A kórházak negyede nem vezet várólistát

"A kórházak negyede nem vezet várólistát annak ellenére, hogy a törvény erre január 1-je óta kötelezi a szolgáltatókat” – mondta tegnap Horváth Ágnes egészségügyi miniszter. A tárcavezető felhívta a figyelmet arra, hogy az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet (ESKI) honlapján is vezethetők a nyilvános várólisták, amelyen keresztül a beteg – kódszáma alapján – követni tudja, mikor kerül sor operációjára.

Horváth Ágnes hangsúlyozta: várólistákat kizárólag a nem sürgős, tehát a tervezhető műtétek – például csípőprotézis-beültetés – várható időpontja miatt kell vezetni. Hozzátette: olyan törvényjavaslatot nyújtanak be a parlamentnek, amely a 30 napon túli beavatkozások esetén kötelezővé tenné a kórházaknak a várólista kiírását. A listán előrébb kerülni csak akkor lehet, ha a beteg állapota romlik. Kivételt képeznek a transzplantációs várólisták, hiszen a szervátültetés megköveteli, hogy a beteg jó állapotban legyen.

Kincses Gyula, az ESKI főigazgatója elmondta: a rendszer „naplózza” a bejegyzéseket, tehát a kórház nem nem teheti meg, hogy hálapénz ellenében előrébb sorol egy beteget a várólistán. Ezt az Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF) ellenőrzi, és már vizsgálatot is indított ilyen esetek miatt. A felügyelet ma tájékoztatót tart a kórházak minő-ségi mutatóiról (halálozás, eredményes kezelés), de az intézményi, sőt, osztályi szintre lebontott statisztikákat csak ősszel hozzák nyilvánosságra.

A biztosítási reformmal kapcsolatban a legtöbb ellenérzés gyökere, hogy a profitorientált cégek kimazsolázzák a kis kockázatú ügyfeleket és az öregeket, illetve a szegényeket nem fogadják be. Paál Zoltán, a Generali-Providencia Biztosító igazgatósági tagja egy tegnapi konferencián elmondta: ha az állam kockázatarányos fejkvótát fizet, akkor ez a probléma nem valós. Ahhoz azonban, hogy a biztosítók belépjenek erre a több mint évi 1000 milliárd forintos piacra, több kérdésre választ kell adni. Paál szerint ilyen probléma szerinte a fejkvóta mértéke, illetve a szolgáltatás tartalmának meghatározása.

Néhány üzleti biztosító korábban kijelentette: ügyfélkörének bővítése, illetve a kiegészítő biztosítástól remélt bevételek miatt vállalkozna egészségbiztosítási profil kialakítására. Azzal kapcsolatban, hogy nem aggályos-e, hogy magáncégek járulékainkat használnák bővítésre, Horváth Ágnes lapunknak azt mondta: lényeg, hogy a járulékokból származó pénzt hatékonyabban tudják szétosztani. Megjegyezte: a magánbiztosítók profitját és működési költségét is limitálná a törvény.