Arathatunk a biobenzinnel

A benzin egyre drágább, a kőolajkészletekből lassan lehetetlen lesz kielégíteni a folytonosan növekedő üzemanyagigényt, így a hagyományosan gabona- vagy takarmánytermelő országoknak ideje berendezkedni arra, hogy növényi származékokból gyártsanak bioüzemanyagot. Az egyik lehetőség a biodízel, például a repcéből gyártott étolaj. Ezt traktorosok és taxisok már ma is nagy mennyiségben vásárolnak az áruházakban, és minden adójogszabályt félretéve tankolják bele gépjárműveikbe. A másik lehetőség a tisztaszesz, azaz az etanol. Ez annál vonzóbb lehet, mivel a benzines motorokat átalakítás nélkül is lehet működtetni olyan keverékkel, amelynek 20 százaléka motorszesz, 80 százaléka benzin. Az optimális arány szakértők szerint 85:15 százalék, az Egyesült Államokban elsősorban E10-et, vagyis 10 százalékban etanolt tartalmazó biobenzint lehet tankolni. Az előállításhoz nem kell más, csak egy gigantikus szeszfőzde, ahol a whiskyfőzés mintájára a gabonából etanolt állítanak elő.

„Két héten belül kormány elé kerül a megújuló energia hazai előállításával kapcsolatos előterjesztésünk – nyilatkozta lapunknak Gráf József földművelésügyi miniszter. – A koncepciót Kóka János gazdasági miniszterrel együtt dolgoztuk ki. A kormányzat célja az, hogy Magyarország legyen Európa legnagyobb bioetanol előállítója. Az egyik koncepció szerint több kis gyárat, a másik szerint 2-3 nagyot kellene építeni. Jelentős gabonafeleslegünk felhasználása miatt fontos lehetőség a vidék számára az új iparág megszületése” – mondta Gráf József. Magyarországon az etanolt nem közvetlenül keverik a benzinhez, hanem oktánszámnövelő adalékká alakítják. Az etil-tercier-butil-éter (ETBE) nevű adalékot, amelyet általában 5-7 százalékban adagolnak a benzinhez, elsőként, tavaly júliusban a MOL százhalombattai finomítójában állították elő „hozott anyagból”. A magyarországi és szlovákiai forgalmazás mellett, a Mol egyelőre csak Ausztriába szállít bio-komponens tartalmú üzemanyagot – közölte lapunkkal a MOL Rt. A százhalombattai üzem éves kapacitása 55 ezer tonna – hazánk éves benzinfogyasztása 1600 millió liter.

Csabacsűdön ehhez képest gigantikus terveket szövöget egy cégcsoport. 23 milliárd forintból kívánnak megvalósítani egy üzemet, amelyben 350 ezer tonna kukorica darálékából évi 120 millió liter motorszeszt állítanának elő. A projekt gazdája a kecskeméti Green Horizont Kft. A beruházás költségeinek hetven százalékát hitelből kívánja finanszírozni a társulás. „Csabacsűdön várhatóan 2007-ben folyik le az első liter etanol” – mondta lapunknak Német Tamás, a Green Horizont Kft. projektmenedzsere, aki abban is bízik, hogy sikerül EU-támogatáshoz is jutni. A konzorciumban részt vállal a Biotechnology Resulotions Hungary Kft., amely egy merőben új szétválasztástechnikai eljárással egészítené ki az alapeljárást. Ez magyar találmány, Pintér Csaba, a Pintér Művek tulajdonosának fia és Kiss Gábor dolgozták ki. Sokkal kisebb energiaigényel és jobb hatásfokkal választja ki az elegyből az etanolt, mint a hagyományos lepárlás. A gyártás mellékterméke évi 90 ezer tonna olyan kukoricadara lesz, amelyben már nincs keményítő. Ez magas fehérjetartalma miatt állati takarmánygyártásban és a gyógyszeriparban használható fel.

Csabacsűdön kívül Hajdúsámsonban, illetve a nyírségi Szakolyban is körvonalazódnak olyan beruházások, amelyek az alföldi gabonatermés egy részét üzemanyaggá alakítanák át. Hajdúsámsonban tavaszra tervezik elkészíteni az ország legnagyobb etanolgyárának részletes tervét – mondta lapunknak Hegyi Dezső projektfejlesztő. Itt egymillió tonna búzából állíthatnak majd elő etanolt. Hajdúsámsonban a német GEA-Wiegand, az MDE Dezentrale GmbH és az alapítás alatt lévő magyar Bio-Tech Energie Kft. 250 millió eurót, azaz 62,5 milliárd forintot fektet be. A hajdúsámsoni etanolműben egy év alatt 340 ezer tonna bioetanolt termelnének búzából, amelyhez számításaik szerint 120 ezer hektár termőterület szükséges. A szeszgabona termesztésére nem csupán nagy mezőgazdasági üzemekkel kívánnak szerződni, hanem kisebb gazdaságokkal is – mondta el Hegyi Dezső. Itt olyan termelési rendszert kívánnak felépíteni, külön gépállomásokkal, melyben előre finanszírozzák a gazdák költségeit. A hajdúsámsoni ipari területet logisztikai megfontolásból választották ki, hiszen gabonavidéken, ipari vágány mentén fekszik és mellette húzódik a Debrecent elkerülő főút is.

Azt, hogy az etanolbiznisznek nagy jövője van, alátámasztja értesülésünk: közvetlenül Bécs mellett az AGRANA-csoport épít etanolgyárat. Az AGRANA érdekelt a hazai piacon is, a szabadegyházi szeszgyárnak és a Magyar Cukor Rt.-nek is tulajdonosa. Szabadegyházán évi 200 ezer tonna kukoricát dolgoznak fel, amelyből izoglükóz, vagyis cukor készül készül. Kérdés, vajon a szeszgabona bizniszhez „odaférnek-e” olyan kisebb hazai gazdák, akik például negyven hektáron gazdákodnak. A cégvezetők egyöntetűen azt válaszolták, hogy a felvásárlók a kisebb gazdáktól is átveszi a megtermeltett gabonát. „A termőterületek lekötése jövőképet jelenthet a magyar vidék számára” – mondta lapunknak Obreczán Ferenc, a MAGOSZ főtitkára. A súlyos hazai raktározási gondokon, az akadozó gabona-intervención is segíthet a termőterületek szeszgabonák való lekötése a MAGOSZ szerint.

Az elfeledett szesz

A világot ma leginkább Brazília látja el cukornádból készült szesszel. A dél-amerikai országban már harminc év óta tankolnak szeszt az autókba, mára az eladott gépkocsik harmada speciális, akár háromnegyed részben etanollal működik. A világ is ebben az időszakban – az első, 1973-as olajválság után – fedezte fel újra az alkoholt, amely a II. világháború előtt kedvelt üzemanyag volt, ám a nagy mennyiségben és olcsón kitermelhető fosszilis anyagok kiszorították. Tavaly 41 milliárd liter etanolt állítottak elő a világban. Európában Svédország jár az élen, ott a gépkocsik tíz százaléka tankol biobenzint. Az EU irányelvei szerint 2005 végére az üzemanyagok két százalékának kellett volna bioüzemanyagnak lennie, az évtized végére pedig 5,75 százalékos arányt várnak el. Ehhez képest a magyar kormány tavalyra csak 0,4-0,6, 2010-re pedig 2 százalékos arányt tűzött ki célul.

A hidrogén és a szintetikus benzin a megoldás?

Magyarországon majdhogynem egy helyben topog az alternatív hajtóanyagok alkalmazásának, felhasználásának ügye. Nincs ez mindenhol így, Németországban máris 2000 kútnál lehet biodízel üzemanyagot vásárolni. Idehaza csak a MOL kever némi alkoholt az általa kínált termékekbe, ezt a mennyiséget azonban lehetne jelentősen növelni. Már csak azért is, mert az emberiség lépéskényszerbe került, mivel kifogyóban vannak a kőolajkészletek. A jelenlegi számítások szerint a fekete „nedü” 50-200 éven belül eltűnhet a Föld színéről – mondta el lapunknak Emőd István egyetemi docens. „A gyors és látványos sikert persze nagyban gátolja, hogy e pillanatban az alternatív hajtóanyagok egyike sem állítható elő olcsóbban, mint a hagyományos üzemanyag” – figyelmeztet Emőd István. Az egyetemi docens hozzáteszi: tévhit távlati megoldásnak képzelni az alternatív hajtóanyagokat. Sokkal valószínűbb, hogy a tüzelőnyag-cella hoz majd gyógyírt az autóipar és a közlekedés égető problémáira. S hogy mi a lényege ennek az eljárásnak? Az egyetemi docens szerint a lényeg pofonegyszerű: hidrogént és oxigént juttatnak a cellába, s azt vízzé és árammá alakítják át. Igaz, korántsem mindegy, hogyan állítják elő magát a hidrogént. Környezetbarát megoldást ugyanis csak a vízerőművek vagy a napenergia kínál. Ám ezek kiépítése sokba kerül. Létezik egy viszonylag újnak mondható eljárás is, amit Emőd figyelemre méltónak tart. Ez a szintetikus benzin, melynél mesterségesen állítható elő egy a gázolajhoz vagy a benzinhez hasonlatos folyadék. Indiában már működik szintetikus üzemanyagot előállító üzem. Érdekesség, hogy az említett folyadékhoz nem használnak szenet, azt erőművek kéményéből vett szén-dioxiddal pótolják. Természetesen ma még a legelterjedtebb pótlék a biodízelhez használt olaj. Emőd István egyetemi docens azonban óvatosságra int: „egy felmérés igazolta, hogy ha minden szabad területen repcét termelnének, akkor is csak a teljes gázolajfogyasztás 6 százaléka lenne kiváltható vele”.

Az oldalt írták: Izing Antal, Gyükeri Mercédesz, Szabó Zoltán Attila, Újvári Miklós

Az EU irányelvei szerint 2005 végére az üzemanyagok két százalékának kellett volna bioüzemanyagnak lennie, az évtized végére pedig 5,75 százalékos arányt várnak el. Ehhez képest a magyar kormány tavalyra csak 0,4-0,6, 2010-re pedig 2 százalékos arányt tűzött ki célul.

A hidrogén és a szintetikus benzin a megoldás? Magyarországon majdhogynem egy helyben topog az alternatív hajtóanyagok alkalmazásának, felhasználásának ügye. Nincs ez mindenhol így, Németországban máris 2000 kútnál lehet biodízel üzemanyagot vásárolni. Idehaza csak a MOL kever némi alkoholt az általa kínált termékekbe, ezt a mennyiséget azonban lehetne jelentősen növelni. Már csak azért is, mert az emberiség lépéskényszerbe került, mivel kifogyóban vannak a kőolajkészletek. A jelenlegi számítások szerint a fekete „nedü” 50-200 éven belül eltűnhet a Föld színéről – mondta el lapunknak Emőd István egyetemi docens.

„A gyors és látványos sikert persze nagyban gátolja, hogy e pillanatban az alternatív hajtóanyagok egyike sem állítható elő olcsóbban, mint a hagyományos üzemanyag” – figyelmeztet Emőd István. Az egyetemi docens hozzáteszi: tévhit távlati megoldásnak képzelni az alternatív hajtóanyagokat. Sokkal valószínűbb, hogy a tüzelőnyag-cella hoz majd gyógyírt az autóipar és a közlekedés égető problémáira. S hogy mi a lényege ennek az eljárásnak? Az egyetemi docens szerint a lényeg pofonegyszerű: hidrogént és oxigént juttatnak a cellába, s azt vízzé és árammá alakítják át. Igaz, korántsem mindegy, hogyan állítják elő magát a hidrogént. Környezetbarát megoldást ugyanis csak a vízerőművek vagy a napenergia kínál. Ám ezek kiépítése sokba kerül.

Létezik egy viszonylag újnak mondható eljárás is, amit Emőd figyelemre méltónak tart. Ez a szintetikus benzin, melynél mesterségesen állítható elő egy a gázolajhoz vagy a benzinhez hasonlatos folyadék. Indiában már működik szintetikus üzemanyagot előállító üzem. Érdekesség, hogy az említett folyadékhoz nem használnak szenet, azt erőművek kéményéből vett szén-dioxiddal pótolják. Természetesen ma még a legelterjedtebb pótlék a biodízelhez használt olaj. Emőd István egyetemi docens azonban óvatosságra int: „egy felmérés igazolta, hogy ha minden szabad területen repcét termelnének, akkor is csak a teljes gázolajfogyasztás 6 százaléka lenne kiváltható vele”.

-->