A meztelenség nem mindig csábító

Az Agroinform.hu-nak az Agrártudományi Kutatóközpont munkatársaival együttműködésben korábban készített felmérése szerint a meztelencsigák gyakorlatilag az egész országban fellelhetők, különösen két fajukkal kapcsolatban jeleztek vissza pusztításokat: a spanyol meztelencsigát a válaszadók 80 százaléka, míg a nagy meztelencsigát 55 százaléknyian látták már a kertjükben kárt okozni.

Turóci Ágnes, az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének tudományos segédmunkatársa az idei nyárral kapcsolatban azt mondta, hogy a spanyol meztelencsiga jelenléte a legjelentősebb az összes itthon megtalálható faj közül. "A spanyol meztelencsiga szaporodási rátája nagyon magas, ami azt jelenti, hogy rendkívül gyorsan és magas utódszámmal követik egymást a generációk. Egy kifejlett egyed élete során, ami körülbelül 1 év, 200-400 tojást is rakhat, így egy időjárási szempontból számára kedvező időszakban, mint amilyen az idei csapadékos nyár, „lekörözi” az őshonos fajokat. Kiszáradással szembeni nagyobb ellenállóképességükből adódóan pedig a kánikulai napok is kevésbé viselik meg az egyedeket, nem ritka, hogy a tűző napon is tömegesen vannak jelen, annak ellenére, hogy a meztelencsigák elsősorban a hajnali és az esti órákban mozognak" – mondta a szakember.

„A meztelencsigák nem válogatnak: mind a legkülönfélébb zöldségeket, mind a virágokat előszeretettel pusztítják, ezért a házikertek tulajdonosai igen változatos eszközökkel igyekeznek védekezni ellenük. Ez a csata azonban jelenleg vesztésre áll, mivel a hobbikertészek korábban hatékonynak bizonyuló eszközéhez, a metaldehid hatóanyaghoz immár csak az úgynevezett zöld könyvvel, vagyis növényvédelmi végzettséggel rendelkező személyek juthatnak hozzá” – hívta fel a figyelmet Bolyki Bence, az Agroinform.hu ügyvezetője.

A szakmai portál fentiekben említett felmérése szerint országszerte a válaszadók mintegy 60 százaléka jelezte azt, hogy a meztelencsigák rendszeres jelenléttel, jelentős károkat okoznak a kertben. Ők a következő alternatív eszközöket alkalmazzák a kártevő ellen: 35 százaléknyian egyszerűen összeszedik és elpusztítják a csigákat, 14 százaléknyian szárító hatású anyaggal (só, mészhidrát, hamu, stb.) szórják körbe a megvédeni kívánt kertrészt.

A védekezés további elterjedt módja (6%) a csigacsapda (a sörtől kezdve a tejsavón és a kávézaccon keresztül a legkülönfélébb anyagokat alkalmazzák a kerttulajdonosok), 5 százaléknyian pedig kacsákat tartanak a csigák elpusztítására. Különösen az indiai futókacsát tartják hatékonynak a kártevő ellen, bár a tapasztalatok szerint ez az állat időnként maga is fogyaszt a kultúrnövényekből, így alkalmazása folyamatos odafigyelést kíván.