A két saját mellé hat nevelt gyermeket kaptak a szülők

Wirthné Magyar Krisztina és férje főállású nevelőszülők. Két saját gyerekük van, egy huszonnyolc éves fiú és egy huszonhat éves lány.

Rajtuk kívül hat gyereket nevelnek; a legkisebb egy négy hónapos kisfiú, aztán egy tizenhét hónapos kisfiú, meg egy kettő-, egy hat-, egy kilenc- és egy tizenegy éves kislány. Általánosságban elmondható, hogy az állami gondozási rendszerbe került gyerekek szülei között van hajléktalan, pszichiátriai beteg és alkoholista édesanya is, akiktől azért vették el a gyereket, mert alkalmatlanok a nevelésre, nincs, aki segítsen nekik, és általában kevés jövedelemmel rendelkeznek.

A nevelőszülők jellemzően az édesanyákat és az édesapákat is ismerik.

– Nehezen elfogadható, hogy nem lehetünk automatikusan a gyerekek gyámjai, ahogy régen. Eléggé megalázó, például amikor a kórházi kezelések esetén, iskolai- óvodai beiratkozáshoz jönnie kell velünk a hivatalos gyámnak, mert máshogy nem is állnak velünk szóba az óvodák, az iskolák, a hivatalok. Pedig mi neveljük a gyerekeket, mi tudunk róluk minden fontos dolgot – mondja Wirthné Magyar Krisztina. Szerinte az a legszebb ebben a hivatásban, hogy csodálatos gyerekeket kapnak, akik javarészt általában a születésük után nem sokkal kerülnek hozzájuk.

Elmondása szerint nem ritka, hogy a nevelőszülőknek meg kell küzdeniük azzal a problémával, hogy egy hozzájuk kerülő hároméves gyerek nem szobatiszta, nem hajlandó enni, nem tud beszélni. Szerencsére nagyon sok professzionális és elhivatott nevelőszülő tevékenykedik ezen a területen, és ezeknél a gyerekeknél is rövid idő alatt jelentős fejlődést tudnak elérni. Néhány hónap alatt akár két kilót is híznak, és mint a mesében, a rút kiskacsákból gyönyörű, okos, szép hattyúvá válnak. Mintha éreznék, hogy a velük történt rossz dolgok mostantól jóra fordulnak.

– Csak az legyen nevelőszülő, aki száztíz százalékosan elfogadó, és természetesnek veszi, hogy amikor a nevelőszülői tanácsadó felhívja, hogy van egy pici valahol az országban, csak fél órája van, hogy döntést hozzon arról, elvállalja-e. Mi az utolsó kisgyerekről csak annyit tudtunk, hogy kisfiú, a nevét nem tudták megmondani, azt, hogy van-e születési rendellenessége, szintén nem. Nem azért, mert titkolják, hanem mert adott időben nem jut el hozzájuk az információ. Néha csak azt kérdezik, vállaljuk-e vagy sem. Én nem tudok nemet mondani. Ha van helyünk, csak arra tudok gondolni, hogy a kicsinek senkije nincsen, én pedig tudom még szeretni – mondta Wirthné Magyar Krisztina.

A téma kapcsán több, nevelőszülők által felvetett probléma, kérdés merül fel. Ezzel kapcsolatban megkérdeztük a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Tolna Megyei Kirendeltségét, amely az Emberi Erőforrások Minisztériumának Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársághoz továbbította kérdéseinket. Érdeklődésünkre a következő válaszokat kaptuk:

„Nevelőszülő az a személy lehet, aki a gondozásába helyezett gyermeknél legalább tizennyolc, de legfeljebb ötven évvel idősebb.

Az életkori korhatár meghatározását az indokolta, hogy a nevelőszülő az esetek döntő többségében átmeneti ideig (a hazagondozásig vagy örökbefogadásig) neveli a gyermeket. A gyermekek nevelőszülőnél való elhelyezésénél a maximum ötven éves korkülönbségtől el lehet térni, ha nincs más lehetőség arra, hogy a gyermeket ne gyermekotthonban, hanem nevelőcsaládnál helyezzék el. Ez a gyermek érdekét szolgáló intézkedés, figyelemmel arra, hogy a nevelőszülői ellátás célja a gyermek átmeneti időtartamú gondozása addig, amíg a gyermek saját családjába vissza vagy örökbefogadó családba nem kerülhet.”

Szintén kérdésként merül fel, hogy mivel a nevelőszülő nem lehet automatikusan gyámja a nála nevelkedett gyermeknek, nehezebb az ügyintézés. Mivel sok mindenhez a szülők hozzájárulása szükséges, ezekben az esetekben csak a gyermekvédelmi gyám járhat el. Erre így válaszoltak:

„A gyermek törvényes képviseletének ellátása, ügyeinek előmozdítása, életútjának felelős alakítása és vagyonának kezelése egy olyan feladatcsoport, amelyet az ilyen ügyekben jártas, tapasztalatot szerzett – képzésen és továbbképzésen is részt vett –, gyermekvédelmi gyámok tudnak hatékonyan ellátni. A gyermek közvetlen ellátásával, gondozásával és nevelésével foglalkozó nevelőszülő így többet tud foglalkozni e feladataival, a hivatalos ügyek intézése helyett. A későbbiekben, a gyermekkihelyezést követő két év után, a gyermekvédelmi gyám javaslatára, a nevelőszülőnek lehetősége van bizonyos gyámi feladatok átvállalására, mint például a gyermek személyes okmányainak kiváltására, az egészségügyi ellátás igénybevételére, az oktatási intézménybe való beíratásra, gyermek képviseletére az iskolában. Erre a gyermek érdekében kerülhet sor.”

Hosszú távú elköteleződés kell a hivatáshoz

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársága emellett emlékeztetett, hogy a nevelőszülői hivatás vállalása egy nagy kihívást jelentő, hosszú távú elköteleződést és speciális szaktudást és érzékenységet igénylő feladat. Első lépésként egy 60 órás nevelőszülői tanfolyamon kell részt vennie a nevelőszülői tevékenységre jelentkező személynek. E tanfolyam eredményes elvégzését követően kezdheti meg a nevelőszülői tevékenységét. Második lépésként, az első gyermek nevelőszülőhöz kerülését követő két éven belül képesítést kell szereznie a nevelőszülőnek. A képzések valóban tartalmaznak pedagógiai, pszichológiai, jogi ismereteket, azonban kifejezetten a nevelőszülői ellátás, a gyermekvédelmi szakellátásra vonatkozóan. Az itt szerzett ismeretek egyéb területen is felhasználhatóak, azonban egy másik szakterületen való képzettséghez nem nyújtanak elegendő hozzáértést.