Felkészültséget és kreativitást egyaránt elvár a pénzpiac

– Hogyan indult a pályája?

– Első generációs vagyok, a felmenőim között nem voltak pénzügyi területen tevékenykedők – válaszolta Gáspár Csaba, a Hungária Takarék ügyvezető igazgatója. – Közgazdász diplomát szereztem Pécsett, aztán még egy évig ösztöndíjasként Hollandiában tanultam a szakmát a feleségemmel együtt.

– Mennyiben más a hollandiai közeg, mint a hazai?

– Amikor kinn voltunk, 1993-ban még nagyon más volt. Az itthon berögzült látásmóddal néztünk szét. Sokat tanultunk, nemcsak az egyetemen, hanem a hétköznapi életben is. Megtapasztalhattuk egy modern, nyitott társadalom működését. Ma már minden területen jóval közelebb vagyunk az európai modellhez és értékrendhez, mint akkoriban voltunk. Szerintem most is fontos, hogy egy fiatal külföldön is szerezzen ismereteket. De az is fontos, hogy aztán itthon kamatoztassa a tudását.

– Ön mennyiben vált más emberré, jobb szakemberré?

– Az idegennyelv-tudás elmélyítése nagyon hasznos dolog. A naprakészség és az ügyfelekkel való kapcsolattartás minősége szintén kiemelt fontosságú. A mai éles pénzpiaci versenyben felkészültnek kell lenni. Tizenöt éve még 225 takarékszövetkezet működött Magyarországon, mára tizenkettő maradt talpon, s köztük az egyik legjobb a mienk. Letettünk már az asztalra sok mindent. Ha erre-arra utazom, látom a különböző fejlesztéseket, mezőgazdasági és egyéb építményeket, amelyek a mi közreműködésünkkel valósultak meg. És ez nagyon jó érzés, ez jelenti a közvetlen sikerélményt.

– Kedvezőtlen visszajelzés nincs? Például sértődés, ha valaki nem kap hitelt?

– Elvétve akad, de a tárgyalásokon mindig közvetlen, őszinte párbeszédre törekszünk. Felelősségteljesen gondolkodunk, és ügyfeleinket is erre ösztönözzük. Nem az a cél, hogy nagy összegeket azonnal kihelyezzünk, amit aztán lehet, hogy képtelenek törleszteni, hanem az, hogy hosszú távon, jól tudjunk együttműködni. Az egyeztetés, a tanácsadás ugyanolyan fontos nálunk, mint maga a hitelezés.

– Jó főnök? Kedvelik a munkatársai?

– Rajonganak értem! De félretéve a tréfát: ebben a munkakörben alapkövetelmény a kemény döntések következetes, lendületes végrehajtása. Ami esetenként fájó is lehet. Sosem hajtottam a rövidtávú népszerűségért. Közgazdász vagyok, s annak megfelelő, gyakorlatias a mentalitásom. Van kétszázharminc dolgozónk, akiknek érdemi munkát és jövedelmet kell adni. A pénzügyi szolgáltatóktól felkészültséget és kreativitást vár a piac. A magam részéről mindent elkövetek azért, hogy a versenyképességünket megőrizzük. Természetesen a munkatársaimtól is elvárom a kellő aktivitást.

– Szabadidő?

– Az kevés, ezért elsősorban a családé. A feleségem szintén közgazdász; három nagy gyermekünk van. Utazni, fényképezni szeretek, és gyűjtöm a bakelitlemezeket. Ez a fajta retró kellemes kikapcsolódás számomra. Szeretem a vidéki létet is. Tulajdonképpen a takarékszövetkezet fő küldetésének is ezt tekintem: dolgozni a vidéken élő emberekért, az életminőség-javításért, vagyis a méltó vidéki létért.

Brauer Jánostól vette át a stafétát

Már a takarékszövetkezetek világából érkezett Gáspár Csaba 2003-ban a bonyhádi központú pénzintézethez, amit akkor még Völgység-Hegyhát Takaréknak hívtak. Előtte, 1995-től a pécsi régióközpontban dolgozott. Személyes, jó kapcsolatban állt és áll ma is a bonyhádi elnökkel, Brauer Jánossal, akitől annak későbbi nyugdíjba vonulásakor átvette az operatív feladatokat. Gáspár Csaba idén tölti be az ötvenedik életévét, és tíz éve már ő az ügyvezetője az időközben nagyra nőtt, három megyében közel ötven fiókot működtető, kétszázharminc embert foglalkoztató Hungária Takaréknak.