Ingyen

Rendes dolog Istentől, hogy a mai világban sem számít fel költséget a virágnyílásért és a gyümölcsérlelésért. Ingyen van a gabona szárba szökése és a fatörzs vastagodása is. Miközben a boltokban egyre többe kerül az élelmiszer, a menyasszonyi csokor és a konyhabútor. Az az igazság, hogy nekünk is rendesebbeknek kellene lennünk. Előzékenyebbeknek egymás iránt.

Wessely Gábor

A kép illusztráció. (Fotó: Shutterstock)

Ki kellene gyomlálnunk a gyűlölet tüskés gaznövényeit a kertecskéinkből. Úgy szeretni a sajátjainkat – a családtagjainkat, a nemzetünket –, hogy közben másokat sem utálunk. Úgy szeretni, másoknál jobban a mieinket, hogy ezt ők érezzék, de a többiek ne. Lehetséges-e ez egy olyan világban, amelyben az egyének és az államok is állandó harcban állnak? Ahol a többségnél a lemondás, az adakozás, az önzetlenség, a hódolat, az imádat csak egy irányba működik: feléjük. Ahol a békét némelyek úgy definiálják, mint a háborúk közötti rövid, kényszerű, felkészülési szünetet. És mégis. Hinnünk kell abban, hogy a tökéletlen emberiség halad a tökéletesedés felé. Elvégre már nem verjük fejbe kőbaltával a haragosainkat. Szellemi termékek előállítására is képes, értelmes teremtmények vagyunk. Egy mámorító társasutazás résztvevői. Földünk tengely körüli forgása 1667 kilométer, óránként. Nap körüli útja során másodpercenként 30 kilométert tesz meg. Kis körutazás naponta, nagy körutazás évente, ingyen. Aki ezt érzékeli és értékeli, nem békétlenkedik.