Új területen bukkant fel az utóbbi években a hantmadár

A hantmadár új Tolna megyei élőhelyét fedezték fel nemrégiben a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrei. Az elmúlt években arra lettek figyelmesek, hogy az M6-os autópálya dél-mezőföldi 50 kilométeres szakaszán, az utat kísérő, mészkőzúzalékos szervizút mentén, több ponton megtelepedett a faj.

A terület hasonlít a madár száraz, köves élőhelyéhez. Fészkét az autópálya vadkerítése és a szervizút között húzódó keskeny, virágos mezsgyébe építi. A megfigyelések azt mutatják, hogy évente az útszakaszt több mint húsz pár hantmadár veszi birtokba, így ez a terület a faj legjelentősebb költő élőhelye lett a megyében.

A nemzeti park közleményéből az is kiderül, hogy a hantmadarak talajlakó, fészküket a földre építő, gyepekkel tarkított, nyílt területeket kedvelő rovarevő madarak. Fára, vagy bokrokra csak ritkán szállnak. Jellegzetes farokmintázatuk – fehér alapon fekete „T” alak – repüléskor már messziről felvillan, így könnyen észrevehetőek. Nevüket élőhelyükről kapták, ugyanis mindig valami kiálló hant, vakondtúrás, kő, tuskó tetején üldögélnek. Európában öt fajuk él, hazánkban közülük csak egy, a hantmadár fordul elő, a többi Dél-Európa lakója. Hosszú távú vonuló, az egyetlen európai hantmadárfaj, amely a telet Afrikában az Egyenlítőtől délre tölti.

Hazánkban elsősorban az Alföldön gyakori, a Dunántúlon szórványos, míg Tolna megyében a Dél-Mezőföld legeltetett homokgyepein ritka költőfaj. Évente csak egyszer, április-májusban költenek. Fészkelő- és a telelő területén is territóriumot tartanak, melyhez nagyon ragaszkodnak, és minden évben visszatérnek. Őszi vonulásuk augusztus végére, szeptemberre esik.

Számos nyugat- és közép-európai országban csökken az állománya az élőhelyváltozás, a mezőgazdaság növekvő intenzitása és az urbanizáció miatt. Több országban a juhtenyésztés visszaszorulása a hantmadár nagyon kedvelt, rövidfüves élőhelyeinek eltűnését okozta. Európában korábban, a mediterrán térség egyes részein és Észak-Afrikában még ma is nagy számban vadásszák. A hazai fészkelő állomány az elmúlt 15 év gyűrűzései alapján szintén mérsékelt csökkenést mutat. A hantmadár 1901 óta védett, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.

Borítóképünkön: A hantmadár az autópálya mellett talált új élőhelyre