Jól megrakott krumpli

Kolbász, tojás, hagyma

Igazán nagyméretű tűzálló tálunk korábban se volt, ezért anyám egy e célra rendszeresített, zománcos Bonyhádiba pakolta a rakott krumplit alkotó rétegeket. Első két alkalommal én is így sütöttem, a hagyományainkhoz híven kolbász- és tojáskarikákkal, ám becsempészve egy-egy sor hagymakarikát. Nagy sikerem volt vele, aminek az értékéből azért elég sokat levon, hogy vért izzadtam, mire úgy-ahogy megpucoltam és feldamiloztam a főtt tojásokat. :) Először a héja nem akart lejönni, szeleteléskor meg darabokra hullt a sárgája. Az sem tetszett a tojásokban, hogy a fehérjéjük bizony megégett egy kicsit a süléskor.

És most tojás nélkül

A pirruszi siker (már ha van ilyen) után hosszabb mosolyszünet következett, aztán sógornőm tepsiben sült rakott krumplija ihletet adott a további próbálkozáshoz, míg végül megszületett a saját verzió. A tojást azonban kihagytam belőle – vesződjék a tyúk vele! –, anélkül is van benne épp elég fehérje. Nos, megkóstolják?

A pontos, részletes receptért és elkészítési fortyélyokért katt cikkünkre >>>

Pistuc többi írását itt olvashatjátok >>>