Kevesebb lett az abortusz, több a gyermekvállalás

A terhességmegszakítások számáról az 1950-es évek közepétől állnak rendelkezésre viszonylag megbízható adatok. Az 1953-ban bevezetett Ratkó-féle egészségügyi miniszteri utasítás szigorúan büntette az illegális terhésségmegszakítást. Három évvel később – 1956. júniusától – viszont az anya kérésére lényegében feltétel nélkül engedélyezték az abortuszt. Az 1959 és 1973 közötti tizenöt év mindegyikében több terhességmegszakítás történt, mint amennyi gyermek abban az évben világra jött. A rendszerváltást követő évben pedig a művi vetélések száma kevesebb mint a felére esett vissza.

A száz élveszületésre jutó művi vetélések száma 1964-ben érte el a legmagasabb értéket száznegyven terhességmegszakítással, majd 2017-ben ennek a mutatónak az értéke harminchárom volt, vagyis három szülésre esett egy művi vetélés, a statisztikai hivatal szerint. Tolna megyében az országos átlagnál is rosszabb volt a helyzet a hatvanas években, majd a rendszerváltás után ez a szám harminc alá esett vissza.

Dr. Répásy István, a megyei kórház szülészet-nőgyó­gyászati osztályának vezető főorvosa elmondta, az elmúlt években jelentősen csökkent a terhességmegszakítások száma a kórházban. Ennek oka, hogy tudatosabbak, felvilágosultabbak a fiatalok. Ebben nagy szerepet vállaltak a védőnők is, akik rendszeresen járják az iskolákat. Az idősebb – harmincas éveikben járó – lányok, asszonyok pedig inkább a gyermekvállalást választják, mint hogy az abortusz mellett döntenének. A gyermekvállalási kedv amúgy is kitolódott. Ugyanakkor elmondható, hogy vannak rétegek, akik visszatérők a terhességmegszakításnál, hiába írják fel nekik a fogamzásgátló tablettát, azt ki sem váltják, tette hozzá a főorvos.

A Tolna megyei adatokról elmondható, összességében a rendszerváltást követő évtizedekben, 1990 és 2017 között hatvan százalékkal csökkent az abortuszok gyakorisága. Az életkor emelkedésével párhuzamosan nőtt a visszaesés üteme. A harmincas éveikben járó nőknél nem ritka a kétharmados csökkenés, a tizenévesek, illetve a 22 évesnél fiatalabb nők körében viszont ennél kisebb a javulás mértéke. Egyre fiatalabb nőknél jelenik meg az az életkor, amikor a leggyakoribb a művi vetélés. Míg 1990-ben a 28 éves nőknél volt a leggyakoribb a művi abortusz, tíz évvel később a 22 éveseknél, 2017-ben pedig a 20 év alatti nők körében.

Horváth Petra 42 éves, Szekszárdon él két kiskorú gyermekével. Mint mondta, nagyon boldog édesanyaként. Tizennégy éves korában volt egy abortusza, élete első szerelmével került közeli kapcsolatba, melynek egy nem kívánt terhesség lett a következménye. Akkor nagyon megijedt, még szerencse, hogy mert szólni az édesanyjának. Az abortusz mellett döntöttek. Azóta sokszor eszébe jut az eset, sokáig azt hitte, bünteti a Jóisten, mert jócskán elmúlt harminc, mire megfogant az első gyermeke.

A házasok körében kevesebb

A terhességmegszakításokat vizsgálva az okok nagyon különbözőek. A szülőképes korú nem házas nők többsége hajadon, kisebb része elvált, így a művi vetéléseik gyakorisága a ő gyakorlatukat tükrözi. Tavalyelőtt például a nem házas nők abortuszának gyakorisága a kétszerese volt a házasságban élőkéhez képest. Az iskolai végzettséget tekintve a legalább nyolc osztályt végző nők háromnegyede használt valamilyen fogamzásgátlási módszert, míg az ennél alacsonyabb végzettségűek kevesebb mint a fele élt ezzel a lehetőséggel. Az abortuszgyakoriság pedig: a nyolc osztályt sem végzett nők 48,8 százalékát, a felsőfokú végzettségű nők 4,3 százalékát érintette a megyében 2017-ben, de a nyolc osztályt végzettek körében is hét és félszer gyakoribb volt a művi vetélés, mint a felsőfokú végzettségűeknél.