A királynő szépen ápolja a hagyományt

Eltelt hét év és íme, itt az első díj, ami lehetne akár egy tündérmese jutalma. De ezt az elismerést az élet hozta meg, méghozzá az országos sváb szépségkirálynő-választáson. A nemrég Bonyhádon, a Sommerfesten tartott rendezvényen tizenkét csinos hölgy lépett a közönség elé. A helybeli indulók majdhogynem egyed­uralmat vívtak ki a szépség frontján, hiszen négy kategória közül háromban – első és második udvarhölgy, közönségdíj – bonyhádi leányzó vitte el a pálmát. Ám a korona Faragó Mirjam fejére került.

– Tizenkilenc éves vagyok, az általános iskolát Kurdon végeztem el, érettségit a dombóvári Illyés Gyula Gimnáziumban tettem – kezdte bemutatkozását Mirjam. – Tavaly szeptember óta a pécsi egyetem angol-német szakos bölcsészhallgatója vagyok. A németet első osztályos koromban kezdtem el tanulni. Ez azért is fontossá vált számomra, mert a nyelvet hat éven át anyukám tanította nekem a kurdi általános iskolában.

Az is ösztönzött, hogy anyukám részéről jobbára sváb felmenőkkel rendelkezem. Sok történetet hallottam róluk, így én is megismertem megpróbáltatásokkal teli, szorgalmas életüket. Általános iskolában tagja voltam a helyi német tánccsoportnak, így még jobban beleláthattam a sváb kultúrába, megismerhettem a magyarországi németek viseletét, táncait. Azért is jelentkeztem a sváb szépségver­senyre, mert úgy gondoltam, hogy így én is hozzájárulhatok a sváb kultúra megőrzéséhez. Ahhoz, hogy őseink örökségét, így például az öltözködési hagyományaikat legalább a tudatunkban továbbra is életben tartsuk.

Az öltözet valóban fontos szerephez jutott a szépségkirálynő-választáson, hiszen a lányok elsőként sváb népviseletben léptek a közönség elé. Mirjam ruházata külön történet. Kurdról még a háború idején távozott Németországba – szüleivel együtt – az akkor gyermekkorú Rausch Teréz. A ma 85 éves Rézi néni a Mainz közelében található Eltville településről a közelmúltban küldte vissza Kurdra, rokonaihoz a fiatalságára és szeretett hazájára emlékeztető, féltve őrzött népviselet–együttest. Tisztára mosva, kikeményítve és 75-80 év után is hófehéren. Mirjam felpróbálta a ruhadarabokat, és ahogy mondani szokták, mintha valamennyit ráöntötték volna.

– Rézi néni bizonyára örülne, ha látná, hogy mennyi ember gyönyörködött újra egykori ünnepi viseletében – jegyezte meg. – Az pedig számomra öröm, hogy a zsűri nekem ítélte a koronát, jóllehet nem számítottam az első helyre. Bonyhád után Kurdon is bemutattam a népviseletet, például a polgármesteri hivatalba is ebben az öltözékben mentem. Nagyon jólesett a helyiektől, barátoktól, ismerősöktől kapott rengeteg elismerés. Nem gondoltam volna, hogy ennyien veszik a fáradtságot és mellékelnek egy-egy lájkot, azaz tetszésjelet a világhálón látható fotóim mellé.

Mirjam egyébként a szépségről azt tartja, hogy a maga módján nagyon sok ember szép. Ezt a külső tulajdonságot a belső értékek erősíthetik tovább.

Herr Zotter csokoládét küldött

Hat évvel ezelőtt Josef Zotter, az osztrák Zotter csokoládégyár tulajdonosa exkluzív édesség-összeállítást küldött Ausztriából a kurdi iskola két tanulójának, Faragó Mirjamnak és Máthé Erzsébetnek, valamint felkészítő tanáruknak, dr. Faragóné Wágner Kornéliának. A nem mindennapi meglepetést azzal érdemelték ki, hogy első helyezést értek el a dombóvári Illyés Gyula Gimnázium 7–8. osztályosok számára meghirdetett német nyelvi versenyén. A Die Schokolade témájú megmérettetésen egy-egy előre kijelölt csokoládégyárat kellett a tanulóknak bemutatniuk, így jutott a kurdi lányoknak a Zotter. A sikert követően dr. Faragóné Wágner Kornélia – aki egyébként a helyi német önkormányzat elnöke – e-mailben kereste meg a hírrel Josef Zottert, aki még aznap személyes hangvételű válaszlevélben gratulált, majd nem sokkal később a csokoládé-összeállítás is megérkezett a településre.

Amennyiben kedvet kapott, és megméretné magát egy hasonló próbán, lapcsaládunk Tündérszépek szépségversenyére ITT jelentkezhet.