Életet menthet, ha időben felfedezik és kezelik a bajt

Egyre kevesebben jelennek meg a megyében a szervezett, ingyenes szűrővizsgálatokon. Mammográfiára például hét éve még a behívottak hatvanhárom százaléka elment, ma ez az arány negyvenhat százalék. A méhnyakrákszűrésről nincsenek pontos adatok, a részvételi arányt huszonöt százalékra becsülik – hívta fel a figyelmet Nyéki István, a TMKH Népegészségügyi Főosztály szűrési koordinátora. A méhnyakrák korai felfedezésével és kezelésével évente ötszáz nő élete megmenthető lenne.

– A szűrővizsgálat azt célozza, hogy a tünetmentes egyén vegyen részt olyan vizsgálaton, mely az adott betegség megelőző állapotát vagy annak korai stádiumát hivatott feltárni – mondta Nyéki István. – Ez azért fontos, mert ebben az esetben idejében megkezdődhet a kezelés. Sőt, a korai beavatkozásnak köszönhetően gyakran be sem következik a betegség. Korai felismerés esetében a baj nagyon jó eséllyel maradéktalanul gyógyítható. Ilyen például a méhnyakrák vagy a vastagbéldaganat.

Lebonyolítását tekintve kétféle szűrést különböztetünk meg. Az egyik az állam által támogatott, a Népegészségügyi Programban szereplő szervezett lakossági szűrővizsgálat. Ekkor a célcsoportba tartozó személyeket a népesség-nyilvántartás és az egészségügyi adatbázis alapján, megfelelő rendszerességgel, személyre szóló meghívólevéllel értesítik a szűrés időpontjáról és helyszínéről. A kapott eredmény az egészségügyi nyilvántartásba is bekerül. Amennyiben a szűrés valamilyen elváltozást tár fel, abban az esetben a pácienst tisztázó vizsgálatra hívják. Igazolt betegség esetében megkezdik a kezelését.

Ma Magyarországon három betegségtípusban zajlik szervezett lakossági szűrővizsgálat. A mammográfiás emlőszűrés a 45–65 év közötti nők kétévente ismételt vizsgálata. A kenetvételes méhnyakszűrés a 25–65 év közötti nők háromévenként ismétlődő szűrését jelenti. A tavaly indult székletvér kimutatásával történő vastagbélszűrés az 50–70 év közötti nők és férfiak kétévenkénti székletvizsgálata.

A másik típus, az úgynevezett opportunista szűrés azt jelenti, hogy az egyén saját szándékából vesz részt ezen az eljáráson. Ezek a vizsgálati eredmények nem vagy csak ritkán kerülnek be az egészségügyi ellátó rendszer nyilvántartásába, főként, ha a szűrést kampányjelleggel, például termékbemutatóval egybekötve szervezik. Ennek ellenére az is nagyon hasznos lehet, ha valaki csak impulzív jelleggel megy el tüdőszűrésre, csontsűrűségmérésre, avagy ha a férfiak ötvenéves koruk felett felkeresik az urológust...

Életeket lehetne megmenteni...

A Szekszárdon élő dr. Tóth János szülész-nőgyógyász, onkológus főorvos ismert elkötelezettje a szűrés nélkülözhetetlen mivoltának. Meggyőződése, hogy ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni. – Ha ezen az eljáráson minden érintett időben részt venne, akkor Magyarországon nem halna meg évente ötszáz nő méhnyakrákban – mutatott rá a szakorvos egy megdöbbentő összefüggésre. – Bár a szűrés ingyenes, az azon részt vevők száma mégis csökken. A rákbetegség száma viszont nem