2024.04.29. 20:00
Vadhálós drótkerítés épült a závodi temető köré
Kétszázötven méter kerítést építettek a závodi temető köré szombaton, a munkák mellett az önkormányzat tizenöt elhagyatott sírt jelölt bontásra és nyolc-tíz ismeretlen sírhelyet gondozásra, tájékoztatta portálunkat László Attila, Závod polgármestere. A temetőt végleg elkerítették a vadaktól.
A „Závodi temetőért” címmel tartották meg április huszonhetedikén szombaton azt a társadalmi munkafolyamatot, amely során elkerítették a závodi temetőt a vadaktól, valamint rendbe tették a gondozatlan, elhagyatott sírokat. A munkák reggel fél nyolckor kezdődtek huszonöt fő részvételével, javarészt férfiak dolgoztak, néhány fiatal nő-asszony pedig a reggelit, ebédet készítette, lángost sütöttek, teát vittek a csapatnak.
Elkerítették a vadaktól a temetőt
A závodi önkormányzat által fenntartott temető közel nyolcezer négyzetméteres, és szombaton kétszázötven méter hosszú, egy méter hetvenöt centiméter magas vadhálós, betonoszlopokkal rögzített drótkerítés épült köré. Miután a közeli erdő, a mezőgazdasági földek miatt a szarvasok és a vadállatok sűrűn kezdték látogatni a temetőt, megrágták a növényzetet, virágokat, a temetőben elültetett fenyőfákat tönkretették, így sürgető volt, hogy körbekerítsék a sírkertet. Korábban egy szintén ilyen hosszú, kerítéssel már félig lezárták, így mostanra teljesen körbekerítették a temetőt, ezzel együtt megszűnt az a veszély, hogy a vadak be tudjanak jutni. A munkák során számos elhagyatott, meg nem váltott sírt találtak, amelyeket megjelöltek. Tizenöt rosszállapotú sírt bontásra javasoltak, nyolc-tíz régi sírt pedig gondozásra.
Jákob, a német-zsidó sírja Závodon
László Attila polgármester elmondta, hogy a závodi temető egyidős a településsel, háromszáz éves. A török pusztítás előtti időkben a temető helyén egy kolostor állt, amely aztán megsemmisült. A legrégebbi sír 1811-es, egy vélhetően német-zsidó származású elhunyt sírja, akit Jákobnak hívtak. A temetőben találhatóak különleges sírok is az 1800-as évekből, amelyek fehérmárványból készültek. A temetőben 2014-ben urnafalat építettek, szintén társadalmi munka során.
Az elszármazottak a závodi temetőt választják
A temetőt zárva tartják, hogy kontrollálni tudják azon vállalkozókat is, akik sírokat szeretnének felújítani. Rájuk külön szabályok vonatkoznak, az építési tevékenységet minden esetben be kell jelenteniük az önkormányzathoz.
– Azt látjuk, hogy az elszármazottak jelentős része gondolja úgy, hogy a závodi temetőben szeretne végső nyugalomra lelni, hiszen igényt tartanak a sírhelyekre. A látogatók is szeretik a závodi temetőt, azt mondják, hogy a környéken ez a legszebb, meghitt, csendes, nyugodt, szép környezetben található – tette hozzá László Attila.
Hatszázezer forintba került a temető körbekerítése
A závodi temető sikeres körbekerítése társadalmi munkában valósult meg. Támogatást kaptak egy helyi méhészettől, amelynek munkatársai kifúrták a kerítésoszlopok helyét. Az oszlopokat egy szintén helyi Kft. szállította a helyszínre. Az Aparhanti Diana Vadásztársaság százezer forinttal támogatta a munkálatokat, ugyanis a temető a vadásztársaság működési területén helyezkedik el. A závodi származású Mézes Ernő és családja hetvenezer forintot adományozott a munkákra. A temető körbekerítése hatszázezer forintba került, a fennmaradó összeget a závodi önkormányzat biztosította.
