia kell, hogy nem győzhet a harctéren.

– fogalmazott.

Kijelentette: Oroszország nukleáris retorikája felelőtlen és veszélyes, emellett új nukleáris „képességekbe fektetett”, a fegyverek egy részét a szövetséges országok közelébe, a NATO keleti szárnyának határára telepítették. Mindez nem indokolja, hogy a NATO változtasson nukleáris berendezkedésén – húzta alá.

Közölte, a kétnapos találkozó során a védelmi miniszterek áttekintik majd az NATO védelmi iparának a gyártásra vonatkozó új cselekvési tervét a lőszerek rendelkezésre állásának felgyorsítása és a készletek feltöltése érdekében. Ez a szövetségesek védelmi képességének erősítése mellett fokozza Ukrajna támogatását – emelte ki.

Elmondta, nemrégiben Recep Tayyip Erdogan török elnökkel előremutató beszélgetéseket folytatott Ankarában Svédország NATO-csatlakozási kérelme ratifikálásának folyamatáról. Svédország a tagság minden feltételének megfelel, teljestette a török kéréseket, köztük megerősítette a terrorizmusellenes szabályozásait, ami lehetővé teszi, hogy mihamarabb lezárulhasson a csatlakozási folyamat – tette hozzá Stoltenberg.

Japán fegyverekkel támogatja Ukrajnát

A Wall Street Journal arról számol be, hogy Japán tárgyalásokat folytat arról, hogy tüzérségi lövedékeket biztosítson az Egyesült Államoknak, hogy növelje a készleteket Ukrajna Oroszország elleni ellentámadásához. Japán eddig nem nyújtott katonai segítséget Ukrajnának. A jelentés azt állítja, hogy Tokió 155 mm-es szállítását fontolgatja.

Márciusban az EU legrangosabb diplomatája arra figyelmeztetett, hogy „nehézségek” lesznek, ha a nyugati országok nem tudnak megegyezni Ukrajna apadó lőszerkészletének pótlásáról.

Ukrán hadifoglyok kerültek bíróság elé Oroszországban

Több mint 20 hadifogságba esett ukrán katona került bíróság elé egy dél-oroszországi bíróságon – írja az AP. Információik szerint a katonák az ukrán nemzeti gárda elit egysége, az Azov-ezred tagjai. Az Azov-ezred katonái az utolsó ukrán erők közé tartoztak, akik az ostromlott Mariupol kikötővárosban maradtak, mielőtt 2022 májusában feladták volna magukat Oroszországnak az Azovstal acélgyárban.

Az AP úgy tudja, hogy a 24 vádlott közül kettőt orosz hadifoglyokra cseréltek egy fogolycsere keretében. A fennmaradó 22 vádlott közül nyolc nő, akik állítólag az Azov-ezred szakácsaiként dolgoztak.

– jelentette az AP.

Kadirov cáfolta a csecsen parancsnok halálhírét

Ramzan Kadirov csecsen vezető azt mondta, hogy egyik magas rangú parancsnoka, Adam Delimhanov él és jól van, elutasítva azokat a híreket, amelyek szerint megölték vagy megsebesült Ukrajnában. Delimhanov az orosz nemzetőrség csecsen hadosztályát vezeti, és az orosz parlament tagja is. Széles körben Csecsenföld második legmagasabb rangú tisztviselőjének tartják Kadirov után.

Ukrajna nyugati fellépést sürget

Nyugati mikrochipeket és egyéb, nagyrészt Kínán keresztül érkező alkatrészeket használnak orosz cirkáló- és ballisztikus rakéták gyártásához, amelyeket Ukrajna ellen indítanak el – áll Kijevnek a G7-tagországoknak készített jelentésében.

A Guardiannek kiszivárgott dokumentum felszólítja a világ vezető gazdaságait, hogy „nyomást gyakoroljanak a közvetítő országokra”, anélkül, hogy közvetlenül megneveznék Pekinget, valamint hogy tovább szigorítsák az exportellenőrzést.

Kijev szerint Oroszország „alkalmazkodott a szankciókhoz”, és idén 1061 rakétát fog gyártani, ami több mint duplája annak az 512-nek, amit az ország fegyvergyártói 2022-ben, Ukrajna teljes inváziójának első évében készítettek.

Tűz volt egy oroszországi erőműben

Hárman megsérültek, amikor tűz keletkezett a novocserkasszki vízerőműben, amely kénytelen volt leállítani az áramtermelését. A felcsapó lángok miatt 150 embert evakuáltak - jelentette a TASS orosz állami hírügynökség.

Vaszilij Golubev, a rosztovi régió kormányzója cáfolta, hogy robbanás történt volna az erőműben. Azt mondta, hogy a tüzet a karbantartási munkák során felgyulladt gáz okozhatta.

Putyin kezében van az indítókulcs

Egy brit elemző szerint bármennyire is erősnek mutatja magát Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök, amikor azt mondja, hogy bármilyen agresszió esetén beveti az orosz taktikai atomfegyvereket, ezek esetleges bevetéséről továbbra is Moszkvában, és nem Minszkben döntenek. Ugyanúgy, ahogy az Európa területén lévő amerikai nukleáris fegyverek felett is az Egyesült Államok rendelkezik.

Diana Magnay, a Sky News elemzője emlékeztet: a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló egyezmény szerint az atomhatalmaknak meg kell akadályozniuk, hogy a nem nukleáris országok megszerezzék ezeket a fegyvereket.

Valójában nem erősödött Lukasenka pozíciója, hanem Fehéroroszország szuverenitása csökkent, amikor Oroszország úgy döntött, hogy nukleáris arzenáljának egy részét fehérorosz földön tárolja, mintha az a saját kiterjesztése lenne.

Nem meglepő az ukránok lassú haladása

Ukrajna ellentámadása során heves harcok dúltak a frontvonalon és Dél-Ukrajna egyes területein. Nyugati tisztviselők szerint a művelet még nagyon az elején jár, ezért korai lenne megmondani, hogy az ellentámadás sikeres-e vagy sem.

„Az ukrán erők haladása lassú az aknamezők és az akadályok miatt, amelyekkel szembesülnek, de erre számítani lehetett. Az orosz erők masszívan védekeznek, ami új kihívást jelent az ukránok számára, ezért az előrenyomulás pillanatnyilag lassú” – mondták nyugati illetékesek.

200-500 métert haladtak előre az ukránok

Ukrajna szerdán újabb előre lépésről számolt be az orosz erők elleni ellentámadásban, amelyet az ukrán védelmi miniszterhelyettes „rendkívül heves” harcnak minősített.

Az elmúlt nap folyamán az ukrán csapatok 200-500 métert előre nyomultak különböző területeken a nagymértékben lepusztult keleti Bahmut város közelében, és 300-350 métert a délkeleti Zaporizzsja városa irányába – mondta Hanna Maliar.

A háború miatt megcsappantak a globális fegyverkészletek

Az Egyesült Királyság fegyveres erőkért felelős minisztere elismerte, hogy a fegyverkészletek világszerte csökkentek, és az Egyesült Királyság egyedül nem rendelkezik a gyártási kapacitással és a szükséges ellátási láncokkal az Ukrajnának szükséges fegyverek előállításához.

James Heappey szerint nemcsak Nagy-Britanniának, de egyik Ukrajnát támogató országnak sincs elegendő önálló kapacitása, de úgy véli, együttesen már elég fegyvert tudnak gyártani.

„Jó alkalom ez a védelmi iparba való bekapcsolódásra” – mondta a brit miniszter.

Talán ma bejut az atomerőműbe a NAÜ-küldöttség

Rafael Grossi, az ENSZ nukleáris szervezetének, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek a vezetője biztonsági okokból elhalasztotta szerdára tervezett utazását az orosz kézen lévő Zaporizzsja atomerőműhöz, mivel heves harcok dúltak Ukrajna déli részén. Az orosz hírügynökségek az orosz nukleáris ipar egyik magas rangú tisztviselőjét idézték, aki szerint Grossi valószínűleg csütörtökön meglátogatja az erőművet.

Grossi kedden Kijevben, Volodimir Zelenszkij elnöknél tett látogatása során kijelentette, hogy „nagyon aggódik” amiatt, hogy az erőmű körüli harcok fokozódnak az ukrán ellentámadás során.

Az ukrán elnök kijelentette, hogy a demilitarizálás, a felszabadítás és az ukrán ellenőrzés visszaállítása kulcsfontosságú a zaporizzsjai erőmű biztonságának garantálásában.

Lassú az ukrán előrenyomulás

A Sky News arról ír, hogy az ukránok az ellentámadás kezdete óta mintegy hét kilométert tudtak előrenyomulni az oroszok által megszállt területeken, és legalább négy falut szabadítottak fel – mindezeket a védelemért felelős nyugati tisztviselők névtelenségük megőrzése mellett nyilatkozták újságíróknak – írja a Mandiner.

Hangsúlyozzák: az orosz fél általában jól felkészült a támadó akciókra, ezért lassú jelenleg az előrenyomulás.

Magyarország segít

Magyarország területére 2023. június 14-én az ukrán–magyar határszakaszon 6550 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5166 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül 79 embernek állítottak ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást – közölte a rendőrség.

Súlyos humanitárius válságot okozott a gátszakadás

A kahovkai gátszakadás óriási víztömeget szabadított le a Dnyeper folyón, és mindkét oldalon öntött el városokat és falvakat, aminek következtében ezrek hagyták el otthonaikat. Az ukrán kormány felkérte az ENSZ-t, hogy indítson „katasztrófa utáni szükségletfelmérést”, amely alaposan megvizsgálja a támadás hosszú távú következményeit – közölte a hatóság a Twitteren.

A gát pusztulásáért egyik ország sem vállalta a felelősséget, sőt, egymást vádolják az eseménnyel.

Kétmillió gyerek menekült el Ukrajnából

Az UNICEF adatai szerint a háború kezdete óta több mint kétmillió gyerek kényszerült elmenekülni Ukrajnából. A megdöbbentő számok a jótékonysági szervezet jelentése részeként kerültek nyilvánosságra a menekültek világnapja előtt.

Catherine Russell, az UNICEF ügyvezető igazgatója szerint több mint egy évtizede riasztó ütemben nőtt az otthonukat elhagyni kényszerülő gyerekek száma az egész világon politikai- és fegyveres konfliktusok, gazdasági válságok és éghajlati katasztrófák miatt.

Zelenszkij: mindent újjáépítünk

A jövő héten Londonban rendezik meg az Ukrajna Fellendülési Konferenciát, amelynek célja a háború utáni újjáépítés politikai és üzleti részének összehangolása. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök éjszakai videójában emlékeztetett, az ukrán elv egyszerű és igazságos, nevezetesen: Ukrajnában nem maradnak romok.

„Mindent újjáépítünk, mindent helyreállítunk, és pontosan tudjuk, milyen lépéseket kell megtenni, milyen időkeretben és milyen erőkkel az orosz agresszió legyőzéséhez és országunk újjáépítéséhez. Amikor a romok eltűnnek, nemcsak az agresszor veszít, hanem maga az agresszió gondolata is” – fogalmazott az elnök.

Ukrajna és a NATO

„Lengyelország meglehetősen reálisan látja Ukrajna NATO-tagságának szükségességét, ami objektív szükséglet. Közösen dolgozzuk ki álláspontunkat a vilniusi NATO-csúcsra. Pontosan ez az a pillanat, amikor teljesen össze kell törni azokat az orosz feltételezéseket, amelyek szerint valaki a NATO-ban még mindig fél Oroszországtól. Az ilyen feltételezések táplálják Oroszország agresszív ambícióit. Semlegesítenünk kell és tudjuk őket. Köszönjük Lengyelországnak Ukrajna támogatását és a NATO valódi megerősítését” – mondta éjszakai videóüzenetében Volodimir Zelenszkij, ukrán elnök.